30.fejezet

Sziasztok!

Nem is tudom, mit mondhatnék... Foghatnám az időhiányra, de inkább fogom a kedvtelenségre és az ihlethiányra :3 Félreértés ne essék, imádom Larry-t... Csak szükségem volt némi pihenésre :3 Előre is elnézést kérek a fejezet minősége és - szerintem - kiszámíthatósága miatt, egyszerűen semmi ötletem... Pedig sokat agyaltam, mi legyen :3 Köszönöm az előző két bejegyzéshez érkezett 6 kommentárt - Bridget, Mag megy (2x), Horváth Nóra, Unknown és daisycameron parker ♥ - és a 68.000 megtekintést ♥! Remélem, megosztjátok velem véleményeteket :) A napokban - hétvégén, valószínűleg - érkezik még az Epilógus és az utószó :) További jó pihenést kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Lovebug

{Louis}

Nagy volt a sürgés-forgás az esküvő reggelén. Niall, Harry és én vállaltuk a díszítést. Zayn testvérei feleltek az ételekért, Liam családja pedig a tortát intézte. A jegyes pár már hajnal óta talpon volt; melegítőben és elnyűtt pólóban próbálták a bevonulást. A fejem megfájdult az esküvői zenétől.

- Ti még át sem öltöztetek? Mi a fenét csináltatok ennyi ideig? Nyomás készülődni! - lökdöste a fiúkat Karen a ház felé. Zayn mosolyogva megforgatta a szemét, majd átkarolta a vőlegénye derekát és egy puszit lehelt a srác többnapos borostával borított arcára. Kis híján leestem a létráról, amikor Karen minket is elkapott. - Alig egy óra van a kezdésig, mit pepecseltek még a díszítéssel?

- Nyugodj meg, kedvesem - jelent meg anya, én pedig óvatosan lemásztam a létra tetejéről. Haz és Ni a hangtechnikával volt elfoglalva. - Negyed óra alatt simán elkészülnek a fiaink. Igaz, Boo?

- Ha nagyon igyekezünk és valakire nem jön rá a szerelmeskedés - néztem vigyorogva a göndör hajú szépfiúra, akinek igencsak dudorodott a nadrágja. Anyu bosszúsan vállon csapott. Elképedve széttártam a karjaim. - Nézz csak rá! Hát lehet azoknak a gyönyörű, smaragdzöld szemeknek és annak az édes mosolynak ellenállni?

- Lehet - vágták rá egyből a már reggel óta puccparádéban lévő anyák, mire magam elé emeltem kezeimet. - Oké, oké. Megyünk is öltözni.

A vendégszobába érve egy gyors zuhanyt követően belebújtunk az ágyra készített, élére vasalt öltözékbe. Harry kis híján felrobbant, amikor meglátott. Fenekemet eléggé kiemelte a számomra kényelmetlen nadrág. Hatalmas kezeit a seggemre simítja vont szorosan magához. Forró lehelete csiklandozta arcom. Tekintetem megbabonázta alig fedett mellkasa.

- Bárcsak lenne egy kis időnk egymásra - harapott rá alsó ajkamra, amitől felnyögtem. - Anyukád nem örülne, ha késnénk, ugye?

- Nem igazán - motyogtam mosolyogva, miközben összekulcsolta ujjainkat s lementünk a kertbe. A vendégek nagy része már a helyén ülve várta a ceremónia kezdetét. - Gyere, keressük meg Niall-t. Valószínűleg már eszik.

Igazam volt. A szöszi egy nagyobb tányérral a kezében kerülgette a pezsgőspoharat szorongató meghívottakat, hogy a svédasztalhoz juthasson. Felnevettem.

- Azért hagyj valamit nekünk is - veregettem vállon, Ni pedig hümmögve elvett a helyéről egy villát és belekóstolt a hidegtálba. Messziről kiszúrtam Maura szigorú tekintetét, amivel a fiára próbált hatni. Sikertelen volt próbálkozása. Megköszörültem a torkom, mire rám emelte ég kék íriszeit. - Nialler, ugye nem akarod kijátszani anyukád haragját?

- Isten őrizz! - rakta le azonnal a tányért és a villát, majd megtörölte a száját s helyet foglalt Doniya mellett. Hazza kuncogva megrázta a fejét, aztán arcon csókolt és nem messze a boldog családtól leültünk. Shayna sietősen intett egyet nekünk és letelepedett Niall mellé. Haz kíváncsian a fülemhez hajolt. - Mikor akarnak összejönni? Túlságosan izzik már a levegő körülöttük.
- Fogalmam sincs. Makacs mind a kettő - húztam el a számat.

***

Késő estig a tábortűznél ültünk immáron a Payne-Malik ház kertjében. Amint vége lett a lakodalomnak, egy emberként céloztuk meg a szobákat s öltöztünk át egy kényelmesebb viseletbe. 

- Alig bírok lábra állni - sóhajtott fel Shay, aki Ni ölében feküdt egy pokróccal bebugyolálva. Nem is csodálkoztam problémáján. Szinte az egész délutánt végigtáncolta a vendégekkel. - Egy ideig biztos nem táncolok majd.

- Pedig ez a munkád, kislány - kortyolt bele a teájába Liam, majd elvett mellőlem egy takarót és Zayn vállára hajtva a fejét betakargatta magukat. Mindnyájan fáradtak voltunk. - Hosszú, de fárasztó nap volt a mai.

- Életünk egyik legjobb napja - szólaltunk meg kórusban, mire az ifjú pár felnevetett és megcsókolta egymást. Elmosolyodtam, aztán ez a mosoly gyorsan az arcomra is fagyott. Harry szokatlanul csendben volt és mintha nem is lett volna lélekben közöttünk. Egy apró puszit lehelve a vállára hajoltam füléhez. Megrezzent közelségemtől. - Mi a baj, édes?
- Semmi - vágta rá unottan, aztán felpattant a helyéről és meg sem állt a kocsijáig. Értetlenül néztünk össze a többiekkel. Néhány percnyi csendet követően lebontakoztam a takaró fogságából. - Utána megyek.
- Hagyd, biztosan csak a fáradtság miatt borult ki egy kicsit - szólalt meg Liam, miközben lerakta maga mellé a bögréjét. - Esetleg egyedüllétre van szüksége. Az utóbbi időben sülve-főve együtt voltatok.
Nehezemre esett, de egyetértően bólintottam. Való igaz, mostanában alig voltunk külön egymástól. Szomorúan lehajtottam a fejem. Mindent elrontottam. Több teret kellett volna adnom Harry-nek. Neki is megvan a saját élete s mostanában szinte mindig az enyémet egyengette.
- Beszélnem kell vele. Nem tudok tétlenül ülni és várakozni, mikor hagy faképnél - ugrottam fel a rönkről, melyen eddig ültem és lépteimet megszaporázva indultam haza. Az utcasarkon megtorpantam. Mi van, ha a saját lakásához ment? Idegesen a hajamba túrtam. Egy próbát megér, ha megnézem nálam.

Reménykedve fordítottam el a kulcsom a zárban. Csak a faliórát lehetett hallani, semmi mást. Az egész lakás sötétségben úszott. Csalódottan felsóhajtottam, majd cipőmet az előtérben hagyva az emeletre cammogtam. Amikor benyitottam a szobámba, kis híján dobtam egy hátast. Az ágyon egy hatalmas szív kapott helyet, rózsaszirmokból kirakva. A motívum közepén egy boríték és egy aprócska, vörös bársonnyal bevont doboz pihent.
- Jövök egyel nektek - lépett ki a fürdőből Harry. Tekintetem értetlenkedve cikázott közte és az ágy között. Miután lerakta a telefont, odajött hozzám s körém fonta karjait. - Ne haragudj, hogy ott hagytalak a tábortűznél.
- Semmi baj, megértelek - motyogtam, mire felvonta a szemöldökét. Kínomban a nyakában lógó keresztet kezdtem el piszkálni. - Egyedül akartál lenni. Nem csodálkozom ezen. Mostanában sok időt töltöttünk egymással, kellett egy kis távolság tőlem és...
- Miről beszélsz, kis csillag? - suttogta ajkaimra, majd megcsókolt. Homlokát az enyémnek döntve simította kezeit a fenekemre. - Ne gondolj többé ilyen hülyeségre, oké? Csak szerettelek volna meglepni. A többiek fedeztek.

Nagy kő esett le a szívemről. A következő pillanatban viszont forogni kezdett velem a világ. Haz elvette a helyéről a kis dobozkát s beharapott alsó ajakkal féltérdre ereszkedett előttem. Akaratlanul is végigszaladt egy könnycsepp az arcomon.
- Pocsék vagyok a beszédekben, így nem is készültem kisregénnyel - nevetett fel félénken, miközben megfogta a kezem. A dobozka tetejét felpattintotta, nekem pedig egy aprócska nyögés szaladt ki a számon. Egyszerűen gyönyörű volt a gyűrű. - Mégis szeretném, ha ezek ellenére is az enyém lennél úgy... Örökre. Louis, lennél a férjem?
Könnyeimet nyelve bólogattam, mint egy idióta. A smaragdzöld íriszek is elhomályosultak. Remegő kézzel húzta fel az ujjamra a gyűrűt, aztán felegyenesedett és a karjaiba kapott. Úgy csókolóztunk, mintha az életünk múlna rajta.

Közérdekü!

Sziasztok!

Sajnálom, amiért még mindig nem hoztam a folytatást. Ennek 3 oka is van: idő-, ihlet- és kedvhiány. Mostanában eléggé felgyorsultak körülöttem a dolgok... 3 új blogot is sikerült nyitnom, melyekhez van kedvem és ihletem, csak időm nincs, hogy egyszerre frissítsem őket. A március 15-i hosszú hétvégén megpróbálom befejezni ezt a blogot. Nem akarom tovább húzni. Addig is, nézzetek be az említett új blogokban:

Szerencsecsillag [Ziall Horlik AU]

Elbújva a világtól [Harry Styles AU]

Bűnbeesés [Zayn Malik AU]

Tovább szép estét és hétvégét,

Macy

Találkozás egy régi szerelemmel - Halloween-i kiadás

Sziasztok!

Azt hittem, ebben az egy hétben sikerül annyira kikapcsolnom, hogy megírjam a történet folytatását, de sajnos nem jött össze :( Igyekszem minél előbb befejezni a történetet, hogy ne legyen ilyen huzavona :3 Mivel ma nagy partizások vannak Amerikában és kis hazánkban is - legalábbis azt vettem észre -, gondoltam hozok egy témához illő kis One shot-t :) Tavaly írtam ilyesmit, de az Narry volt :3 Sebaj, most megpróbálok egy Larry-t :) Remélem, elnyeri majd a tetszéseket ♥! További szép estét és kellemes hétvégét ♥! Sok-sok erőt a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy

*.*.*.*.*.*

Találkozás egy régi szerelemmel

Évek teltek, mióta utoljára találkoztam Vele. Az egyetem elvégzése után mindketten elköltöztünk Londonból; Ő Los Angelesbe, én pedig vissza a szülővárosomba, Doncaster-be. A helyi focicsapatban játszom, mellette pedig a Hall Cross középiskolában dolgozom segédtanárként. A mai napig gondolok Rá. Hiányzik. Nagyon.

- Mr. Tomlinson! Mr. Tomlinson! - szaladt utánam az egyik diákom, Max. Felvont szemöldökkel fordultam szembe vele, mire a térdeire támaszkodott, hogy kifújja magát. - Fogalmam sincs, hogyan kezdjek bele...

- Csak nyugodtan - mosolyodtam el, miközben megigazítottam a kezemből kicsúszni készülő mappát és tolltartót. - Ugye nem a beadandóval van baj? Megpróbáltam könnyű témát választani az esszéhez...

- Nem, azzal semmi probléma - legyintett, én pedig lassan elfogyó türelemmel oldalra döntöttem a fejem. - Öhm... Monica ma este nagy, halloween-i bulit rendez és szeretnénk, ha a tanár úr is eljönne. Persze, ha nincs más programja.

- Én nem tudok róla, hogy lenne - rántottam vállat mosolyogva, Max pedig megkönnyebbülten felsóhajtott. - Hányra készüljek el? Vagy csak beesek valamikor és ennyi?

- Ahogy önnek megfelel - miután kezet ráztunk, a srác el is sietett mellettem. Halovány mosollyal az arcomon léptem be a tanáriba, ahol összeszedtem a cuccaimat s hazaindultam. 

A délután hátralevő részét alvással töltöttem. Az utóbbi hetekben rengeteg volt a hajtás; az iskolában és a csapatnál egyaránt. Keveset pihentem, ami kihatott a környezetemre is. Néha ingerülten szóltam az emberekhez, ami tőlem eléggé távol állt. Az idegeim teljesen tropává váltak. Talán ezt a napokban kísértő álmomra is foghatnám, melyben Ő játszik főszerepet.

Egy frissítő s kissé hosszúra nyúlt zuhany után felöltöztem, aztán összedobtam egy romantikusnak koránt sem nevezhető vacsorát és elindultam a buliba.

Néhány órával később...

Ennél őrültebb, vadabb és hangosabb házibuliban még nem voltam. A hangfalakból üvöltő számokat a vonagló tömeg kívülről fújva énekelte, miközben cukorkák és más különböző édességek repkedtek a levegőben egy ágyúnak köszönhetően.

- Nem hittem volna, hogy Max-nak sikerül. Annyira örülök, hogy el tudott jönni! Máris feldobta az estém! - ugrott a nyakamba a szervező, Monica. Örömét egy puszival is megtoldotta, amit meglepetten fogadtam. - Kér valamit inni? Whisky, vodka...?

- Talán később - mosolyogtam, mire bólintott egyet s megölelte a konyhába érkezőt. Miután az illető a zenét túlharsogva nekem is köszönt, Nika visszafordult hozzám. - Nagyon izgatott vagyok. Meghívtam egy iszonyat dögös és brutál jó énekest, akit vagy fél éve győzködtem.

- Hogy-hogy? - kérdeztem, miközben magamhoz vettem egy poharat és teletöltöttem bóléval. A fejem már az első kortynál kóválygott, annyi alkohol volt a rózsaszín löttyben.

- Az utóbbi időben nem igazán hagyta el Los Angelest. Az újságok állandóan a magánéletét boncolgatják - összevontam a szemöldököm, ahogy elkezdtem agyalni, kiről is lehet szó. Monica észrevette, hogy valahogy nem áll össze a kép. - Harry Styles-ról beszélek, tanár úr! Egy isten és már alig várom, hogy végre megérkezzen. Percek kérdése...

Meg kellett kapaszkodnom a konyhapultban. Napok óta letargiában éltem, Harry miatt. Erre megjelenik egy pitiáner buliban. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen körülmények között találkozunk újra.

- Itt van! Itt van! Itt van! - sikították a nappaliban, Nica pedig megigazítva haját és ruháját, fellökve egy csókolózó párt sietett a bejárathoz. Én csak álltam, remegő kézzel és hevesen dobogó szívvel. Tekintetem elhomályosult a feltörni készülő könnyektől. Pár perc múlva megjelent a lelkes szervező és valósággal rángatni kezdett a tömegbe. - Lefényképezne minket, Mr. Tomlinson? A többiek totál részegek, szóval...

- Én... Nekem... - hebegtem, mire a sztárvendég szembe fordult velem. Szemei elkerekedtek s talán még a szája is elnyílt kicsit. Fogaimat alsó ajkamba mélyesztettem, Haz pedig közelebb araszolt hozzám. - Boo!

- Szia... - motyogtam elveszve smaragdzöld íriszeiben, melyek könnyektől csillogtak. Nagyot nyeltem, amikor egy könnycsepp végigszaladt arcán. Automatikusan felemeltem kezem és hüvelyujjammal eltüntettem. A zene elhalkult, a bulizókkal együtt. Nem tudtam, mit mondhatnék. Sok minden járt a fejemben. Mielőtt megszólalhattam volna, Harry magához húzott és szorosan megölelt. Ekkor kitört belőlem a zokogás. - Annyira hiányoztál...!

A tömeg egy emberként sóhajtott fel, mintha valami romantikus filmet nézett volna. A göndörke a hajamba túrva felemelte a fejem s megcsókolt. A gyomrom borsó nagyságúra zsugorodott, a fülem sípolt és szédültem. Még szerencse, hogy Hazza erősen tartott a karjaiban. Miután elhúzódtunk egymástól, homlokát az enyémnek döntötte és édesen elmosolyodott.

- Te is nekem, Lou - halmozta el puszikkal az arcomat, amit véresre harapott alsó ajakkal fogadtam. Amikor a fülemhez hajolt, jóleső remegés futott végig egész testemen. - Eléneklek pár számot, aztán csak a tiéd vagyok. Természetesen, ha akarod.

- Mindennél jobban - suttogtam szipogva, még mindig kábult állapotban. Úgy éreztem, senki és semmi sem szakíthat el Tőle. Egy ideig biztosan nem.

29.fejezet

Sziasztok!
Körvonalazódott már a fejemben, csak nem volt időm és kedvem nekiállni írni :3 Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - Bridget (2x): Üdv itt és a másik blognál ♥ Én is imádom a blogod, nagyon jól fordítod :) Csak így tovább ♥!, Dreamy Girl, Virág és Nagy Lívia ♥ -, az 52.000 megtekintést és a 68! feliratkozót ♥! Álmodni sem mertem volna ekkora sikerről, amit eddig elértem ezzel a bloggal... Komolyan, nagyon de nagyon szeretlek titeket ♥! A visszaszámlálás elkezdődik, már csak 2 fejezet + 1 ráadás és az Epilógus van hátra... Aztán jövök egy tőlem kissé szokatlan témájú, de Larry sztorival :D További szép hétvégét és sok-sok erőt a jövő héthez ♥! U.i.: Elnézést kérek a rövidségéért :3 Előre jelezném, hogy a rész egyenlő a fossal :( Igyekeztem, tényleg :3 Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Fun ft. Chris Brown

{Louis}

El sem hiszem, hogy Harry rávett az extra szűk farmernadrág felvételére. Sokáig átkoztam a fiút, de amikor megnéztem magam a tükörben, elismerően hümmögtem egy sort. Haz egész egyszerűen a fenekemnél fogva magához húzott s bekebelezte a számat. Egyszerre nyögtünk fel, amitől még szűkebb lett az alsógatyám. A levegőben tapintható volt a vágy és a szerelem kettőse.
- Még lemondhatjuk ezt a legénybúcsút... Biztosan megértenék, hogy dolgunk van... Egy nagyon, de nagyon fontos dolgunk - harapott alsó ajkamba, miközben a pólóm szélét csavargatta. Kuncogva megráztam a fejem, majd beletúrtam az engem ölelő hajába és egy engesztelő puszit leheltem az arcára. Tekintete vegyes érzelmekkel telve lángolt. Akárcsak a fejem. - Most átkozom a srácokat, ugye tudod?
- Miért? - simítottam végig a mellkasán, mire beszívta a levegőt és a vállamba fúrta fejét. Felsóhajtottam. - Hazza, kérlek...! Ígérem, ha hazaértünk a buliból, azt csinálhatsz velem, amit csak akarsz... Oké?
- Oké. Szavadon foglak - csókolt meg éhesen, majd átkarolta a derekam s lementünk a nappaliba. A fotelban már ott pihent a két ünnepelt ajándéka, amit még Sydneyben vettünk Harry-vel. Habár Zayn kikötötte, hogy nem akarnak semmiféle ajándékot, azért mégiscsak illetlenség lenne üres kézzel beállítani hozzájuk. Legjobb haverom szavain gondolkodva vettem magamhoz a dobozokat, aztán kivittem őket a kocsiba és beültem a göndör hajú fiú mellé. Mosolyogva nyomott egy puszit az arcomra s beindította a motort. - Akkor bulizzunk!

***

Meglepődtem, amikor megjelentek a konyha ajtajában a táncoslányok. Niall azonnal a hajába túrt és egy csábos mosoly kíséretében rákacsintott a hölgyekre, akik szerényen elmosolyodtak s elkezdtek táncolni a hifiből dübörgő dallamokra. Shay a kezében lévő whiskys üveggel ugrált és üvöltötte teletorokból a szöveget. A lányok falatnyi ruhája lassacskán a földre került, Ni és Ed pedig felnyögött a látványtól. Nem mondom, az én érdeklődésemet is felkeltette a produkció. Harry és az ünnepelt páros elismerően tapsolt, néha becsusszant egy-egy füttyentés is.

- Az ágyamban akarom ezeket a szépségeket, most! - nyögött fel a szöszi bártulajdonos, mire felnevetettünk. Állandóan kanos. Nincs mese. - Ha Ed nem ellenkezik, én a műsor után elvonulnék a hölgyekkel az egyik vendégszobába...

- Csak nyugodtan, haver - lapogatta meg a vörös hajú énekes a felajzott fiú vállát. A hangulat a tető fokára hágott, ahogy a táncosok megváltak a fehérneműjüktől. Felnyikkantam, amikor eltűnt a hátam mögül egy díszpárna. Értetlenkedve néztem Nialler-re, aki szétharapott alsó ajakkal szorította ölére a párnát. Ed felröhögött. - Na, de ennyire?

- Ennyire, bassza meg! - vetette hátra a fejét a szőkeség. Egy emberként figyeltük, miként mászik az egyik lány a srác ölébe, miután félredobja a kanapé tartozékát. Kettőt pislogtam s Ni már a lépcső felé egyensúlyozott a barna hajú lánnyal. Mielőtt eltűntek volna az emeleten, ezerwattos vigyorral az arcán elüvöltötte magát. - Sosem voltam még ilyen jó legénybúcsúban!
- Aztán csak óvatosan, szöszke! - dobta meg a srácot egy csomag óvszerrel Zayn, amit végül az ír fiú karjaiban pihenő csajszi kapott el kuncogva. Amint felmentek a vendégszobába, a házigazda magához vette a telefonját. - Rendelni kellene valami kaját, mert a buli végére éhen veszünk.
- Ha szóltok, beugrottunk volna valamelyik étterembe - szólalt meg Harry, miközben belekortyolt a borába. Egyetértően bólintottam, Li pedig mosolyogva megrántotta a vállát. Haz a combomra simította a kezét, amitől jóleső bizsergés futott végig rajtam. - Esetleg én is össze tudnék dobni valami ehetőt.
- Lou meg kuktáskodik? Csak szét ne szedjétek a konyhát és... Egymást. Túl drága lenne mindent helyre hozni - kacsintott rám a fekete hajú vőlegény, mire felemeltem a kezem és kedvesen bemutattam neki a középső ujjam. Elkerekedett szemekkel a szívéhez kapott. - Ez most fájt. Mélységesen fájt.
- Ne haragudj, Z - biggyesztettem le egy pillanat erejéig a számat, majd csatlakoztam a konyhában tevékenykedő göndörkéhez. Mélyet szippantottam a levegőben szétáradó illatokból s megnyaltam alsó ajkam. Lassan, ráérősen nekidőltem a pultnak és onnan figyeltem Hazza-t. Egy ideig elfojtott mosollyal tűrte égető pillantásom, aztán megtörölte kezeit, elzárta a megsült hús alatt a gázt és a derekam köré fonta karjait. Oldalra döntve a fejem hagytam, hogy orrát végighúzza a nyakam és az állam közti kis ösvényen. Csípőm automatikus ütközött a fiúénak, amivel egy aprócska nyögést váltottam ki belőle. Kettőnk közé vezetve kezét erősen megmarkolt és ráharapott az ütőeremre. Nyöszörögve a hajába túrtam. - Türelem, babe. Türelem.
- Mindjárt kész a kaja, utána mi is eltűnhetnénk az emeleten - suttogta fülembe vágyakozva, én pedig felkuncogtam s elhúzódva a fiútól beizzítottam a vízzel teli lábos alatt a tűzhelyet. Miután felforrt a víz, beleöntöttem a tésztát. Harry a konyhapulton dobolva fürkészett árgus szemekkel, ami kezdett kicsit frusztrálni. Felvont szemöldökkel felé fordultam. - Akárhogy is nézel, akkor sem fogok itt lefeküdni veled. Ha hazamegyünk, akkor megkaphatsz. Megígértem.
Sűrűn pislogva oldalra döntötte a fejét s úgy szuggerált tovább. Megforgattam a szemem. Állandóan ágyba akar vinni. Félreértés ne essék, szeretem Haz-t, minden hülyeségével és hibájával együtt. Mégis, számomra néha kissé sok ez a fűtöttség.
- Innentől átveszem - csókolt a nyakamba és a kész tésztát egy nagy tálba öntve nekilátott a mártás elkészítésének. Amíg Hazza tett-vett, addig csatlakoztam a fiúkhoz. Liam éppen Ed-t avatta be az esküvői, legfőképp a zenei ötleteibe. Vörös hajú barátunk bevállalta, hogy az egész ceremónián énekelni fog. Kíváncsi leszek, milyen lesz a hangulat. Ed-t ismerve garantált siker. Gondolataimból Zayn zökkentett ki. - Nálatok mikor lesz legénybúcsú?
Az állam egy másodperc alatt találkozott a padlóval. Lesokkolt legjobb haverom kíváncsisága. Ahogy belekezdtem volna válaszomba, a konyha felől csörömpölés és éles káromkodás hallatszott. Egy emberként fordultunk a zaj irányába, de nem láttunk semmit. Vajon Haz is hallotta a kérdést és azért borult fel a nyugodtság?

28.fejezet

Sziasztok!

Tudom, néhány elküldenének a fenébe, de muszáj volt összeszednem a gondolataimat, mert az iskolakezdés előtt elszabadul a pokol a fejemben :3 Tördelve írtam meg a részt, mert már az első héten sok volt a teendő :3 Szóval, mint ahogy azt a mellékelt kis magánéleti jelentés mutatja, készülődöm a mókuskerékbe :3 De nem ér csüggedni, hiszen a tanév elején még igencsak jelentkezni fogok... Aztán, hogy mi történik a blogon? Számításaim szerint októberben befejeződik a történet és indul a Larry-mánia második felvonása, a Csiribi-csiribá, álomfiú :) Egy kis mese, egy kis fantasy és egy jó nagy adag Louis és Harry :D Ennyit a jövőről, vissza a jelenbe :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 5 kommentárt - Mag Megy, Nagy Lívia, Dreamy Girl, RS és Virág: elvileg már teljesítve mind az 50 óra, de azért köszönöm ♥! ♥ -, a 19 pipát és a 47.000 megtekintést ♥! El sem tudjátok képzelni, milyen boldoggá tesztek a támogatásotokkal ♥! Szeretlek titeket - tudom, ezt már említettem, de az ismétlés a tudás jó édes anyukája, ugye? :D -, nagyon de nagyon ♥! Mindenkinek kitartást az őszi szünetig :) U.i.: Boldog 22. születésnapot a világ legnagyobb szívű fiújának, Liam Payne-nek... Így utólag, kicsit megkésve is ♥! U.i.: +18! Nagyon ért már, szerintem :) Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Ain't Nobody (Loves Me Better)

{Louis}

Arcomat Harry nyakába fúrva próbáltam meg kizárni a szobát bevilágító napsugarakat. Karjaimmal szorosan öleltem a fiút, aki halkan szuszogva aludta még az igazak álmát. Mélyet szippantottam hajának kellemes aromájából s felsóhajtottam.
Az elmúlt napokban alig töltöttünk külön időt a másiktól, amit egyáltalán nem bántam. Rengeteget beszélgettünk, miközben felfedeztük Sydney városát. Haz teljesen megnyílt nekem, beavatott a titkaiba és talán mintha meg is könnyebbült volna, hogy beszélt róla.
- Hmm... Már kora reggel elmélyülten gondolkodik - duruzsolta alsó ajkamra a göndörke, majd megcsókolt. Hajamba túrva húzott közelebb magához; éhesen és vadul faltuk egymást. Mintha napok óta nem csókolóztunk volna. Néhány perc múlva levegőért kapkodva húzódtunk el a másiktól. - Legszívesebben ki sem kelnék az ágyból. Hihetetlenül jó érzés, hogy mellettem vagy.
- Akkor maradjunk még így - bújtam hozzá mosolyogva. Haz rekedtesen felnevetett, de semmi ellenvetése nem volt ötletemmel szemben. A hasam viszont másképp vélekedett. Panaszosan felnyögtem. - Rendeljünk reggelit vagy menjünk el egy kávézóba?
- Rendeljünk - nyúlt a telefonért. Nem igazán tudtam eldönteni, mit egyek, így rábíztam Harry-re. Amíg a kajára vártunk, felhívtam Niall-t. Szőke haverom vidáman újságolta, hogy Zayn és Liam már javában tervezgetik az esküvőt s már az időpontot is kitűzték. Egy hét múlva kongatják a harangokat, addig lezavarnak egy-egy legénybúcsút, amire Hazza és én is hivatalosan vagyunk. Miután szakítottuk a hívást, nekiláttunk a göndörkével az evésnek. - Még sosem voltam legénybúcsúban. El sem tudom képzelni, hogy két meleg srác nőket béreljen fel egy ilyen eseményre.
- Attól, hogy a saját nemünkhöz vonzódunk, még tiszteljük a nőket - mosolygott Haz, miközben felém nyújtotta a villáját. Azt hittem, hogy a nagy tányér rántotta után rosszul leszek. Hát még a palacsintától, amivel a göndör hajú fiú etetett. Agyamban valósággal üvöltött a piros lámpa, hogy ne egyek többet, különben kidobom a taccsot. - Maximum a farkunk nem áll fel a látványuktól.
- Hát igen... Nekem az utóbbi időben egyetlen egy személytől voltak merevedési gondjaim - haraptam be alsó ajkam, mire Harry keze megállt a levegőben. Tekintete elsötétült a vágytól, homloka mély ráncokba szaladt. - Emlékeim szerint az illető gyorsan tudott segíteni rajtam, szóval tulajdonképpen nem is volt akkora probléma.
- Ha nem akarod, hogy most rögtön leteperjelek, akkor csendben maradsz. Igazán értékelem, ha kanos vagy, de szeretnék nyugodtan megreggelizni - kevés híja volt annak, hogy felnevessek. Elfojtott mosollyal az arcomon kortyoltam bele narancslevembe, majd lerúgtam magamról a takarót. Nagy hiba volt. Egy szál semmiben álltam Hazza előtt, akit igencsak sikerült felbőszítenem. Mielőtt még megszólalhatott volna, sietősen elvettem a helyéről egy törülközőt. A göndörke nagyokat fújtatott és a takarót igazgatta az ölén. Megnyaltam alsó ajkam s a fürdőszoba ajtajához kocogtam. - Lezuhanyzom.
Láttam, hogy elpakol az ágyról és már indul is felém. Kuncogva becsuktam az ajtót, aztán beálltam a kabinba és magamra engedtem a langyos vizet. Összerezzentem, amikor meghallottam az ajtócsapódást.
- Kénytelen leszel valahogy kiengesztelni, kis csillag - fordított szembe magával Harry s marokra fogott. Elkerekedett szemekkel felnyögtem. - Nem szeretem, ha felizgatnak, aztán faképnél hagynak. Most mérgesnek kellene lennem, de...
- Rám nem tudsz haragudni - simítottam végig mellkasán, miközben lassan letérdeltem elé. Ujjaival hajamba túrva nyomta fejemet ölére, amit rosszallóan fogadtam. - Ácsi! Mindent a maga idejében, baby!
Először fejni kezdtem lüktető férfiasságát, mialatt a combjait harapdáltam. Felváltva nyögött és morgott a kabin falának támaszkodva.
- Nem is tudom... Megérdemled, hogy így kényeztesselek? - halmoztam el puszikkal péniszét; Haz nyüszítve könyörgött, hogy vegyem a számba. Cinkos vigyor kúszott ajkaimra. - Vissza kellene feküdnünk az ágyba, fáradt vagyok...
- Louis, kérlek! Csinálj valamit, különben megőrülök! Ne legyél ennyire kegyetlen! - térdei remegtek, alsó ajkát valósággal véresre harapdálta. Dudorászva felegyenesedtem, majd egy csókot leheltem arcára. A göndörke értetlenkedve méregetett. - Mi jár abban az okos fejedben, hm?
- Eddig nem engedtem meg, hogy ágyba vigyél... Szerintem, nem kell részleteznem, miért - Hazza aprót bólintott, én pedig folytattam mondandóm. A szívem a fülemben dobogott. - Sokat gondolkodtam kettőnkön és arra jutottam, hogy kellően kiismertük már egymást... Szeretsz és én is szeretlek téged... Ah, ez olyan macska kerülgeti a forró kását szituáció... Kerek-perec kimondom: Át akarom adni magam neked. Azt akarom, hogy szexelj velem.

{Harry}

- Semmi előjáték, csak szex - csókolt meg. Alig tudtam felfogni szavait. Egyszerre ugráltam az örömtől és egyszerre remegtem a félelemtől legbelül. Nem akartam bántani aktus közben Boo-t. Ahhoz túl fontos a számomra. - Ha nem szeretnéd, megértem. Biztosan azt hitted, hogy nem fogom már beadni a derekam.
- Szó nincs erről, csak megleptél - fontam körbe karjaimmal derekát, miközben a nyakán lévő kis foltra hajoltam. Nyelvemmel körbejártam, majd szívtam rajta egy picit. Lou kéjesen felnyögött. Farkam megrándult, alhasam összehúzódott. Kis csillag ujjai alkaromba fúródtak. - El sem tudod képzelni, mennyire vártam már erre, hogy kimond. Ugorj az ölembe!
Lábaival körbekulcsolta csípőm, én pedig elzártam a csapot s csurom vizesen közelítettük meg az ágyat. Óvatosan a hátára fektettem és megcsókoltam. Először csak kóstolgattuk a másikat, aztán egyre vadabbak lettünk. Louis áttért a nyakamra és a fogait az ütőerembe mélyesztette. Ágyékomat az övének löktem, amitől mindkettőnkből egy hangos sóhaj tört fel.
- Tegnap este, amikor elaludtál... Becsempésztem néhány csomag óvszert az éjjeliszekrény első fiókjába... - mormolta bőrömbe. Ez a fiú újra és újra meglep. Vakon tapogatolózva, az alattam fekvő szemeiben elmerülve halásztam ki egy csomag kondomot a fiókból. Lou kibontotta, majd felgörgette fájdalmasan feszülő hímtagomra. - Síkosító?
- Nem számítottam rá, hogy... Izé... Szóval... Nincs nálam - húztam el a számat. Boo aprót biccentett, aztán a térdemre lökött és lüktető férfiasságomra hajolt. Keményen szopott, miközben a heréimet masszírozta egyik kezével. - Ah, kis csillag... A-azt hiszem, így elég lesz...!
Megnyalva ajkait fordult hasra, majd megemelte csípőjét s szétfeszítette fenekét. Nem sok kellett, hogy a gumiba élvezzek. Remegő kézzel bejáratához igazítottam magam s lassan elmerültem a fiúban. Csendben, mozdulatlanul fogadott egyre mélyebben magába. Homlokomat a hátának támasztottam.
- Ha nagyon fáj, abbahagyjuk - suttogtam, Louis pedig válaszként nyögött egyet. Egy ideig őrjítően lassú tempóban mozgattam csípőmet. - Hogy érzed magad?
- Istenien csinálod, csak kérlek, gyorsíts! - fordította úgy fejét, hogy rám nézhessen. Nem mertem ennél gyorsabb lenni, egyszerűen nem ment. - Harold, kérlek szépen! Tudom, hogy keményen akarod csinálni.
- Nem merem. Félek, hogy bántanálak - vallottam színt, mire a fiú elmosolyodott s addig nyújtózkodott, míg meg nem csókolt. Összevont szemöldökkel löktem egy erősebbet, amivel kicsikartam Louis-ból egy elégedett sóhajt. - Ezt a csókot minek köszönhetem?
- Szeretlek és azt akarom, hogy keményen dugj! - erőszakoskodott. Mély levegőt vettem, aztán egyre sűrűbb lökésekkel ajándékoztam meg a szeretett férfit. Nyögései betöltötték az egész szobát, akárcsak az ágy nyikorgása. - Ez az! Még!
A következő pillanatban már a hátán feküdt, lábait pedig a derekam köré fonta. Karjaimmal megtámaszkodtam a feje mellett, majd egy szenvedélyes csókcsatára invitáltam a kiéhezett táncost. Egy óvatlan pillanatban kézbe vettem szerszámát és fejni kezdtem. Alsó ajkamat harapdálva a nevemet nyögte szüntelen.
- Mindjárt végem - szuszogta erőtlenül. A lehető leggyorsabb tempóban kezdtem el mozogni, Lou pedig vergődött az élvezettől. Néhány perc múlva egy vékony csíkban a mellkasára élvezett, amit azonnal lenyaltam. Nyöszörögve a hajamba kapott s a számra tapadt. Nyelvével feltérképezte a területet. - Izgató a saját élvezetem érezni a számban...
- Te vagy a legizgatóbb dolog az életemben, kis csillag - mormoltam a nyakhajlatába, miközben löktem egy utolsót. Tetőtől talpig jóleső bizsergés fogott el, ahogy orgazmusom végigszáguldott rajtam. Lehunyt szemmel borultam Boo-ra, aki egy puszit nyomott a homlokomra. - Köszönöm, Haz. Nagyon, de nagyon. Szeretlek.
Hümmögve adtam át magam álmainak. Egy picit lefárasztott ez a kis torna, legközelebb rá kell gyúrnom előtte. Mindezt leszámítva, ez volt életem egyik legjobb szeretkezése. Minden egyes percét örökre az elmémbe véstem.

Mozgalom az elfeledett Bloggerekért

Sziasztok!

Még nem a fejezettel érkezem, de az is lesz a hétvége folyamán :) Mostanában indult útjára ez a kis kampány, melyben mostantól én is részt veszek :) Köszönöm Mag Megy-nek a díjat ♥! Lássuk, miről is van szó :) Pusszpáá evribádii,

Macy

Feltételek:

·                     Megköszönöd annak, akitől a "díjat" kaptad, hiszen ennyi mindenkinek jár, az alapműveltség része.

·                     Elolvasod annak a blogját, akitől kaptad.

·                     Ha tetszik, hagyj nyomot magad után, hiszen ennyit megérdemel főleg, ha a tetszésedet is elnyerte! Ha nem, akkor ezt kihagyhatod.

·                     Írj három dolgot, ami tetszett a történetben, vagy az íróban.

·                     Írj két dolgot, amin viszont még javíthatna! Ennél a lépésnél figyelj, hogy ne legyen bántó, és a tanácsaid építő jellegűek legyenek!

·                     Írj egy kis ajánlót, hogy mit gondolsz, összességében kinek ajánlod, stb.

·                     Küldd tovább embereknek de figyelj, hogy legyenek köztük olyanok, akik szerinted jól írnak, de nem kapnak elég figyelmet! Küldheted híresebb blogoknak is, így többen megtudhatják, hogy van ez a mozgalom, és persze az ő történeteiket sem ismeri mindenki, egy kis plusz mindenkinek jár! Csak kérlek figyeljetek arra, hogy annak már ne küldjétek, aki 40-szer megkapta!

·                     Rakjátok ki a blogotok modulsávjába ezt a képet de úgy, hogy erre a bejegyzésre mutasson! 

Három dolog, ami tetszik a blogjában vagy az íróban:

1. Egyedi alaptörténet. Nagyon ütős, tetszik!

2. A karakterek megformálása. 5*

3. Rendkívül kedves bloggerina, hálás vagyok a támogatásáért ♥!

Két dolog, amin javítani kéne:

1. Sorkizárt bejegyzések. Nem egy eget rengető hiba, de mutatósabb a bejegyzés.

2. Harmónia felállítása a link színeinél. Legyen egységes.

Akiknek ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a slash és a bűnügyekkel foglalkozó történetek műfaját.

Akiknek küldöm:

Zuzaa Zuzii

Dreamy Girl

27.fejezet

Sziasztok!
Hosszas tervezés után megérkezett a várva várt folytatás, ami a megszokottnál egy picivel rövidebb :3 Sajnálom, hogy ennyit kellett várni rá, de közbejött a közösségi szolgálat, amit még idén nyáron teljesíteni szerettem volna, hogy a jövő szünidőben nyugodtan koncentrálhassak a diákmunkára :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 7 kommentárt - Mag Megy, Nagy Lívia, Dreamy Girl, Névtelen, Lótusz 99, Szarvas Gréta és Virág ♥ -, a 20 pipát, a 42.000 megtekintést és a 62 feliratkozót ♥! Csodálatosak vagytok, komolyan ♥! Szeretlek titeket ♥! Élvezzétek ki az utolsó heteket, mert nemsokára vissza kell mennünk a mókuskerékbe :( Jó olvasást ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Cool

{Louis}

A repülőutat végigaludva, kissé még kótyagosan hagytuk el a gépet. Amíg elmentem a csomagokért, addig Harry megkereste azt az autót, amit ittlétünk alatt fogunk majd használni. Kapucnimat a fejemre húzva indultam el két poggyásszal s egy hatalmas válltáskával a parkolóba, tekintetemmel a göndör fürtöket keresve. Jóleső bizsergés fogott el, amikor a keresett fiú szorosan magához húzott. A fejfedőmet arrébb tolva nyomott egy puszit az arcomra, majd az egyik bőröndöt és a táskáját elvéve intett fejével egy fekete terepjáró felé.
- Megszállottja vagy a Rover-nek, ugye? - mosolyodtam el, miközben bedobtam a csomagtartóba a cuccom. Haz nem szólt semmit, csak sejtelmesen vigyorgott. - Mi az?
- Csupán hűséges vagyok, ennyi az egész - hajolt oda hozzám, hogy megcsókolhasson. Egyik kezét a combomra simította, a másikkal lesöpörte a kapucnim a fejemről. - Én a te megszállottad vagyok, kis csillag.
- Ebben már régóta nem kételkedem - kuncogtam visszagondolva a megismerkedésünkre. Haz felvonta a szemöldökét. Megforgattam a szemem. - Ne kelljen részleteznem, gondolkodj!
- Csak nem arra gondolsz, hogy hazáig követtelek és mindenáron az ágyamban akartalak tudni? - hümmögtem egy sort, mire a göndörke felnevetett. Akkoriban én nem nevettem rajta sőt, inkább feljelentettem volna mindezért. - Ha nagyon romantikus akarok lenni, akkor azt mondanám, szerelem volt első látásra. Megbabonáztál, Lou. Minden egyes nap egyre jobban beléd habarodok.
Fogaimat mélyen alsó ajkamba fúrtam, az arcom lángolt. Még sosem mondtak ilyen kedves dolgokat nekem. Levakarhatatlan mosollyal döntöttem fejemet a fiú vállára, kezeinket pedig összekulcsoltam a combján.
Körülbelül egy óra múlva érkeztünk meg a szállodához. A londiner köszönés gyanánt biccentett egyet, majd felpakolta a csomagszállítóra a bőröndjeinket s bement az épületbe. A recepciónál egy talán velem egyidős lány kattogtatott a számítógépen. Amikor megpillantott minket, szemei felcsillantak a mellettem álló láttán. Büszkeség áradt szét bennem. Igen... Nézd csak meg jól ezt a gyönyörű férfit... Ő az enyém, senki másé.
- Legfelső emelet, elnöki lakosztály - mormolta el sem szakítva tekintetét Harry-ről, aki inkább a hallt tüntette ki figyelmével. A nő szavai hallatán elkerekedett a szemem. - A szobapincér bármikor az önök rendelkezésére áll, akárcsak a szauna és wellness részlegünk.
- Köszönjük - mosolygott rá a göndör hajú srác, aztán átkarolta a derekam és a hajamba csókolva a lifthez terelt. Miután becsukódott az ajtó, Hazza a szerkezet falához nyomott s fenekembe markolva lecsapott ajkaimra. Felnyögtem hevességétől, miközben lehúzta a sliccem. Mire feleszméltem, már előttem térdelt. Smaragd íriszei feketén csillogtak. Alig kaptam levegőt; egyszerre voltam ideges és izgatott. Ciki lesz, ha valaki beszáll valamelyik emeleten. - Kiéhezett vagyok, nagyon. Ha nem kaphatlak meg minél előbb, megőrülök.
- Mi van ezekben a liftekben? - döntöttem hátra a fejem, ahogy a fiú a szájába vett. A lábaim remegtem az élvezettől, ajkaimat hörgések sora hagyta el. A golyóim fájdalmasan összehúzódtak, ahogy a rajtam munkálkodó masszírozta őket nyelvével. A közel negyedórás kényeztetést a megálló lift szakította meg. Mindketten felnyögtünk a méregtől. Hüvelyujjammal végigsimítottam Haz alsó ajkán. Várakozóan méregette arcom, mire megszólaltam. - Később folytatjuk, rendben?

***

Egy kiadós ágytornát követően lementünk wellnessezni. A recepciós csaj kis híján elájult, amikor meglátta félmeztelen páromat. Harry ügyet sem vetve rá karolta át a vállam, majd megajándékozott egy szerelemmel teli csókkal. A szívem vad vágtázásba kezdett, térdeim kocsonyaként remegtek. Hazza a fülcimpámba harapva felsóhajtott.

- Tudom, hogy féltékeny vagy a recepciósra - motyogta végighúzva nyelvét a fülem mögötti érzékeny részen. Ellenkezni akartam, de leintett. - Nincs okod rá, Boo. A tiéd vagyok, senki másé.

- Szeretlek - suttogtam alsó ajkára, miközben a füle mögé tűrtem egy tincset. Nem törődve a minket bámulókkal forrtunk össze egy hosszú, szenvedélyes csókban. Kívül-belül lángoltam, ujjaim görcsösen kapaszkodtak a fiú csípőjébe. Nyelve valósággal lebénította az enyémet, ami ellen nem akartam tenni semmit. Csak élveztem a pillanatot és Haz közelségét. Amikor ágyéka az enyémnek feszült, belenyögtem a szájába. - M-menjünk...

***

Miután alaposan  megizzadtunk a szaunában, elmerültünk a termálfürdőben. Haz mosolyogva húzott magához, majd tapadt ajkaimra. Egymás szájából lélegeztünk; a tüdőm egyszerre telt meg vízzel és levegővel.

- Jól vagy? - kérdezett rá rögtön a göndörke, amikor odaúsztunk a medence széléhez. Aprót bólintottam s a vállára hajtottam a fejem. Egyik kezét a combomra simította. - Még sosem éreztem ennyire szabadnak magam.

- Ezt elég nehezen hiszem el - feleltem gondolkodás nélkül, mire Harry rám nézett. Megráztam a fejem. - Dolgozni jöttél Ausztráliába és nem pihenni. Vagy talán tévedek?

- Ami azt illeti... - húzódott széles mosolyra a szája, miközben összekulcsolta ujjainkat. Felvontam a szemöldököm, Hazza pedig arcon csókolt. - Nincs semmiféle munka. Csak kitaláltam, mert ezt gondoltam a legkézenfekvőbbnek. Kettesben akarok veled lenni... Távol azoktól a dolgoktól, amik keresztbe húzhatják a romantikázásunk.

Először legszívesebben otthagytam volna a fiút és a legelső géppel hazarepültem volna... Végül mérlegeltem és arra jöttem rá, hogy teljesen érthető okokból csalt tőrbe. A srácokat ismerve a szabadnapjaimon is felkerestek volna egy-egy kiruccanás tervével. Beismerem, a testvéreimként szeretem őket, de néha szükségem van egy kis életre. Olyan életre, amiben csak Harry és én létezünk. Senki és semmi más.