2015. 04. 26.

19.fejezet

Sziasztok!
Félek... Őszintén megvallva, félek :3 Remélem, sikerült kicsit visszatérnem ahhoz a szinthez, ahonnan indultam :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 2 kommentárt - Mary-Anne és Szász Bogi ♥ -, 13 pipát, a 22.000 megtekintést és 49! feliratkozót ♥! Írjatok és pipáljatok, mert csak onnan tudom, miben kell még változnom! További szép estét és sok sikert a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Wild Ones ft. Sia
{Lottie}

Már kora reggel kidobott az ágy. Valószínűleg az izgatottság miatt, hiszen a mai nap különleges. Niall 2 éve, ezen a napon nyitotta meg a szórakozóhelyet, ami azóta töretlenül működik. Még az éjjel kaptam egy üzenetet Eleanor-tól, hogy beugrik majd értem és elmegyünk vásárolni. Nincs elég ruhám, bulizásra pedig főleg...
Miután felöltöztem, lementem a konyhába reggelit készíteni. Elhúztam a számat az üres hűtő láttán. Mivel a polcokon se találtam nagyon semmit, írtam egy bevásárlólistát meg egy cetlit a fiúknak, hogy ne keressenek egy ideig.
Amint beléptem a bátyám lakásához közeli kisboltba, tekintetem akaratlanul is egy férfire tévedt. Haja sötét szőkén meredt az ég felé, bal szemöldökén pedig egy piercing fityegett. Izmos felsőtestét egy kigombolt, kockás ing és egy fehér atléta fedte, lábait szűk, fekete farmernadrág s egy pár, viseltes tornacipő. Micsoda változás - gondoltam magamban, miközben magamhoz vettem egy kosarat. A listámba merülve közelítettem meg a kiszemelt illetőt. Régóta tomboló dühvel és némi undorral felnéztem rá, míg ő elkerekedett szemekkel nyitotta szólásra száját. 
- Lottie...! - nyögte ki meglepetten, majd pislogott párat. Fáradtan felsóhajtva pakoltam be néhány dolgot a kosaramba. A piercinges úriember mindvégig figyelt. - Hogy-hogy itt vagy, Stockport-ban?
- A hétvégére jöttem - mondtam s zsebre raktam a listát. Nem értettem a kedvességét. Régebben átnézett rajtam, ha betette a lábát a házunkba. Szinte ölni tudott volna a tekintetével. Régi szép emlékek egyike. - Hogy van a menyasszonyod? És a kicsi?
- Mindketten jól vannak. A lányom már alig várja, hogy megismerkedjen a világgal - csokoládébarna íriszei szeretetteljesen csillogtak. Néhány perc múlva azonban megtört a varázs. Arca elkomorult, hangja komolyabb lett. Meglepett. Nem is kicsit. - Louis még mindig ki van bukva?
- Nehezen, de sikerült túllépnie rajtad. Nemrégiben találkozott egy aranyos és nagyszerű sráccal, aki odáig van érte - mondtam elmosolyodva. Harry-t mintha a testvéremnek teremtették volna. Dylan biccentett egyet. - Csúnyán kihasználtad a bátyám, talán még mindig vannak neki emlékei veled kapcsolatosan... De hála Harry-nek, ezek az emlékek kezdenek elhomályosulni. Nem kell attól tartanod, hogy Boo esetleg visszasírna téged.
- Efelől semmi kétségem, kedves - mosolyodott el gúnyosan. Megforgattam a szemem. Visszatértünk a régi szép időkhöz. - Volt egy kicsapongó, vad és erősen a saját nememhez kötődő korszakom. Louis volt az egyik, mondhatni állomása. Hiszed vagy sem, szerettem a bátyádat és a mai napig tisztelem. Nagyon is. De a Michelle-l való találkozásom megváltoztatta a magamról felépített képem. Újra merek ítélkezés nélkül szeretni és ezt csakis a menyasszonyomnak köszönhetem.
- Ezt igazán jó hallani. Mégsem értem, miért nem ültél le a bátyámmal és beszéltétek meg normális emberek módjára?! Tudod mennyire szar érzés úgy megtudni, hogy őrülten szerelmes beléd az illető és te csak úgy hátat fordítasz neki egy kósza numera után? - legbelül törtem-zúztam. Legszívesebben felpofoztam volna ezt a gyereket. Az orrom alá dörgöli, hogy köszöni szépen, jól megvan a kis családjával... Mégis rákérdez, hogy van az ex barátja... Mi mehet végbe a fejében? - Mindegy, nem is akarom tudni. Örültem a... Nem, mégis kit akarok hülyíteni? Dehogy örültem a találkozásnak! 
Ezzel faképnél is hagytam Dylan-t, kinek szája sarkában ördögi vigyor bujkált. Ahogy kifizettem a megvett dolgokat, sietős léptekkel igyekeztem Lou házához. Kis híján eldobtam a kezemben levő szatyrokat, amikor megláttam Eleanor kocsiját. Ennyire elhúzódott volna bevásárlás? Ne már! Fene egye meg Dylan-t!
- Máris indulhatunk, de előbb... - fújtam ki magam, miután megöleltem a lányt. Bementünk a konyhába, majd kipakoltunk. - Csinálok reggelit.
- Csak nyugodtan, ráérünk - foglalt helyet az asztalnál mosolyogva. Hálásan viszonoztam kedves gesztusát, aztán felszeleteltem a kenyeret s belepakoltam a pirítóba. Mialatt a pirítós készült, sütöttem tükörtojást és facsartam narancslevet. 10 perc alatt végeztem, ami nálam rekordidőnek számított. Laza nyakkörzést véghezvíve ültem le El-l szembe. Füle mögé tűrve egy kósza tincset kezdeményezett beszélgetést. - Louis sosem szokott ilyen sokáig aludni...
- Harry őrzi az álmait - kacsintottam s mire kimondtam, az említett kissé kótyagosan leslattyogott a lépcsőn. Arcom akaratlanul is pírba szökött. Haz mindössze egy bokszert viselt. El kell ismerni, jól össze van rakva ez az Adonisz... - Jó reggelt!
- Nektek is! - köszöntötte Eleanor-t, majd engem egy arcra puszival s magához vett egy pohár narancs levet meg egy tányér, még gőzölgő tükörtojást. Fütyörészve lerakta az asztalra a reggelijét és kivett a pirítóból egy jól átsült kenyérszeletet is. - Terveztetek valamit mára?
- Vásárolni megyünk - tapsolt örömében a barna hajú lány, én pedig felkuncogtam. - Ma van, hogy 2 évvel ezelőtt Niall megnyitotta a klubbot. Hatalmas születésnapi buli lesz ma este... Legalábbis a srácok ezt tervezik. 
- Áh, így már mindent értek - kortyolt bele innivalójába a göndörke, miközben jóízűen falatozott. Elégedetten mosolyogtam. - De ugye nem kell kiöltözni vagy ilyesmi?
El megrázta fejét, mire Haz megnyugodva felsóhajtott. Beszélgettünk még egy keveset, aztán elköszöntünk a göndör hajú fiútól és elindultunk a városközpontba.

{Harry}

Miután a lányok elhagyták a házat, kerestem egy tálcát és megpakoltam a reggelivel. A hűtőben találtam friss epret is, amit hozzácsaptam az így is kiadós energialökethez. Ajkaimon levakarhatatlan mosollyal egyensúlyoztam fel a lépcsőn, majd benyitottam Louis szobájába. Az én kis csillagom még édesdeden szuszogott. Egy párnát ölelt magához szorosan, nyakig betakarózva. Kuncogva letettem a tálcát az éjjeliszekrényre s leültem a fiú mellé. Óvatosan lehámoztam a derekáig a mintás huzattal borított takarót, majd puszikkal kezdtem el behinteni a nyakát és a hátát. Nyöszörögve mocorgott egy ideig, aztán lassan a hátára fordult és kinyitotta szemeit. Szája lusta mosolyra húzódott.
- Szia... - farkam megrándult rekedtes hangjától. Mélykék íriszei ráérősen kebelezték be a látványt, megállapodva a robbanásra kész területnél. Megnyalta alsó ajkát. Ádámcsutkám szinkronban liftezett az alhasamban repkedő pillangókkal. - Adj 5 percet és kezelésbe veszlek, rendben?
Elakadt a szavam. Talán még a számat is elnyitottam. Lou sosem volt még ennyire... Nyitott. Magától főleg nem. Alsó ajkamba harapva túrtam kócos hajába s gondolkodás nélkül lecsaptam ajkaira. Belenyögött a csókba, amitől le tudtam volna tépni magamról a bokszert. Téptük egymás száját, ahogy csak bírtuk. Kezeim felfedezőútra indultak Boo trikója alatt, miközben áttértem a nyakára. Jólesően nyögdécselt és a hajam húzta megunhatatlan.
- Le... Kell... Állnunk... - nyögtem fel erőtlenül. Louis aprót bólintott, aztán feltornázta magát ülő helyzetbe és magához vette a tálcát. Mint egy éhes vadmacska, úgy tüntette el a tányér és a pohár tartalmát, az epret pedig megosztottuk egymással. Két falat között megszólaltam. - El-ék újságolták, hogy ma nagy buli lesz a klubban.
- Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! - ugrott ki gyorsan az ágyból, miközben feltépte a fiókot és kivett belőle egy tiszta bokszert. A fürdő előtt visszafordult hozzám. - Beszoktam segíteni a takarításba, illetve a dekorációban...
Mire szóhoz juthattam volna, már csapódott is az ajtó. Amíg Louis készülődött, elmosogattam és rendet raktam a konyhában. Körülbelül negyed óra múlva felöltözve, a telefonját nyomkodva csatlakozott hozzám.
- Szívesen elviszlek - ajánlottam fel, mert szegény fiú nem találta a kocsikulcsát. Hálásan elmosolyodva csókolt meg, én pedig felmentem és magamra kaptam a ruháimat. Hajamat átfésültem ujjaimmal, majd a slusszkulcsot előhalászva a zsebemből robogtam le a lépcsőn. - Mehetünk!

{Louis}

Elvigyorodtam, amikor megláttam Ni-t és Shayna-t. Kézen fogva közelítették meg a terepjárót, amiből úgy ugrottam ki, mintha bomba lenne a fenekemben. Szöszke cimborámmal lepacsiztam, kolléganőmet pedig egy puszival üdvözöltem.
- Zayn az előbb telefonált. Sikerült leszerveznie a DJ-t - mosolygott Niall, miközben bepötyögte a bejárati ajtó riasztójának kódját. Elismerően bólintottam. Mielőtt bementem volna, rákacsintottam a Rover-ben ülőre. Ajkain győztes mosoly terült szét s miután intett egyet, elhajtott. Néhány percnyi kábulat után besiettem a szórakozóhelyre, ahol már javában folytak a munkálatok. Liam az égősorral bajlódott, Z pedig a pultban tett-vett. Nialler a kezembe nyomta a felmosóvödröt és a felmosót. - Vár rád a színpad!

***

- Csajok, igyekezzetek már! - kiabáltam fel az emeletre. Eleanor és Lottie egy nagy szatyorral érkezett haza kora délután, azóta nem is láttam őket. Csak a zene és a nevetésük hallatszott az egész házban. Mérgesen a hajamba túrtam s megigazítottam a farmerom. Pár perc múlva magassarkúk hangos kopogása adtam tudtomra: a hercegnők elkészültek. Felsóhajtottam. - Na, végre! Azt hittem, itt őszülök meg!
- Nyugodj meg, bátyó! Nem késünk el sehonnan se - mosolygott rám angyalian a húgom, miközben felvette a kardigánját. Gyönyörűek voltak, mint a ketten. El-n még sosem láttam ilyen dögös ruhát. Miután bezártam az ajtót, a lányok beültek a kocsiba. Lottie az anyósülést foglalta el, Eleanor pedig a háta mögötti helyet. - Kíváncsi leszek, milyen lesz a hangulat...
- Ha Zayn-re bízod a zenét, akkor kifogástalan - mondtam, miközben rákanyarodtam a főútra. A város már teljes kivilágításban pompázott. Egész úton zenét hallgattunk, néha-néha énekeltünk is az előadóval. Amikor leparkoltam az udvarban, a lányok csapot-papot ott hagyva siettek a művészbejáróhoz. Megráztam a fejem. Kulcsomat zsebre csúsztatva csatlakoztam hozzájuk. - Aztán nem reklamálni, hogy haza akartok menni!
Hevesen bólogattak, majd végigrobogva az öltözők folyosóján, elvegyültek a tömegben. Mire feleszméltem a rengeteg bulizó láttán, átvágtam magam a már izzadt táncolók között s leültem a pulthoz. 
- Végre egy olyan este, ahol nem kell csinálnunk semmit - töltött a poharamba egy kevéske, jó minőségű, ír whiskyt Liam. Egyetértően biccentettem és felhörpintettem az italt. Szemeim könnybe lábadtak, ahogy végigsiklott a torkomon. Harsányan felnevetett. - Csak óvatosan, Boo!
- Igen, kis csillag... Csak óvatosan! - dünnyögte fülembe Haz, miközben körém fonta karjait s belecsókolt a nyakamba. Li mosolyogva köszönt neki, aztán kiszolgálta az italukra váró cicababákat. Felfordult a gyomrom, ahogy végigmértem a két lányt. Nagyot nyeltem, amikor az egyik rám pillantott és szélesen elvigyorodott. Már nem volt szomjas a lelkem... Harry a fülem mögötti érzékeny részre lehelt egy puszit. - Ne is törődj vele!
Mire észbe kaptam, a csaj megragadta a kezem s valósággal kiszakított a göndörke öleléséből. Karjaimat a dereka köré kulcsolta és ringatni kezdte magát a dallamra. Akárhogy is próbálkoztam, nem sikerült eltaszítani magamtól. Kétségbeesetten néztem Haz-ra, akit az engem fogva tartó barátnője kapott el. Kidobom a taccsot!
- Ne csináld már, szépfiú! Csak egy kis tánc... Nem fogsz belehalni... Minden voltam már, csak gyilkos nem - kuncogott a fülembe, amitől kirázott a hideg. Rossz értelemben. Ágyékát az enyémnek dörzsölte, hátha fel tud izgatni. Összeszorítottam a szemem, mikor benyúlt az alsómba. Elviselhetetlenül magas hangja valósággal kiölte az agysejtjeimet. - Hmm... Tapintásra igencsak méretes cerkával rendelkezel...
- Táncolni akartál, nem? - rántottam ki csuklójánál fogva a kezét a nadrágomból. Hevességemtől meghökkent, de nem tántorodott el. Folyamatosan nekem dörgölődzött, körmeivel alig látható kockáimat karmolta. Felmordultam, de nem az élvezettől. Egy határozott mozdulattal ellöktem magamtól és faképnél hagytam. - Hülye, szexéhes tyúk!
Az adrenalinszintem a duplájára fokozódott, ahogy megláttam Harry-t és a másik lotyót. Ökölbe szorított kézzel odamentem hozzájuk s a tarkójánál fogva invitáltam egy szenvedélyes csókra a göndör hajú fiút. Karjait körém fonta, hatalmas tenyereit pedig a fenekemre simította. Mindketten belemosolyogtunk a csókba, amikor fél füllel meghallottuk a lekoppintott nőszemély ideges fújtatását.
- Remek időzítés, kis csillag - suttogta alsó ajkamba harapva, majd húzott rajta egy picit. Szemeim automatikusan lecsukódtak az alhasamban szétáradó, bizsergető érzéstől. - Hogy-hogy ilyen harcias lettél?
- Nem szeretem, ha elveszik tőlem azt, ami az enyém - motyogtam arcomat a nyakába fúrva. Ölelése szorosabbá vált, ami nagyon jól esett. - Utálom az ilyen szajhákat! Több farok járt már bennük, mint egy átlagos és visszahúzódó csajban...
Haz felnevetett, aztán megcsókolt és elvegyültünk a tömegben. Meglepetten tapasztaltam, hogy Lottie a DJ pultban tombolt. Úgy tűnt, jól kijött a zenéket keverő sráccal. Mosolyogva intettem egyet húgom felé, aki fülig érő vigyorral jelezte: tökéletes minden.



2015. 04. 19.

Rendkívüli bejegyzés #1

Sziasztok!

A csoportban már értesítettem néhányotokat, akik persze tagjai... Az utóbbi időben ellaposodott a történet és erre nemcsak én jöttem rá, hanem ti és Lilien is, a segítőm :3 Amint lesz valami izgalmasabb és kevésbé unalmas ötletem, érkezem a folytatással! Addig is, sok sikert a suli túléléséhez ♥! Csóközön meg ami hozzá tartozik,
Macy



2015. 04. 11.

18.fejezet

Sziasztok!
Nehezen, de remélem mindnyájan túléltük ezt a 3 nap iskolát :) A csoportban már megemlítettem, hogy ezt a fejezetet már a szünetben elkezdtem írni és most csak be kellett fejeznem, illetve át kellett néznem :) Remélem, tetszeni fog és leírjátok majd a véleményeiteket :) Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - Cool Girls, Mary-Anne, Szász Bogi és Dreamy Girl ♥ -, a 18 pipát és a 19.000 megtekintést ♥! Írjatok és pipáljatok bátran! :) További szép hétvégét és kitartást a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Stay With Me
{Lottie}

Hiába hívtam Louis-t, mielőtt a városba jöttem, mindig csak a hangposta kapcsolt be. Szerencsére voltam már olyan jártas a lakásánál, hogy tudtam, merre találom a kulcsot, így könnyedén bejutottam a bátyám házába. Kísérteties csend fogadott, csak az óra kattogását és a hűtő zúgását lehetett hallani. Csalódottan felsóhajtottam és felvittem a vendégszobába a bőröndöm. Miután letusoltam, átöltöztem pizsamára s lementem a konyhába. A csendet a rádió bekapcsolásával űztem el, miközben sütöttem néhány csirkemellet és összeállítottam egy tál cézársalátát. Lou megérezhette, hogy jövök, hiszen a kedvenc gyümölcslevem is helyet kapott a hűtőben. Az előadóval együtt fütyörészve telepedtem az asztalhoz, hogy egyedül elfogyasszam a kései ebédem. 
Egész délután a tv előtt feküdtem s megpróbáltam elérni Louis-t, sikertelenül. Végső elkeseredésemben Eleanor-t tárcsáztam, aki beavatott a testvérem magánéletébe. Megtudtam, hogy összejött egy nála 3 évvel fiatalabb sráccal, aki bolondul a bátyámért s ez fordítva sincs másképp. A mai napig előttem van Boo meggyötört arca, amikor Dylan dobta őt egy nőért. Kitekertem volna annak a pöcsfejnek a nyakát, amiért kihasználta és az orránál fogva vezette Lou-t. Én voltam az egyetlen, aki ellenezte a kapcsolatukat, de Tommo annyira szerelmes és naiv volt, hogy egyszer sem vette figyelembe a szavaimat. Akkor megfogadtam, hogy nem avatkozom többé bele az életébe. Ha el akarja rontani egy kapcsolattal, ami kis híján megölte, csak nyugodtan. Biológiailag Louis az idősebbik közülünk, de mindig is én voltam az, aki nagy testvérként bánt vele. 
Kora este arra ébredtem fel bóbiskolásomból, hogy egy autó parkolt le a ház elé. Kikapcsoltam a tv-t s felkapcsoltam a villanyt, majd az ablakból figyeltem, ahogy a bátyám egy göndör hajú sráccal csókolózott. Amikor kiszállt a terepjáróból, a kanapéhoz szaladtam és leültem. Idegesen a fülem mögé tűrtem egy tincset és vártam, hogy belépjen az ajtón. Miután megbizonyosodott arról, hogy nem betörővel van dolga, ajkait mosolyra húzta és kitárta karjait egy ölelésre. 
- Hiányoztál, Lottie! - suttogta hajamba, miközben szorosan ölelt. Arcomat a mellkasába fúrtam és nyugodtan felsóhajtottam. Amint elhúzódtunk a másiktól, leültünk a kanapéra. Tommo azonnal feltette azt a kérdést, amit már vártam. - Miért nem szóltál, hogy jössz?

{Louis}

Nagyon örültem a húgomnak, mert rég nem találkoztunk vagy beszéltünk egymással. Biztosra vettem, hogy El mesélt neki a Harry-vel való viszonyomról is, hiszen Lottie és Eleanor elválaszthatatlan barátnők már vagy 4 éve.
- Többször is telefonáltam, de csak az a nyamvadt üzenetrögzítő jelzett vissza és nem te - mormolta kissé mérgesen, mire a homlokomra csaptam. A telefonomat kikapcsoltam Holmes Chapel-be menet, mert nem akartam, hogy bárki zavarjon. Én hülye barom! - Legközelebb tudasd velem, hogy mikor vagy itthon!
- Sajnálom... Nem tudtam, hogy elutazom. Az egész egy randinak indult, de végül Harry szülővárosában kötöttünk ki - magyaráztam lángoló arccal, Lotts pedig kíváncsian felvonta a szemöldökét. - Mindent elmondok, csak előbb hadd zuhanyozzak le és vegyek fel valami tisztább ruhát! Lassan két napja ebben a göncben poshadok...
Húgom bólintott egyet, én pedig felkocogtam a szobámba. Ledobáltam magamról a ruháimat, majd a mosógépbe összegyűjtve a többi mosatlannal együtt elindítottam a masinát. Noha fürödtem Harry-nél és a családjánál is, itthon sokkal jobb érzéssel töltött el. Amolyan meghittebb volt. Nem kellett osztozkodnom a tusfürdőn és plusz törülközőt sem kellett előkészíteni. Miután elzártam a csapot, megtörölköztem és felkaptam egy alsót, egy melegítőt meg egy fekete trikót. Hajamat kifésültem ujjaimmal a szememből s visszamentem Charlotte-hoz. Törökülésbe fészkeltünk magunkat egymással szemben, majd Lottie izgatottan elmosolyodott.
- Eleanor nem avatott be részletesen, szóval hajrá! Mindent tudni akarok! Nem mindennapi srác lehet, ha így elcsavarta a fejed - kuncogott és közben a füle mögé tűrt egy tincset. Beharaptam alsó ajkam, mint egy tinédzserlány, aki be akarja mutatni az anyukájának a kiszemeltjét. Testvérem a fejét csóválva a combjára csapott. - Ne kelljen már mindent harapófogóval kihúzni belőled, bátyus! Ennél azért bőbeszédűbb szoktál lenni...
- Jól van, jól van! - csitítottam le a felbőszült lányt, aztán felsóhajtottam és egy pillanatra lehunytam a szemem. Ajkaimra bárgyú vigyor kúszott, ahogy megjelent előttem Haz gyönyörű, smaragd tekintete. Rövid, ám merevedést elősegítő merengésemből csettintés zökkentett ki. - A megismerkedésünk eléggé furcsa volt...

***

Charlotte késő estig faggatott, mindent tudni akart Harry-ről. Igazából örültem, hogy ennyire lelkes a párom miatt. A göndörkéről csak jót tudtam mesélni, nem volt hasonlítható Dylan-hez. Hazza tényleg törődik velem és nemcsak a farka irányítja. 
- Már ennyi az idő? - nyúlt lustán a telefonjáért s megnézte, hány óra. 23:46. Fejét a mellkasomon pihentette, lábaink egymáséba voltak gabalyodva. Álmosan hümmögtem egyet és lehunytam a szemem. Már álmaim tengerpartján sétálgattam, amikor csengettek. Lottie ijedtében felsikított és ahogy seggre ült a szőnyegen, félúton belekapott a trikómba. Morgolódva megigazítottam a vállamnál kicsit megrepedt ruhadarabot, húgom pedig az ajtóhoz battyogott. Hangja izgatottá vált. - Tommo, itt a lovagod!
Családba nem üt a mennykő - szokták mondani. Amint meghallottam az utolsó szót, én is lefordultam a kanapéról. Lottie a hasát fogta a nevetéstől, Haz viszont aggodalmasan felszisszenve odasietett hozzám. Karjait körém fonta és egy puszit lehelt a homlokomra.
- Jól vagy, kis csillag? - suttogta fülembe úgy, hogy csak én halljam. Aprót bólintottam, majd levakarhatatlan mosolyra húzva a számat csókoltam meg a göndörkét. Vigyorogva viszonozta s nyakhajlatomba fúrta fejét. Megremegtem forró leheletétől. - Hiányoztál, Boo...
- Te is nekem, Harrieh - kuncogtam fel a becenév kimondása közben, mire felkapta a fejét és kisfiúsan beharapta alsó ajkát. Húgom fáradt mosollyal az arcán nézett minket. Szégyenkezve felsóhajtottam. - Harry, hadd mutassam be az én gyönyörű és okos húgocskámat, Charlotte-t.
- Már sok jót hallottam rólad - jött oda hozzánk az említett és egy baráti ölelésben részesítették egymást. - Szólíts csak Lottie-nak.
Haz bólintott egyet, a testvérem pedig ásított egy nagyot s egy-egy arcra puszival elköszönve tőlünk felment az emeletre. Kiszabadulva a göndörke öleléséből bevittem a dohányzóasztalon hagyott tányért és poharat a konyhába, majd elmosogattam. A zöldszemű szexisten követett, valósággal a konyhapultba passzírozott.
- Ugye nem haragszol, hogy az éjszaka közepén csak úgy idejöttem? Csodás volt számomra ez a két nap, de szerettem volna egy kicsi időt tényleg kettesben tölteni veled - dünnyögte a fülembe rekedtesen. Hosszú ujjaival ráérősen körözött a köldököm környékén, aztán haladt egyre lejjebb. Alhasam összehúzódott az édes, mégis érzéki érintésre. Alsó ajkamba harapva fordultam szembe a fiúval s fúrtam arcomat a mellkasába. - Olyan csendes vagy, Boo... Valami baj van?
- Csak örülök, hogy itt vagy - néztem fel rá mosolyogva, majd lábujjhegyre tornáztam magam egy csókért. Nyelve lassan masszírozta az enyémet, karjait védelmezően fonta derekam köré. Egy apró puszival vetett véget a csóknak, hogy ajkaival áttérhessen a nyakamra. Fejemet oldalra döntve hagytam, hogy fogaival újra nyomot hagyjon érzékeny bőrömön. - Hmm...
Önkívületi állapotba kerültem, ahogy nadrágon keresztül marokra fogott. Felnyögtem, amikor nyelvével körberajzolta a szívás helyét a nyakamon. Fenekemre csapva ösztönzött, hogy ugorjak az ölébe. Vadul faltuk egymást, miközben Haz felegyensúlyozott a lépcsőn a szobámig. Berúgta az ajtót és az ágyra fektetve kulcsra zárta a nyílászárót. Vágytól izzó tekintettel végigmért, majd fölém tornyosult s nekem nyomta ágyékát.
- Még mindig nem akarod, hogy elmerüljek a szűk kis fenekedben? Hm? Miért kínzol? - kérdezte fojtott hangon s beleharapott a fülcimpámba. Nyöszörögve megráztam a fejem, mire felsóhajtott. - Az orális szex ellen nincs ekkora ellenvetésed...
- Mert az nem olyan bensőséges. Egyszerűen még nem vagyok felkészülve arra, hogy bárkivel is ágyba bújjak. Túl fájdalmas és hosszú volt kiheverni az előző kapcsolatom - vallottam be egy fáradt sóhajtást követően. Harry megértően bólintott és egy gyors csókot hintve ajkaimra legördült rólam. Bemásztam a takaró alá s vártam, hogy mellém feküdjön. Felvont szemöldökkel méregettem. - Megbántottalak?
- Dehogyis, ne aggódj! Örülök, hogy elmondtad az okot - hajolt oda arcomhoz egy pusziért, aztán beletúrt a hajába. Csuklójáról levéve a hajgumit kötötte össze hosszú fürtjeit egy erős copfba, majd felállt a helyéről. Kétségbeesetten meredtem smaragd tekintetébe, melyek szeretettel megtelve csillogtak. Hangja rekedtes volt, szinte simogatta dobhártyám. Mégis rettegtem attól, hogy elköszönni akar tőlem. Ujjaimmal görcsösen kapaszkodtam a takaróba. - Elmennék zuhanyozni, ha nem gond.
Nagy kő esett le a szívemről, a mai napon már másodjára. Bólintottam egyet, a göndörke pedig rám mosolygott s eltűnt a fürdőben. Amíg Haz zuhanyzott, unalmamban kipattantam az ágyból és a hifihez léptem. Nagyot nyeltem, amikor meghallottam az első akkordokat. A szakítás után csak olyan dalokat hallgattam, amelyek az elmúlt és összetört szerelemről szóltak. Lehunyt szemmel dülöngéltem a dallamra és közben gondolkodtam. Gondolkodtam, hogy hol rontottam el anno.
Remegő szájjal kapcsoltam át egy még fájdalmasabb számra. Nagyokat lélegezve ültem vissza a takaró alá és halkan dúdoltam az énekesnővel. Egy kósza könnycsepp száguldott végig arcomon, amit dühösen letöröltem. Nem akartam sírni... Aztán egyre homályosabban láttam. Üvölteni tudtam volna attól a szorító érzéstől, ami úrrá lett bennem. Fejemet a párnába fúrva próbáltam meg abbahagyni a zokogást, de egyszerűen nem ment.
- Nincs jobb egy mozgalmas nap után egy frissítő für... - Harry szava pillanatok alatt megakadt. Tompán hallottam, hogy becsapta maga után a fürdőszobaajtót s az ágyhoz sietett. - Boo... Kis csillag... Mi történt? Rosszul vagy?
- Fáj... Itt... - ütöttem ököllel a mellkasom, miközben felnéztem a fiúra. Egy szál törülközőben ült mellettem, mellkasáról vidáman szaladtak lefelé a vízcseppek. Éktelen zokogásomat hüppögés váltotta fel, ahogy Haz az ölébe húzott. Hajamat apró puszikkal hintette be s közben ringatott. - Sajnálom, hogy elrontottam az esténket... Egyszerűen csak megint feltörtek bennem az emlékek és...
- Ssh... Nyugodj meg, jó? Először is, kapcsoljuk ki a hifit, mert a végén rosszul leszel a sok sírástól - rakott le az öléből és odament a zenelejátszóhoz. Amint elhalkult a zene, a göndörke kivett egy bokszert a fehérneműs fiókból és miután magára vette, visszamászott hozzám. Szorosan a mellkasára húzott és egy csókot lehelt a homlokomra. - Próbáld meg elengedni a rossz emlékeket, hunyd le a szemed és aludj egy kicsit! Vigyázok rád, kis csillag!
Amikor meghallottam gyönyörű, rekedtes énekhangját, azonnal nyugodttá vált a lélegzetvételem és a könnyeim is elapadtak. Fejemet a mellkasába fúrtam s egy nyugodt sóhajt hallatva megpróbáltam elaludni.



2015. 04. 04.

17.fejezet

Sziasztok!
Őrült egy héten vagyok túl... De itt vagyok, kissé csalódottan :3 Köszönöm az előző fejezethez érkezett 2 kommentárt - Mary-Anne és Szász Bogi ♥ -, a 18 pipát, a 18.000 megtekintést és a 45! feliratkozót ♥! Remélem, ehhez a részhez többen írtok majd! :) További szép szünetet, sok-sok locsolót és erőben gazdag sulikezdést kívánok ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Haunted | Ghost
{Louis}

Nyávogásra s apró mancsok gyomromba ékelődésére ébredtem. Résnyire nyitott szemekkel figyeltem, ahogy egy tarka cica - fekete, de lábai és az állától a mellkasáig fehér, orrán egy fekete folttal - türelmetlenül dagasztott rajtam és hatalmas szemeivel az ajtót szuggerálta. Mivel Harry már nem volt a szobában, így nem lepődtem meg azon, hogy a jószág engem talált meg s nem a göndörkét. Halovány mosollyal az arcomon cirógattam meg a cicus állát, amit hangos dorombolással díjazott.
- Mi még nem találkoztunk. Louis vagyok - mondtam rekedtesen. A macska ásított egyet, aztán a tenyerembe fektette a fejét. - Várhatnék egy ideig, míg bemutatkozol, igaz?
- Dusty! Hát itt vagy, te kópé! Anyával már kétszer körbejártuk a lakást miattad... - sóhajtott fel Harry, miután becsukta maga mögött az ajtót. Az említett nyávogott egy sort, majd befészkelte magát az ölembe. A göndörke a fejét rázva telepedett le mellém és lehelt egy csókot a számra. Lustán viszonoztam s tovább szánkáztam ujjaimmal Dusty dús szőrén. Haz megilletődve figyelt minket. - Ugye nem ez az ördögfajzat ébresztett fel, kis csillag?
- Ne legyél mérges rá, oké? Csak azt szerette volna, ha valaki foglalkozik vele... - motyogtam, mire a cica felkapta a fejét s Harry-re nézett. A göndörke elmosolyodott. - Én úgy tudtam, a macskák eleinte nem barátkoznak idegenekkel.
- Dusty mindenkivel barátkozna, ha tehetné. Rendkívül ragaszkodó és engedékeny teremtmény - simított végig a macsek bundáján, keze végül az enyémen állapodott meg. Gyengéden megszorította ujjaimat és megcsókolt. Szabad kezével beletúrt a hajamba, aztán lassan a párnák közé fektetett. Dusty feltápászkodott, sértődötten nyávogott egyet s leugrott a szőnyegre. Haz kapott az alkalmon és a takarót félresöpörve ült a csípőmre. Mocskos vigyor terült el gyönyörű arcán, ahogy lehajolt hozzám. - Én is ragaszkodó és engedékeny vagyok. Ha nem lennék az és nem rajonganék érted olyan őrülten, már régen megdugtalak volna.
- Ssh... - túrtam bele fürtjeibe és hevesen ajkaira tapadtam. Ágyékát az enyémnek dörzsölte, amitől elviselhetetlen merevedésem képződött. Egyik kezemmel a fiú fenekébe markoltam, a másikkal a haját téptem. Őrjítően lassan mozgott felettem, a bokszerem kezdett átázni. - Harry...
Megelégeltem a kínzást, ezért fordítottam a helyzetünkön. A göndörkét a matracra löktem s teljesen ráfeküdtem. Ráérősen kóstolgattam puha ajkait, Ő pedig lejjebb tolta az alsóm. Erélyesen a seggemre csapott és beleharapott az alsó ajkamba.
- Nem tudom eldönteni, melyikünk a telhetetlenebb... Kívánlak és te is kívánsz engem... - szuszogta rekedtesen a fülembe és leerőszakolta magáról a bokszerét. Azonnal tudtam, mit kell tennem. Lejjebb araszoltam és néhány laza fejés után szopni kezdtem a fiú méretes férfiasságát. - L-lassabban, Boo... Tökéletesen cs-csinálod, de-de t-túl gyors-gyorsan...
Óvatosan és ütemes tempóban mozgattam a fejem fel-le, Haz pedig jólesően nyögdécselt és sóhajtozott. Megijedtem, mikor megjelent mellettem Dusty. Lustán odamászott a gazdájához és melléfeküdt. Szegény cica... Vajon hányszor látta már, hogy kielégítik a srácot?! Egyáltalán jelen volt akkor is, amikor esetleg Harry magán akart segíteni? Belegondolni is furcsa és bizarr... Fogaimmal gyengéden végigkarcoltam a göndörke hosszát, majd körbejártam nyelvemmel a makkját. Nyöszörögve temette ujjait a hajamba s engedte le magát a torkomig. Orrom súrolta alhasát, nyálam lefolyt a lepedőre. Alig kaptam levegőt, de kifejezetten élveztem. Néhány másodperc múlva belerobbant a számba, én pedig lehunyt szemmel lenyeltem és megnyaltam alsó ajkam.
- Elviselném, ha minden reggelem ilyen lenne - húzott magához Haz, majd megcsókolt. Dusty dorombolva aludt, ezért lábujjhegyen surrantunk be a fürdőbe. Amikor megváltam a pólótól és az alsótól, Harry kéjtől ittasan felnyögött. - Most azonnal a számban akarlak tudni, kis csillag...

***

Kézen fogva mentünk be a konyhába, ahol csak Gemmával találkoztunk. Anne és Robin elmentek bevásárolni, mint megtudtunk a lánytól.
- Feltűnően csendesek és titokzatosak vagytok... Talán történt valami az éjjel, hm? - húzogatta a szemöldökét, miközben belekortyolt a bögréjébe. Megráztam a fejem, a göndörke pedig a vállamba fúrta a fejét. Gem a szája elé kapta a kezét. - Te-jó-ég! Hazza, hogy bírtad ki úgy egy ágyban Lou-val, hogy nem szexeltetek?
- Könnyen - rántott vállat az öccse, majd egy puszit lehelt a fülem mögé. Arcom kezdett lángolni, félő volt, hogy lepörkölődik a bőröm. - Vannak más lehetőségek is arra, hogy tegyünk egymás kedvére.
- Kérlek, csak ne kezd el részletezni! - könyörgött Gemma, Haz pedig felröhögött. Megráztam a fejem és megettem a tányéromon maradt pirítóst. A gyomrom már üvöltött az ételért. - Mikor indultok Stockport-ba?
- Legkésőbb kora délután, mert este már a stúdióban kell lennem - mondta az engem ölelő fiú. Szomorúan felsóhajtottunk a nővérével. Tehát egyedül fogom tölteni az estém, hurrá! Majd elugrok Niall-hez vagy Shayna-hoz. Előtte rájuk telefonálok... - Louis-nak is biztosan van programja.
- Ha a tv előtt döglés, az olvasás vagy a zenehallgatás annak számít, akkor igen - mosolyogtam, mire felnevettek. Harry a hasam cirógatta, én pedig a vállára hajtottam a fejem. - Esetleg meglátogatom Niall-t vagy Shayna-t. Cink lesz, ha viszont egyikőjük se ér rá.

***

Anne a hazaút előtt elcsomagolt nekünk néhány szendvicset és megpakolt egy nagy hűtőtáskát az ebédből maradtakkal. Gemma elkérte a telefonszámom, mert mindenképpen tartani akarja velem a kapcsolatot. Robin kissé csalódott volt, hogy a munkája miatt nem tudott megismerni még jobban s hogy nem töltött több időt a nevelt fiával.
- Jöhetnétek gyakrabban és hosszabb időre - ölelt magához az anyuka, én pedig viszonoztam. Miután elhúzódott, a fülemhez hajolt. - Örülök, hogy Harry talált végre valakit, akivel ilyen jól megértik egymást. Ritka az olyan jó lelkű és barátságos ember, mint amilyen te vagy. 
- Köszönöm, Anne! - csókoltam arcon, mire elmosolyodott s megveregette a vállam. Gemma valósággal a nyakamba ugrott és körbepuszilt. Kuncogva húzódtam el tőle. - Nagyon jól éreztem magam veled. Remélem, még lesz alkalmunk együtt filmezni vagy esetleg bőrig ázni a szakadó esőben!
- Rajtam ne múljék! - kacsintott, majd megölelgette és egy cuppanós puszit lehelt az öccse arcára. Haz felkapta és megpörgette, amitől Gem felsikított. Robin mosolyogva megrázta a fejét, a lány pedig a testvére vállát csapkodta. A göndörke jót mulatott nővérén. - Tegyél le, te őrült szerelmes!
Harry nevetve állította talpra Gemmát, aki tettetett dühvel összefonta mellkasa előtt a karjait. A komoly arckifejezés nem maradt fent sokáig, mert megcsikiztem a lányt. Ijedtében megugrott, de velünk együtt nevetett.
- Most már mennünk kell - szólalt meg a göndörke. Robin egy-egy öleléssel köszönt el tőlünk, Anne és Gem pedig mosolyogva intettek egyet. Miután beültünk a terepjáróba, Haz dudált egyet s elindultunk haza. Egész úton zenét hallgattunk és beszélgettünk. - Anyáék odáig vannak érted, akárcsak én.
Elpirultam. Sosem tudtam elrejteni az érzéseimet, ha pozitívumokat, ha negatívumokat mondtak rólam. Nagyon örültem annak, hogy ennyire megkedvelt a Styles fiú családja. Én is megkedveltem őket, ami meglepett, mert nem igazán nyílok meg senkinek sem ilyen hamar. Harry-nek is kellett egy kis idő, mire megkaparintott.

***

Beesteledett, amikor Haz hazavitt. Mielőtt kiszálltam volna kocsiból, magához rántott s megcsókolt. Lomhán viszonoztam, majd végigsimítottam arcán és kinyitottam az ajtót. Meglepetten tapasztaltam, hogy a nappaliban égett a villany. Amint Harry elhajtott, óvatosan bementem a házba. Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor megláttam, hogy nem betörő ólálkodott a helységben.