2015. 10. 31.

Találkozás egy régi szerelemmel - Halloween-i kiadás

Sziasztok!
Azt hittem, ebben az egy hétben sikerül annyira kikapcsolnom, hogy megírjam a történet folytatását, de sajnos nem jött össze :( Igyekszem minél előbb befejezni a történetet, hogy ne legyen ilyen huzavona :3 Mivel ma nagy partizások vannak Amerikában és kis hazánkban is - legalábbis azt vettem észre -, gondoltam hozok egy témához illő kis One shot-t :) Tavaly írtam ilyesmit, de az Narry volt :3 Sebaj, most megpróbálok egy Larry-t :) Remélem, elnyeri majd a tetszéseket ♥! További szép estét és kellemes hétvégét ♥! Sok-sok erőt a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Találkozás egy régi szerelemmel
Évek teltek, mióta utoljára találkoztam Vele. Az egyetem elvégzése után mindketten elköltöztünk Londonból; Ő Los Angelesbe, én pedig vissza a szülővárosomba, Doncaster-be. A helyi focicsapatban játszom, mellette pedig a Hall Cross középiskolában dolgozom segédtanárként. A mai napig gondolok Rá. Hiányzik. Nagyon.
- Mr. Tomlinson! Mr. Tomlinson! - szaladt utánam az egyik diákom, Max. Felvont szemöldökkel fordultam szembe vele, mire a térdeire támaszkodott, hogy kifújja magát. - Fogalmam sincs, hogyan kezdjek bele...
- Csak nyugodtan - mosolyodtam el, miközben megigazítottam a kezemből kicsúszni készülő mappát és tolltartót. - Ugye nem a beadandóval van baj? Megpróbáltam könnyű témát választani az esszéhez...
- Nem, azzal semmi probléma - legyintett, én pedig lassan elfogyó türelemmel oldalra döntöttem a fejem. - Öhm... Monica ma este nagy, halloween-i bulit rendez és szeretnénk, ha a tanár úr is eljönne. Persze, ha nincs más programja.
- Én nem tudok róla, hogy lenne - rántottam vállat mosolyogva, Max pedig megkönnyebbülten felsóhajtott. - Hányra készüljek el? Vagy csak beesek valamikor és ennyi?
- Ahogy önnek megfelel - miután kezet ráztunk, a srác el is sietett mellettem. Halovány mosollyal az arcomon léptem be a tanáriba, ahol összeszedtem a cuccaimat s hazaindultam. 
A délután hátralevő részét alvással töltöttem. Az utóbbi hetekben rengeteg volt a hajtás; az iskolában és a csapatnál egyaránt. Keveset pihentem, ami kihatott a környezetemre is. Néha ingerülten szóltam az emberekhez, ami tőlem eléggé távol állt. Az idegeim teljesen tropává váltak. Talán ezt a napokban kísértő álmomra is foghatnám, melyben Ő játszik főszerepet.
Egy frissítő s kissé hosszúra nyúlt zuhany után felöltöztem, aztán összedobtam egy romantikusnak koránt sem nevezhető vacsorát és elindultam a buliba.

Néhány órával később...

Ennél őrültebb, vadabb és hangosabb házibuliban még nem voltam. A hangfalakból üvöltő számokat a vonagló tömeg kívülről fújva énekelte, miközben cukorkák és más különböző édességek repkedtek a levegőben egy ágyúnak köszönhetően.
- Nem hittem volna, hogy Max-nak sikerül. Annyira örülök, hogy el tudott jönni! Máris feldobta az estém! - ugrott a nyakamba a szervező, Monica. Örömét egy puszival is megtoldotta, amit meglepetten fogadtam. - Kér valamit inni? Whisky, vodka...?
- Talán később - mosolyogtam, mire bólintott egyet s megölelte a konyhába érkezőt. Miután az illető a zenét túlharsogva nekem is köszönt, Nika visszafordult hozzám. - Nagyon izgatott vagyok. Meghívtam egy iszonyat dögös és brutál jó énekest, akit vagy fél éve győzködtem.
- Hogy-hogy? - kérdeztem, miközben magamhoz vettem egy poharat és teletöltöttem bóléval. A fejem már az első kortynál kóválygott, annyi alkohol volt a rózsaszín löttyben.
- Az utóbbi időben nem igazán hagyta el Los Angelest. Az újságok állandóan a magánéletét boncolgatják - összevontam a szemöldököm, ahogy elkezdtem agyalni, kiről is lehet szó. Monica észrevette, hogy valahogy nem áll össze a kép. - Harry Styles-ról beszélek, tanár úr! Egy isten és már alig várom, hogy végre megérkezzen. Percek kérdése...
Meg kellett kapaszkodnom a konyhapultban. Napok óta letargiában éltem, Harry miatt. Erre megjelenik egy pitiáner buliban. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen körülmények között találkozunk újra.
- Itt van! Itt van! Itt van! - sikították a nappaliban, Nica pedig megigazítva haját és ruháját, fellökve egy csókolózó párt sietett a bejárathoz. Én csak álltam, remegő kézzel és hevesen dobogó szívvel. Tekintetem elhomályosult a feltörni készülő könnyektől. Pár perc múlva megjelent a lelkes szervező és valósággal rángatni kezdett a tömegbe. - Lefényképezne minket, Mr. Tomlinson? A többiek totál részegek, szóval...
- Én... Nekem... - hebegtem, mire a sztárvendég szembe fordult velem. Szemei elkerekedtek s talán még a szája is elnyílt kicsit. Fogaimat alsó ajkamba mélyesztettem, Haz pedig közelebb araszolt hozzám. - Boo!
- Szia... - motyogtam elveszve smaragdzöld íriszeiben, melyek könnyektől csillogtak. Nagyot nyeltem, amikor egy könnycsepp végigszaladt arcán. Automatikusan felemeltem kezem és hüvelyujjammal eltüntettem. A zene elhalkult, a bulizókkal együtt. Nem tudtam, mit mondhatnék. Sok minden járt a fejemben. Mielőtt megszólalhattam volna, Harry magához húzott és szorosan megölelt. Ekkor kitört belőlem a zokogás. - Annyira hiányoztál...!
A tömeg egy emberként sóhajtott fel, mintha valami romantikus filmet nézett volna. A göndörke a hajamba túrva felemelte a fejem s megcsókolt. A gyomrom borsó nagyságúra zsugorodott, a fülem sípolt és szédültem. Még szerencse, hogy Hazza erősen tartott a karjaiban. Miután elhúzódtunk egymástól, homlokát az enyémnek döntötte és édesen elmosolyodott.
- Te is nekem, Lou - halmozta el puszikkal az arcomat, amit véresre harapott alsó ajakkal fogadtam. Amikor a fülemhez hajolt, jóleső remegés futott végig egész testemen. - Eléneklek pár számot, aztán csak a tiéd vagyok. Természetesen, ha akarod.
- Mindennél jobban - suttogtam szipogva, még mindig kábult állapotban. Úgy éreztem, senki és semmi sem szakíthat el Tőle. Egy ideig biztosan nem.



2015. 10. 11.

29.fejezet

Sziasztok!
Körvonalazódott már a fejemben, csak nem volt időm és kedvem nekiállni írni :3 Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - Bridget (2x): Üdv itt és a másik blognál ♥ Én is imádom a blogod, nagyon jól fordítod :) Csak így tovább ♥!, Dreamy Girl, Virág és Nagy Lívia ♥ -, az 52.000 megtekintést és a 68! feliratkozót ♥! Álmodni sem mertem volna ekkora sikerről, amit eddig elértem ezzel a bloggal... Komolyan, nagyon de nagyon szeretlek titeket ♥! A visszaszámlálás elkezdődik, már csak 2 fejezet + 1 ráadás és az Epilógus van hátra... Aztán jövök egy tőlem kissé szokatlan témájú, de Larry sztorival :D További szép hétvégét és sok-sok erőt a jövő héthez ♥! U.i.: Elnézést kérek a rövidségéért :3 Előre jelezném, hogy a rész egyenlő a fossal :( Igyekeztem, tényleg :3 Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*


El sem hiszem, hogy Harry rávett az extra szűk farmernadrág felvételére. Sokáig átkoztam a fiút, de amikor megnéztem magam a tükörben, elismerően hümmögtem egy sort. Haz egész egyszerűen a fenekemnél fogva magához húzott s bekebelezte a számat. Egyszerre nyögtünk fel, amitől még szűkebb lett az alsógatyám. A levegőben tapintható volt a vágy és a szerelem kettőse.
- Még lemondhatjuk ezt a legénybúcsút... Biztosan megértenék, hogy dolgunk van... Egy nagyon, de nagyon fontos dolgunk - harapott alsó ajkamba, miközben a pólóm szélét csavargatta. Kuncogva megráztam a fejem, majd beletúrtam az engem ölelő hajába és egy engesztelő puszit leheltem az arcára. Tekintete vegyes érzelmekkel telve lángolt. Akárcsak a fejem. - Most átkozom a srácokat, ugye tudod?
- Miért? - simítottam végig a mellkasán, mire beszívta a levegőt és a vállamba fúrta fejét. Felsóhajtottam. - Hazza, kérlek...! Ígérem, ha hazaértünk a buliból, azt csinálhatsz velem, amit csak akarsz... Oké?
- Oké. Szavadon foglak - csókolt meg éhesen, majd átkarolta a derekam s lementünk a nappaliba. A fotelban már ott pihent a két ünnepelt ajándéka, amit még Sydneyben vettünk Harry-vel. Habár Zayn kikötötte, hogy nem akarnak semmiféle ajándékot, azért mégiscsak illetlenség lenne üres kézzel beállítani hozzájuk. Legjobb haverom szavain gondolkodva vettem magamhoz a dobozokat, aztán kivittem őket a kocsiba és beültem a göndör hajú fiú mellé. Mosolyogva nyomott egy puszit az arcomra s beindította a motort. - Akkor bulizzunk!

***

Meglepődtem, amikor megjelentek a konyha ajtajában a táncoslányok. Niall azonnal a hajába túrt és egy csábos mosoly kíséretében rákacsintott a hölgyekre, akik szerényen elmosolyodtak s elkezdtek táncolni a hifiből dübörgő dallamokra. Shay a kezében lévő whiskys üveggel ugrált és üvöltötte teletorokból a szöveget. A lányok falatnyi ruhája lassacskán a földre került, Ni és Ed pedig felnyögött a látványtól. Nem mondom, az én érdeklődésemet is felkeltette a produkció. Harry és az ünnepelt páros elismerően tapsolt, néha becsusszant egy-egy füttyentés is.
- Az ágyamban akarom ezeket a szépségeket, most! - nyögött fel a szöszi bártulajdonos, mire felnevetettünk. Állandóan kanos. Nincs mese. - Ha Ed nem ellenkezik, én a műsor után elvonulnék a hölgyekkel az egyik vendégszobába...
- Csak nyugodtan, haver - lapogatta meg a vörös hajú énekes a felajzott fiú vállát. A hangulat a tető fokára hágott, ahogy a táncosok megváltak a fehérneműjüktől. Felnyikkantam, amikor eltűnt a hátam mögül egy díszpárna. Értetlenkedve néztem Nialler-re, aki szétharapott alsó ajakkal szorította ölére a párnát. Ed felröhögött. - Na, de ennyire?
- Ennyire, bassza meg! - vetette hátra a fejét a szőkeség. Egy emberként figyeltük, miként mászik az egyik lány a srác ölébe, miután félredobja a kanapé tartozékát. Kettőt pislogtam s Ni már a lépcső felé egyensúlyozott a barna hajú lánnyal. Mielőtt eltűntek volna az emeleten, ezerwattos vigyorral az arcán elüvöltötte magát. - Sosem voltam még ilyen jó legénybúcsúban!
- Aztán csak óvatosan, szöszke! - dobta meg a srácot egy csomag óvszerrel Zayn, amit végül az ír fiú karjaiban pihenő csajszi kapott el kuncogva. Amint felmentek a vendégszobába, a házigazda magához vette a telefonját. - Rendelni kellene valami kaját, mert a buli végére éhen veszünk.
- Ha szóltok, beugrottunk volna valamelyik étterembe - szólalt meg Harry, miközben belekortyolt a borába. Egyetértően bólintottam, Li pedig mosolyogva megrántotta a vállát. Haz a combomra simította a kezét, amitől jóleső bizsergés futott végig rajtam. - Esetleg én is össze tudnék dobni valami ehetőt.
- Lou meg kuktáskodik? Csak szét ne szedjétek a konyhát és... Egymást. Túl drága lenne mindent helyre hozni - kacsintott rám a fekete hajú vőlegény, mire felemeltem a kezem és kedvesen bemutattam neki a középső ujjam. Elkerekedett szemekkel a szívéhez kapott. - Ez most fájt. Mélységesen fájt.
- Ne haragudj, Z - biggyesztettem le egy pillanat erejéig a számat, majd csatlakoztam a konyhában tevékenykedő göndörkéhez. Mélyet szippantottam a levegőben szétáradó illatokból s megnyaltam alsó ajkam. Lassan, ráérősen nekidőltem a pultnak és onnan figyeltem Hazza-t. Egy ideig elfojtott mosollyal tűrte égető pillantásom, aztán megtörölte kezeit, elzárta a megsült hús alatt a gázt és a derekam köré fonta karjait. Oldalra döntve a fejem hagytam, hogy orrát végighúzza a nyakam és az állam közti kis ösvényen. Csípőm automatikus ütközött a fiúénak, amivel egy aprócska nyögést váltottam ki belőle. Kettőnk közé vezetve kezét erősen megmarkolt és ráharapott az ütőeremre. Nyöszörögve a hajába túrtam. - Türelem, babe. Türelem.
- Mindjárt kész a kaja, utána mi is eltűnhetnénk az emeleten - suttogta fülembe vágyakozva, én pedig felkuncogtam s elhúzódva a fiútól beizzítottam a vízzel teli lábos alatt a tűzhelyet. Miután felforrt a víz, beleöntöttem a tésztát. Harry a konyhapulton dobolva fürkészett árgus szemekkel, ami kezdett kicsit frusztrálni. Felvont szemöldökkel felé fordultam. - Akárhogy is nézel, akkor sem fogok itt lefeküdni veled. Ha hazamegyünk, akkor megkaphatsz. Megígértem.
Sűrűn pislogva oldalra döntötte a fejét s úgy szuggerált tovább. Megforgattam a szemem. Állandóan ágyba akar vinni. Félreértés ne essék, szeretem Haz-t, minden hülyeségével és hibájával együtt. Mégis, számomra néha kissé sok ez a fűtöttség.
- Innentől átveszem - csókolt a nyakamba és a kész tésztát egy nagy tálba öntve nekilátott a mártás elkészítésének. Amíg Hazza tett-vett, addig csatlakoztam a fiúkhoz. Liam éppen Ed-t avatta be az esküvői, legfőképp a zenei ötleteibe. Vörös hajú barátunk bevállalta, hogy az egész ceremónián énekelni fog. Kíváncsi leszek, milyen lesz a hangulat. Ed-t ismerve garantált siker. Gondolataimból Zayn zökkentett ki. - Nálatok mikor lesz legénybúcsú?
Az állam egy másodperc alatt találkozott a padlóval. Lesokkolt legjobb haverom kíváncsisága. Ahogy belekezdtem volna válaszomba, a konyha felől csörömpölés és éles káromkodás hallatszott. Egy emberként fordultunk a zaj irányába, de nem láttunk semmit. Vajon Haz is hallotta a kérdést és azért borult fel a nyugodtság?



2015. 09. 06.

28.fejezet

Sziasztok!
Tudom, néhány elküldenének a fenébe, de muszáj volt összeszednem a gondolataimat, mert az iskolakezdés előtt elszabadul a pokol a fejemben :3 Tördelve írtam meg a részt, mert már az első héten sok volt a teendő :3 Szóval, mint ahogy azt a mellékelt kis magánéleti jelentés mutatja, készülődöm a mókuskerékbe :3 De nem ér csüggedni, hiszen a tanév elején még igencsak jelentkezni fogok... Aztán, hogy mi történik a blogon? Számításaim szerint októberben befejeződik a történet és indul a Larry-mánia második felvonása, a Csiribi-csiribá, álomfiú :) Egy kis mese, egy kis fantasy és egy jó nagy adag Louis és Harry :D Ennyit a jövőről, vissza a jelenbe :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 5 kommentárt - Mag Megy, Nagy Lívia, Dreamy Girl, RS és Virág: elvileg már teljesítve mind az 50 óra, de azért köszönöm ♥! ♥ -, a 19 pipát és a 47.000 megtekintést ♥! El sem tudjátok képzelni, milyen boldoggá tesztek a támogatásotokkal ♥! Szeretlek titeket - tudom, ezt már említettem, de az ismétlés a tudás jó édes anyukája, ugye? :D -, nagyon de nagyon ♥! Mindenkinek kitartást az őszi szünetig :) U.i.: Boldog 22. születésnapot a világ legnagyobb szívű fiújának, Liam Payne-nek... Így utólag, kicsit megkésve is ♥! U.i.: +18! Nagyon ért már, szerintem :) Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Ain't Nobody (Loves Me Better)
{Louis}

Arcomat Harry nyakába fúrva próbáltam meg kizárni a szobát bevilágító napsugarakat. Karjaimmal szorosan öleltem a fiút, aki halkan szuszogva aludta még az igazak álmát. Mélyet szippantottam hajának kellemes aromájából s felsóhajtottam.
Az elmúlt napokban alig töltöttünk külön időt a másiktól, amit egyáltalán nem bántam. Rengeteget beszélgettünk, miközben felfedeztük Sydney városát. Haz teljesen megnyílt nekem, beavatott a titkaiba és talán mintha meg is könnyebbült volna, hogy beszélt róla.
- Hmm... Már kora reggel elmélyülten gondolkodik - duruzsolta alsó ajkamra a göndörke, majd megcsókolt. Hajamba túrva húzott közelebb magához; éhesen és vadul faltuk egymást. Mintha napok óta nem csókolóztunk volna. Néhány perc múlva levegőért kapkodva húzódtunk el a másiktól. - Legszívesebben ki sem kelnék az ágyból. Hihetetlenül jó érzés, hogy mellettem vagy.
- Akkor maradjunk még így - bújtam hozzá mosolyogva. Haz rekedtesen felnevetett, de semmi ellenvetése nem volt ötletemmel szemben. A hasam viszont másképp vélekedett. Panaszosan felnyögtem. - Rendeljünk reggelit vagy menjünk el egy kávézóba?
- Rendeljünk - nyúlt a telefonért. Nem igazán tudtam eldönteni, mit egyek, így rábíztam Harry-re. Amíg a kajára vártunk, felhívtam Niall-t. Szőke haverom vidáman újságolta, hogy Zayn és Liam már javában tervezgetik az esküvőt s már az időpontot is kitűzték. Egy hét múlva kongatják a harangokat, addig lezavarnak egy-egy legénybúcsút, amire Hazza és én is hivatalosan vagyunk. Miután szakítottuk a hívást, nekiláttunk a göndörkével az evésnek. - Még sosem voltam legénybúcsúban. El sem tudom képzelni, hogy két meleg srác nőket béreljen fel egy ilyen eseményre.
- Attól, hogy a saját nemünkhöz vonzódunk, még tiszteljük a nőket - mosolygott Haz, miközben felém nyújtotta a villáját. Azt hittem, hogy a nagy tányér rántotta után rosszul leszek. Hát még a palacsintától, amivel a göndör hajú fiú etetett. Agyamban valósággal üvöltött a piros lámpa, hogy ne egyek többet, különben kidobom a taccsot. - Maximum a farkunk nem áll fel a látványuktól.
- Hát igen... Nekem az utóbbi időben egyetlen egy személytől voltak merevedési gondjaim - haraptam be alsó ajkam, mire Harry keze megállt a levegőben. Tekintete elsötétült a vágytól, homloka mély ráncokba szaladt. - Emlékeim szerint az illető gyorsan tudott segíteni rajtam, szóval tulajdonképpen nem is volt akkora probléma.
- Ha nem akarod, hogy most rögtön leteperjelek, akkor csendben maradsz. Igazán értékelem, ha kanos vagy, de szeretnék nyugodtan megreggelizni - kevés híja volt annak, hogy felnevessek. Elfojtott mosollyal az arcomon kortyoltam bele narancslevembe, majd lerúgtam magamról a takarót. Nagy hiba volt. Egy szál semmiben álltam Hazza előtt, akit igencsak sikerült felbőszítenem. Mielőtt még megszólalhatott volna, sietősen elvettem a helyéről egy törülközőt. A göndörke nagyokat fújtatott és a takarót igazgatta az ölén. Megnyaltam alsó ajkam s a fürdőszoba ajtajához kocogtam. - Lezuhanyzom.
Láttam, hogy elpakol az ágyról és már indul is felém. Kuncogva becsuktam az ajtót, aztán beálltam a kabinba és magamra engedtem a langyos vizet. Összerezzentem, amikor meghallottam az ajtócsapódást.
- Kénytelen leszel valahogy kiengesztelni, kis csillag - fordított szembe magával Harry s marokra fogott. Elkerekedett szemekkel felnyögtem. - Nem szeretem, ha felizgatnak, aztán faképnél hagynak. Most mérgesnek kellene lennem, de...
- Rám nem tudsz haragudni - simítottam végig mellkasán, miközben lassan letérdeltem elé. Ujjaival hajamba túrva nyomta fejemet ölére, amit rosszallóan fogadtam. - Ácsi! Mindent a maga idejében, baby!
Először fejni kezdtem lüktető férfiasságát, mialatt a combjait harapdáltam. Felváltva nyögött és morgott a kabin falának támaszkodva.
- Nem is tudom... Megérdemled, hogy így kényeztesselek? - halmoztam el puszikkal péniszét; Haz nyüszítve könyörgött, hogy vegyem a számba. Cinkos vigyor kúszott ajkaimra. - Vissza kellene feküdnünk az ágyba, fáradt vagyok...
- Louis, kérlek! Csinálj valamit, különben megőrülök! Ne legyél ennyire kegyetlen! - térdei remegtek, alsó ajkát valósággal véresre harapdálta. Dudorászva felegyenesedtem, majd egy csókot leheltem arcára. A göndörke értetlenkedve méregetett. - Mi jár abban az okos fejedben, hm?
- Eddig nem engedtem meg, hogy ágyba vigyél... Szerintem, nem kell részleteznem, miért - Hazza aprót bólintott, én pedig folytattam mondandóm. A szívem a fülemben dobogott. - Sokat gondolkodtam kettőnkön és arra jutottam, hogy kellően kiismertük már egymást... Szeretsz és én is szeretlek téged... Ah, ez olyan macska kerülgeti a forró kását szituáció... Kerek-perec kimondom: Át akarom adni magam neked. Azt akarom, hogy szexelj velem.

{Harry}

- Semmi előjáték, csak szex - csókolt meg. Alig tudtam felfogni szavait. Egyszerre ugráltam az örömtől és egyszerre remegtem a félelemtől legbelül. Nem akartam bántani aktus közben Boo-t. Ahhoz túl fontos a számomra. - Ha nem szeretnéd, megértem. Biztosan azt hitted, hogy nem fogom már beadni a derekam.
- Szó nincs erről, csak megleptél - fontam körbe karjaimmal derekát, miközben a nyakán lévő kis foltra hajoltam. Nyelvemmel körbejártam, majd szívtam rajta egy picit. Lou kéjesen felnyögött. Farkam megrándult, alhasam összehúzódott. Kis csillag ujjai alkaromba fúródtak. - El sem tudod képzelni, mennyire vártam már erre, hogy kimond. Ugorj az ölembe!
Lábaival körbekulcsolta csípőm, én pedig elzártam a csapot s csurom vizesen közelítettük meg az ágyat. Óvatosan a hátára fektettem és megcsókoltam. Először csak kóstolgattuk a másikat, aztán egyre vadabbak lettünk. Louis áttért a nyakamra és a fogait az ütőerembe mélyesztette. Ágyékomat az övének löktem, amitől mindkettőnkből egy hangos sóhaj tört fel.
- Tegnap este, amikor elaludtál... Becsempésztem néhány csomag óvszert az éjjeliszekrény első fiókjába... - mormolta bőrömbe. Ez a fiú újra és újra meglep. Vakon tapogatolózva, az alattam fekvő szemeiben elmerülve halásztam ki egy csomag kondomot a fiókból. Lou kibontotta, majd felgörgette fájdalmasan feszülő hímtagomra. - Síkosító?
- Nem számítottam rá, hogy... Izé... Szóval... Nincs nálam - húztam el a számat. Boo aprót biccentett, aztán a térdemre lökött és lüktető férfiasságomra hajolt. Keményen szopott, miközben a heréimet masszírozta egyik kezével. - Ah, kis csillag... A-azt hiszem, így elég lesz...!
Megnyalva ajkait fordult hasra, majd megemelte csípőjét s szétfeszítette fenekét. Nem sok kellett, hogy a gumiba élvezzek. Remegő kézzel bejáratához igazítottam magam s lassan elmerültem a fiúban. Csendben, mozdulatlanul fogadott egyre mélyebben magába. Homlokomat a hátának támasztottam.
- Ha nagyon fáj, abbahagyjuk - suttogtam, Louis pedig válaszként nyögött egyet. Egy ideig őrjítően lassú tempóban mozgattam csípőmet. - Hogy érzed magad?
- Istenien csinálod, csak kérlek, gyorsíts! - fordította úgy fejét, hogy rám nézhessen. Nem mertem ennél gyorsabb lenni, egyszerűen nem ment. - Harold, kérlek szépen! Tudom, hogy keményen akarod csinálni.
- Nem merem. Félek, hogy bántanálak - vallottam színt, mire a fiú elmosolyodott s addig nyújtózkodott, míg meg nem csókolt. Összevont szemöldökkel löktem egy erősebbet, amivel kicsikartam Louis-ból egy elégedett sóhajt. - Ezt a csókot minek köszönhetem?
- Szeretlek és azt akarom, hogy keményen dugj! - erőszakoskodott. Mély levegőt vettem, aztán egyre sűrűbb lökésekkel ajándékoztam meg a szeretett férfit. Nyögései betöltötték az egész szobát, akárcsak az ágy nyikorgása. - Ez az! Még!
A következő pillanatban már a hátán feküdt, lábait pedig a derekam köré fonta. Karjaimmal megtámaszkodtam a feje mellett, majd egy szenvedélyes csókcsatára invitáltam a kiéhezett táncost. Egy óvatlan pillanatban kézbe vettem szerszámát és fejni kezdtem. Alsó ajkamat harapdálva a nevemet nyögte szüntelen.
- Mindjárt végem - szuszogta erőtlenül. A lehető leggyorsabb tempóban kezdtem el mozogni, Lou pedig vergődött az élvezettől. Néhány perc múlva egy vékony csíkban a mellkasára élvezett, amit azonnal lenyaltam. Nyöszörögve a hajamba kapott s a számra tapadt. Nyelvével feltérképezte a területet. - Izgató a saját élvezetem érezni a számban...
- Te vagy a legizgatóbb dolog az életemben, kis csillag - mormoltam a nyakhajlatába, miközben löktem egy utolsót. Tetőtől talpig jóleső bizsergés fogott el, ahogy orgazmusom végigszáguldott rajtam. Lehunyt szemmel borultam Boo-ra, aki egy puszit nyomott a homlokomra. - Köszönöm, Haz. Nagyon, de nagyon. Szeretlek.
Hümmögve adtam át magam álmainak. Egy picit lefárasztott ez a kis torna, legközelebb rá kell gyúrnom előtte. Mindezt leszámítva, ez volt életem egyik legjobb szeretkezése. Minden egyes percét örökre az elmémbe véstem.



2015. 08. 28.

Mozgalom az elfeledett Bloggerekért

Sziasztok!
Még nem a fejezettel érkezem, de az is lesz a hétvége folyamán :) Mostanában indult útjára ez a kis kampány, melyben mostantól én is részt veszek :) Köszönöm Mag Megy-nek a díjat ♥! Lássuk, miről is van szó :) Pusszpáá evribádii,
Macy



Feltételek:
·                     Megköszönöd annak, akitől a "díjat" kaptad, hiszen ennyi mindenkinek jár, az alapműveltség része.
·                     Elolvasod annak a blogját, akitől kaptad.
·                     Ha tetszik, hagyj nyomot magad után, hiszen ennyit megérdemel főleg, ha a tetszésedet is elnyerte! Ha nem, akkor ezt kihagyhatod.
·                     Írj három dolgot, ami tetszett a történetben, vagy az íróban.
·                     Írj két dolgot, amin viszont még javíthatna! Ennél a lépésnél figyelj, hogy ne legyen bántó, és a tanácsaid építő jellegűek legyenek!
·                     Írj egy kis ajánlót, hogy mit gondolsz, összességében kinek ajánlod, stb.
·                     Küldd tovább embereknek de figyelj, hogy legyenek köztük olyanok, akik szerinted jól írnak, de nem kapnak elég figyelmet! Küldheted híresebb blogoknak is, így többen megtudhatják, hogy van ez a mozgalom, és persze az ő történeteiket sem ismeri mindenki, egy kis plusz mindenkinek jár! Csak kérlek figyeljetek arra, hogy annak már ne küldjétek, aki 40-szer megkapta!
·                     Rakjátok ki a blogotok modulsávjába ezt a képet de úgy, hogy erre a bejegyzésre mutasson! 

Három dolog, ami tetszik a blogjában vagy az íróban:

1. Egyedi alaptörténet. Nagyon ütős, tetszik!
2. A karakterek megformálása. 5*
3. Rendkívül kedves bloggerina, hálás vagyok a támogatásáért ♥!

Két dolog, amin javítani kéne:

1. Sorkizárt bejegyzések. Nem egy eget rengető hiba, de mutatósabb a bejegyzés.
2. Harmónia felállítása a link színeinél. Legyen egységes.

Akiknek ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a slash és a bűnügyekkel foglalkozó történetek műfaját.

Akiknek küldöm:





2015. 08. 09.

27.fejezet

Sziasztok!
Hosszas tervezés után megérkezett a várva várt folytatás, ami a megszokottnál egy picivel rövidebb :3 Sajnálom, hogy ennyit kellett várni rá, de közbejött a közösségi szolgálat, amit még idén nyáron teljesíteni szerettem volna, hogy a jövő szünidőben nyugodtan koncentrálhassak a diákmunkára :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 7 kommentárt - Mag Megy, Nagy Lívia, Dreamy Girl, Névtelen, Lótusz 99, Szarvas Gréta és Virág ♥ -, a 20 pipát, a 42.000 megtekintést és a 62 feliratkozót ♥! Csodálatosak vagytok, komolyan ♥! Szeretlek titeket ♥! Élvezzétek ki az utolsó heteket, mert nemsokára vissza kell mennünk a mókuskerékbe :( Jó olvasást ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Cool
{Louis}

A repülőutat végigaludva, kissé még kótyagosan hagytuk el a gépet. Amíg elmentem a csomagokért, addig Harry megkereste azt az autót, amit ittlétünk alatt fogunk majd használni. Kapucnimat a fejemre húzva indultam el két poggyásszal s egy hatalmas válltáskával a parkolóba, tekintetemmel a göndör fürtöket keresve. Jóleső bizsergés fogott el, amikor a keresett fiú szorosan magához húzott. A fejfedőmet arrébb tolva nyomott egy puszit az arcomra, majd az egyik bőröndöt és a táskáját elvéve intett fejével egy fekete terepjáró felé.
- Megszállottja vagy a Rover-nek, ugye? - mosolyodtam el, miközben bedobtam a csomagtartóba a cuccom. Haz nem szólt semmit, csak sejtelmesen vigyorgott. - Mi az?
- Csupán hűséges vagyok, ennyi az egész - hajolt oda hozzám, hogy megcsókolhasson. Egyik kezét a combomra simította, a másikkal lesöpörte a kapucnim a fejemről. - Én a te megszállottad vagyok, kis csillag.
- Ebben már régóta nem kételkedem - kuncogtam visszagondolva a megismerkedésünkre. Haz felvonta a szemöldökét. Megforgattam a szemem. - Ne kelljen részleteznem, gondolkodj!
- Csak nem arra gondolsz, hogy hazáig követtelek és mindenáron az ágyamban akartalak tudni? - hümmögtem egy sort, mire a göndörke felnevetett. Akkoriban én nem nevettem rajta sőt, inkább feljelentettem volna mindezért. - Ha nagyon romantikus akarok lenni, akkor azt mondanám, szerelem volt első látásra. Megbabonáztál, Lou. Minden egyes nap egyre jobban beléd habarodok.
Fogaimat mélyen alsó ajkamba fúrtam, az arcom lángolt. Még sosem mondtak ilyen kedves dolgokat nekem. Levakarhatatlan mosollyal döntöttem fejemet a fiú vállára, kezeinket pedig összekulcsoltam a combján.
Körülbelül egy óra múlva érkeztünk meg a szállodához. A londiner köszönés gyanánt biccentett egyet, majd felpakolta a csomagszállítóra a bőröndjeinket s bement az épületbe. A recepciónál egy talán velem egyidős lány kattogtatott a számítógépen. Amikor megpillantott minket, szemei felcsillantak a mellettem álló láttán. Büszkeség áradt szét bennem. Igen... Nézd csak meg jól ezt a gyönyörű férfit... Ő az enyém, senki másé.
- Legfelső emelet, elnöki lakosztály - mormolta el sem szakítva tekintetét Harry-ről, aki inkább a hallt tüntette ki figyelmével. A nő szavai hallatán elkerekedett a szemem. - A szobapincér bármikor az önök rendelkezésére áll, akárcsak a szauna és wellness részlegünk.
- Köszönjük - mosolygott rá a göndör hajú srác, aztán átkarolta a derekam és a hajamba csókolva a lifthez terelt. Miután becsukódott az ajtó, Hazza a szerkezet falához nyomott s fenekembe markolva lecsapott ajkaimra. Felnyögtem hevességétől, miközben lehúzta a sliccem. Mire feleszméltem, már előttem térdelt. Smaragd íriszei feketén csillogtak. Alig kaptam levegőt; egyszerre voltam ideges és izgatott. Ciki lesz, ha valaki beszáll valamelyik emeleten. - Kiéhezett vagyok, nagyon. Ha nem kaphatlak meg minél előbb, megőrülök.
- Mi van ezekben a liftekben? - döntöttem hátra a fejem, ahogy a fiú a szájába vett. A lábaim remegtem az élvezettől, ajkaimat hörgések sora hagyta el. A golyóim fájdalmasan összehúzódtak, ahogy a rajtam munkálkodó masszírozta őket nyelvével. A közel negyedórás kényeztetést a megálló lift szakította meg. Mindketten felnyögtünk a méregtől. Hüvelyujjammal végigsimítottam Haz alsó ajkán. Várakozóan méregette arcom, mire megszólaltam. - Később folytatjuk, rendben?

***

Egy kiadós ágytornát követően lementünk wellnessezni. A recepciós csaj kis híján elájult, amikor meglátta félmeztelen páromat. Harry ügyet sem vetve rá karolta át a vállam, majd megajándékozott egy szerelemmel teli csókkal. A szívem vad vágtázásba kezdett, térdeim kocsonyaként remegtek. Hazza a fülcimpámba harapva felsóhajtott.
- Tudom, hogy féltékeny vagy a recepciósra - motyogta végighúzva nyelvét a fülem mögötti érzékeny részen. Ellenkezni akartam, de leintett. - Nincs okod rá, Boo. A tiéd vagyok, senki másé.
- Szeretlek - suttogtam alsó ajkára, miközben a füle mögé tűrtem egy tincset. Nem törődve a minket bámulókkal forrtunk össze egy hosszú, szenvedélyes csókban. Kívül-belül lángoltam, ujjaim görcsösen kapaszkodtak a fiú csípőjébe. Nyelve valósággal lebénította az enyémet, ami ellen nem akartam tenni semmit. Csak élveztem a pillanatot és Haz közelségét. Amikor ágyéka az enyémnek feszült, belenyögtem a szájába. - M-menjünk...

***

Miután alaposan  megizzadtunk a szaunában, elmerültünk a termálfürdőben. Haz mosolyogva húzott magához, majd tapadt ajkaimra. Egymás szájából lélegeztünk; a tüdőm egyszerre telt meg vízzel és levegővel.
- Jól vagy? - kérdezett rá rögtön a göndörke, amikor odaúsztunk a medence széléhez. Aprót bólintottam s a vállára hajtottam a fejem. Egyik kezét a combomra simította. - Még sosem éreztem ennyire szabadnak magam.
- Ezt elég nehezen hiszem el - feleltem gondolkodás nélkül, mire Harry rám nézett. Megráztam a fejem. - Dolgozni jöttél Ausztráliába és nem pihenni. Vagy talán tévedek?
- Ami azt illeti... - húzódott széles mosolyra a szája, miközben összekulcsolta ujjainkat. Felvontam a szemöldököm, Hazza pedig arcon csókolt. - Nincs semmiféle munka. Csak kitaláltam, mert ezt gondoltam a legkézenfekvőbbnek. Kettesben akarok veled lenni... Távol azoktól a dolgoktól, amik keresztbe húzhatják a romantikázásunk.
Először legszívesebben otthagytam volna a fiút és a legelső géppel hazarepültem volna... Végül mérlegeltem és arra jöttem rá, hogy teljesen érthető okokból csalt tőrbe. A srácokat ismerve a szabadnapjaimon is felkerestek volna egy-egy kiruccanás tervével. Beismerem, a testvéreimként szeretem őket, de néha szükségem van egy kis életre. Olyan életre, amiben csak Harry és én létezünk. Senki és semmi más.



2015. 07. 26.

26.fejezet

Sziasztok!
 Először is: Boldog évfordulót a világ legjobb, legédesebb és legviccesebb zenekarának ♥! Nélkülük ma nem lennék itt, mint fikció író :3 Nagyon de nagyon örültem, hogy ennyire tetszett nektek a 25.fejezet :) Ne aggódjatok, tervezek még ilyen részeket :D A zene most is Lilien érdeme, ezúton is köszönöm! Köszönet jár még a 7 kommentárért - ~Zsófi, Lótusz 99, Szarvas Gréta, Becky Anne, Mag Megy, Lufiimadoo♡♡♡ és Viki T.: Ne aggódj, nem hagyom abba a blogot :) Köszönöm a támogatásod! ♥ -, a 23 pipáért és a 39.000 megtekintéstért ♥! You're so incredible *--*! Nincs más hátra, minthogy jó olvasást kívánjak... További napszúrásmentes pihenést mindenkinek ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy   

*.*.*.*.*.*

Ready or Not
{Harry}

Néhány óra regenerálódás után igyekeztem észrevétlenül felkelni Louis mellől s közben lehámoztam még mindig lüktető férfiasságáról az óvszert, hogy kidobhassam. Nyöszörögve hátat fordított nekem, majd nyakig betakarózott és felsóhajtott. Kuncogva magamhoz vettem egy tiszta bokszert, aztán eltűntem a fürdőben.
Frissen mosott hajamat egy laza copfba fogva, fütyörészve kutattam a hűtőben, hátha találok valami ehetőt. Mivel nem jutottam sokra, így a konyhaszekrény polcain nézelődtem. A fenekembe nyilalló fájdalomtól a fütyülésem abbamaradt, csupán csak egy nyögés szökött ki számon. Ekkor akadt meg a tekintetem a pulton lévő papírfecnin.

„Srácok! 
Golfozni mentünk, késő estig tiétek a kégli! Kaja nincs a hűtőben, majd vásároljatok be! U.i.: Lehetőleg ne legyetek túl hangosak, ha visszaérünk! Ó...! Fájdalomcsillapító a dohányzóasztal fiókjában!  
Niall

Mosolyogva megforgattam a szemem, majd a nappaliba botorkáltam a gyógyszerért. Miután magamhoz vettem a tárcám és a kocsikulcsot, elindultam a belvárosba. Szerény helyismeretemnek köszönhetően kénytelen voltam a GPS-re hagyatkozni, mert anélkül biztosan eltévedtem volna.
Közel egy óra múlva, jó néhány szatyorral a hátsóülésen parkoltam le a faház előtt. Két kört fordulva sikeresen elpakoltam a megvett élelmiszert a hűtőbe és a polcokra, aztán nekiláttam a vacsora elkészítésének. Amíg a hús sült, főztem rizst és csináltam tartármártást is. A gyomrom hangosan korgott s a nyál is összefutott a számban. Gondolataimat megpróbáltam elterelni inkább egy másik ínycsiklandozó teremtésre terelni, melynek eredményeként átázott az alsóm. Elhúztam a számat és miután tálaltam a reggelit, besiettem a szobába átöltözni. Halkan káromkodva, alig hozzáérve farkamhoz bújtam bele egy tiszta bokszerbe, a másikat pedig a szennyestartóba dobtam. Amikor kiléptem a fürdőből, tekintetem összeakadt a világ legédesebb fiújának álmosan csillogó, mélykék íriszével.
- Veled meg mi történt? - kérdezte felvont szemöldökkel, miközben kimászott az ágyból és odajött hozzám. Karjait a nyakam köré fonva hintett apró puszit a számra, amit egy hosszabb és szenvedélyesebb csók követett. Fintorogva húzódott el néhány perc után. - Mi ez a büdös?
- Ó, hogy az a... A hús! - rohantam a konyhába, melyet szürkés füstfelhő borított. Louis köhögve nyitotta ki az udvarra néző üvegajtót, aztán segített eloltani a kigyulladt s szénné égett húst. Mérgesen és csalódottan kapartam a szemétbe a serpenyő tartalmát, majd elmosogattam. Boo előkeresett egy ventilátort is, amivel megpróbáltuk minél gyorsabban kiterelni a helységből a füstöt. Elhúzott szájjal mértem végig a gáztűzhelyet. - Ennyit a vacsoráról. Mondjuk a rizsnek és a tartárnak semmi baja nem lett.
- Rendelünk pizzát - motyogta a mellkasomba Lou, miután hozzám bújt. Karjaimat csípője köré kulcsolva fúrtam orromat hajába, amit kuncogva fogadott. Fejét felemelve simított végig arcélemen és a hajgumit a pultra dobva a hajamba túrt. Beharaptam a szám. - Olyan szótlan vagy... Ennyire rossz volt az együttlétünk?
- Agyadra ment a füst, kis csillag! - ráztam meg a fejemet elnyelve nevetésem. Az engem ölelő fiú mérgesen a mellkasomra csapott. - Ez volt életem egyik legjobb, legvadabb és legélvezetesebb szeretkezése. Jobbat el sem tudtam volna képzelni. Köszönöm, hogy átélhettem veled.
- Én is szeretlek - húzódott mosolyra a szája, nekem pedig elkerekedtek a szemeim. Szóval hallotta... És eddig nem reagált rá... A kis mocsok! De én így szeretem. Gondolataimból puha ajkai zökkentettek ki. Azonnal viszonoztam csókját, amitől még szélesebb lett mosolya. - Nem akarom, hogy véget érjen ez a csodálatos hétvége. Itt akarok maradni, veled.
- A következő két hét nagyon mozgalmas és rendkívül sűrű lesz számomra. Megint utaznom kell, ezúttal Sydneybe - mormoltam letörten. Louis szomorúan felsóhajtott s a vállamba temette arcát. Ahogy gondolkodtam az utazáson, támadt egy ötletem. Reményteli mosollyal avattam be a szeretett fiút. - Gyere el velem Ausztráliába, kis csillag! 

{Louis}

Megismerkedésünk óta nem láttam ennyire elszántnak Harry-t. Tisztában voltam vele, mennyire akaratos. Mindig elérte, amit akart. Tekintetéből tisztán ki tudtam olvasni: komolyan gondolja a dolgot.
- Nem is tudom... Még sosem utaztam Anglián kívül sehova se - motyogtam a lábfejeinket fixírozva. Szégyen, nem szégyen, nem igazán volt lehetőségem a szülőországomon kívül eljutni bárhova is. Míg a korombeliek a középiskolás, illetve egyetemi éveik alatt bejárták a világot, addig én dolgoztam és éltem a megszokott, sivár kis életem. - Biztos, hogy jó ötlet ez?
- Nem bírnánk ki két hetet egymás nélkül, ezt lássuk be... Veled akarok lenni, ahogy te is velem. Csak így tudjuk kivitelezni, nem? - vonta fel szemöldökét. Bólintottam egyet. - Szóval, mit mondasz? Bejárjuk együtt Sydney-t vagy marad a Skype?
- Hülye lennék nemet mondani, mert... - nem tudtam befejezni, mert Haz azonnal lecsapott ajkaimra. Vadul csókolt, miközben a fenekemnél fogva az ölébe emelt. Lábaimat a dereka köré fontam; egyik kezemmel a mellkasán támaszkodtam, a másikkal pedig a haját túrtam. Egymás szájából lélegeztünk, valósággal megfulladtunk a hevességtől. A göndörke lihegve döntötte homlokát az enyémnek s úgy indultunk el a nappali irányába, ahol leültünk a kanapéra. - ... Nehéz volt az elmúlt hetet kibírnom nélküled.
- Egyik kapcsolatomban sem tudtam ennyire közel kerülni valakihez, főleg nem ilyen hamar - dünnyögte alsó ajkamba, majd fogai közé véve húzott rajta egy picit. Felnyögtem az euforikus érzéstől, mely a hasamban épült. Bolond pillangók!  - Már alig várom, hogy elutazzunk. Csak te meg én...
Éppen reagáltam volna, ha Niall nagy elánnal nem szelte volna át a nappalit. A konyhába érve vett egy mély levegőt és zavartan pislogva ránk nézett. Hazza a tarkóját vakargatta zavarában, még én a pólója aljával játszottam.
- Hol a vacsora? - szűrte fogai között az ír szőkeség. Mintha egy férj kérné számon a feleségét, aki mindvégig a gyerekkel foglalkozott és nem pedig a főzéssel. Elmosolyodtam. - Hahó, gerlicéim! Kérdeztem valamit!
- Odaégettem a húst, szóval kénytelenek leszünk pizzát rendelni - sóhajtott fel a mellettem ülő szépfiú, mire Ni elképedve felhorkantott. - Hol hagytad Liam-t és Zayn-t?
- Beugrottak az éjjelnappaliba... Elfogyott néhány „kellék” - vigyorodott el a szöszi, nekem pedig lángolni kezdett az arcom. Harry egy puszit lehelt az államra, de ettől még csak kótyagosabbnak éreztem magam. - Mit ne mondjak, titeket se kellett félteni... Ugye nálatok volt elég óvszer?
- Niall, kérlek! - suttogtam a halántékomat masszírozva, mire a fiú felnevetett s a telefonját elővéve kikereste a hűtőre ragasztott telefonszámok közül a kedvenc pizzériánk elérhetőségét. Fejemet Haz vállán pihentetve lehunytam a szemem. - Úgy tűnik, kissé hangosak voltunk.
- Kissé? A fiúkkal már majdnem evakuáltattuk a környéket - huppant le a fotelbe Nialler, miközben felpakolta a lábait a dohányzóasztalra. A göndörke unottan pislogva méregette a srácot, aki védekezően maga elé emelte kezeit. - Nyugi, skacok! Férj 1 és férj 2 sokkal hangosabban, de még durvábban is csinálja nálatok... Körülbelül egy hónapja sikerült rájuk nyitnom, mikor a bárban már elszabadult a pokol. Természetesen a két jómadár a vendégek helyett inkább egymással foglalkozott, aminek a Liam öltözőjében újrakárpitoztatott kanapé itta meg a levét. Szó szerint.
- Ne is emlékeztess! - mormoltam undorodva. - Ha Zayn nem üvölt rám, akkor beleültem volna valamelyikük élvezetébe... Brrr, inkább a szőnyeget választottam.
Jó pár ilyen és ehhez hasonló történet, illetve a pizza és a sokszor felemlegetett páros is előkerült. Hazza a fejét rázva hallgatta a szőkeség sztorijait, amiért Z már meg akarta fojtani. Li olyasmi árnyalatú arccal ült a vőlegénye ölében, amilyennel jómagam is rendelkeztem.
- Na, és azt elfelejtetted, amikor egy nyugisabbnak hitt estén a bárpultban estél neki Shayna-nak? A kis magánszámotok miatt sokáig tumultus volt a mosdók környékén - szólalt meg Payno, mire Niall elhallgatott egy pillanatra. Aki a táncparketten és fent, a V.I.P. részben tombolt, csak annyit láthatott, hogy a srác hátravetett fejjel kapkodja a levegőt s az ölére szorítja Shay fejét. - Élő pornóműsort csináltatok aznap éjjel.
- Ay élvezte és én is... De a bulizók is - húzta győztes vigyorra száját a szórakozóhely tulajdonosa, majd belekortyolt a sörébe. Mosolyogva megforgattam a szemem. - Tommo az egyedüli, akinek nincs semmilyen szexuális töltésű pillanata a bárból... Túl jó fiú vagy, barátom!
- Ha a sztriptízkedés annak számít, akkor oké - nevettem fel jóízűen, aztán magamhoz vettem egy utolsó szelet ananászos pizzát. - Jut eszembe... Két hétig nem tudok fellépni, mert elutazom. Illetve elutazunk, Harry-vel.
Mind a négyen meglepetten kapták felém a fejüket. Haz biztosan azért, mert nem gondolta volna, hogy egyedül el merem mondani a fiúknak. Nialler hümmögve bólogatott, a házasodni készülő páros pedig ránk mosolygott.
- Ezért a sok mulasztásért le kell, hogy vonjak a béredből - mondta komor arccal a szöszi, de a szája sarkában ott bujkált egy tipikus Horan-vigyor. Unottan megcsóváltam a fejem. - Csak hülyülök! Érezzétek jól magatokat, gyermekeim! Aztán vigyázni a másikra és ha netalántán megkívánnátok egymást, mindenképpen védekezzetek!
- Niall! - dörrentünk rá mindannyian, de közben mosolyogtunk. Miután elfogyasztottuk a két doboz pizzát és a sörösüvegek is kiürültek, rendet raktunk. Ahogy jó éjszakát kívántunk egymásnak, Hazza és én elvonultunk a szobánkba. A göndörke kulcsra zárva az ajtót lopakodott mögém s zárt a karjaiba. Lehelete csiklandozta fülem. - Mit szólnál egy forró fürdőhöz, hm?
- Benne vagyok - fordítottam úgy fejemet, hogy egy puszit nyomhassak az arcára. Kézen fogva mentünk be a fürdőszobába. Amint megváltunk a feleslegessé vált ruhadaraboktól, Harry engedett a kádba vizet. A zuhanykabin falához dőlve, karjait a mellkasa előtt összevonva méregetett. Feketévé vált íriszei éhesen itták a látványt. Jobb kezem felé nyújtva felnyögtem. - Gyere ide!
Kérnem sem kellett volna, úgy estünk egymásnak. Hatalmas kezeivel a fenekemet markolta erőszakosan és közben a nyakamat szívta megunhatatlanul. Bicepszébe kapaszkodva morogtam nevét összeszorított szemmel. Akartuk egymást. Újra és újra.



2015. 07. 05.

25.fejezet

Sziasztok!
Előre félek, hogy még páran le fognak majd iratkozni... De kell olyan fejezet, ahol a szereplők kicsit kimozdulnak a megszokott kis zónájukból :) Igazából nem értem azt a 2 embert, aki leiratkozott... Mindegy, ők tudják :3 Hálás köszönetem Liliennek, amiért egy alapos elbeszélgetést követően megajándékozott a fejezet dalával ♥! Köszönöm az előző részhez érkezett 8 kommentárt - Becky Anne, Névtelen, Mag Megy, ~Zsófi, lilikee, Dreamy Girl, Csató Csenge és Lótusz 99: Üdvözöllek az olvasók között, kedves! Remélem, a további fejezetek is majd elnyerik tetszésedet! :) ♥ -, a 12 pipát és a 35.000 megtekintést ♥! Most jönne az a rész, hogy aki nem bírja a +18-as tartalmakat, az ócsárlás és egyéb negatív megjegyzés helyett hagyja el az oldalt... Aki meg az ilyesmit bírja, annak jó olvasást kívánok ♥! Meseszép vasárnap estét és jó pihenést ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Mercy
{Louis}

Zavartan pislogva, zihálva próbáltam meg feldolgozni Harry kérését... Ami inkább könyörgés volt. Smaragdzöld íriszei valóságos lyukat égettek arcomba. Ha jobban átgondolom a dolgokat, arról nem volt szó, hogy Haz nem lehet alárendelt fél. Én még nem állok készen arra, hogy Ő legyen a domináns... A göndörke viszont most kínálta fel magát nekem. Biztosan elege lett az orális szexből... Teljesen meg tudom érteni. Az agyam egyik legeldugottabb részében már kismilliószor lepörgött egy film, melyben Hazza nyögdécselve markolja a lepedőt vagy rajtam lovagol és közben a nevem sikítja önkívületében. A picsába! Ezek eddig miért nem jutottal az eszembe? Átkozottul idióta vagy, Louis Tomlinson! Rövid hezitálást követően elzártam a csapot s anélkül, hogy megtörülköztünk volna, az ágy felé kezdtem el terelni a fiút. Arcán több érzelem futott át egyszerre. Izgalom, félelem, vágy, szerelem... Beharapott alsó ajakkal végigmértem testének minden egyes négyzetcentijét, majd óvatosan ráültem a combjára. Gyönyörű szemei éhesen időztek el rajtam, amitől remegett a farkam és a golyóim is fájdalmasan összehúzódtak. Kezeimmel többször végigsimítottam tetoválásokkal tarkított mellkasán és karjain. Hangosan sóhajtozott s lábait nyújtogatta az élvezettől. Vízcseppektől s némi előnedvtől csillogó pénisze az alhasán pihent... Csak énrám várt eme hibátlan testrész. Először marokra fogtam, a fitymán húztam néhányat és ütemesen verni kezdtem a fiú ékességét. Harry torokhangon felnyögött, ahogy a heréit is célba vettem. Szívtam és úgy nyalogattam, mintha egy-egy gombóc fagylalt lenne a számban. Pár perc múlva Haz a hajamba markolt és egyre lüktető férfiasságához igazította a fejem. Nyelvemmel körbejártam töviről hegyire, majd ráérősen bólogatni kezdtem. Tekintetem egy másodpercre sem szakítottam el a göndör hajú srácétól. Rosszallóan összevonta a szemöldökét, amikor abbahagytam a kényeztetést.
- Fordulj hasra és emeld meg a feneked! - adtam ki rekedtesen a parancsot s Hazza mellé térdeltem. Szó nélkül tette, amit mondtam. Kerek kis segge valósággal kiabált azért, hogy végre kezelésbe vegyem. Elismerően hümmögtem egy sort, aztán a fiú mögé kúsztam és egy-egy csapást mértem a félgömbökre. A göndörke párnába fúrt arccal morgott jólesően és hatalmas kezeivel szétfeszítette pirosló fenekét. Felnevettem. - Szeretnéd, hogy benned legyek, igaz?
- Ne tegyél fel ilyen idióta kérdéseket, jó? - sistergett oldalra fordított fejjel. Ujjai lassan elfehéredtek a feszítéstől, így én vettem át ezt a megtisztelő feladatot. Nyelvemmel többször ingereltem bejáratát, majd mutatóujjamat benyálazva felmértem, milyen szűk a terep. Harry már-már nemtetszését kifejezve káromkodott s közben folyamatosan szűkölt. - Nem a kibaszott ujjadat akarom, Louis! Dugj már meg, az istenit!
- Nyugodj meg! Nemsokára sort kerítünk arra is... Előbb fel kell, hogy készítselek - tüntettem el benne még egy ujjamat és puszikkal szórtam be fenekét. Forgattam és néha-néha begörbítettem ujjaimat, amitől hangszínétől eltérő magasságon sikoltozott. Néhány perc után megkegyelmeztem rajta s felsóhajtottam. - Te már készen állsz... Én még nem...
Azonnal felém fordult és kíméletlenül szopni kezdett. Hátravetett fejjel morogtam és belemarkoltam a fiú göndör fürtjeibe. Fogaival óvatosan karcolta péniszem, heréimet felbátorodva húzogatta és masszírozta felváltva.
- E-ennyi elég lesz... - szuszogtam, mielőtt még elélveztem volna a göndörke szájában. Nyáltól csillogó ajkait egy másodpercre az enyémekhez érintette s négykézlábra ereszkedett. Az éjjeliszekrény középső fiókjából kivettem egy csomag óvszert, amit gyorsan felgörgettem merevedő hímtagomra. Tenyerembe köpve húztam egyet-kettőt férfiasságomon és még mielőtt behatoltam volna, a fiú füléhez hajoltam. - Ha fáj, szólj és abbahagyjuk. Rendben?
- Leszarom a fájdalmat! Csak csináld már, kérlek! - egy ártatlan könnycsepp szaladt végig arcán, amit abban a pillanatban le is csókoltam. Amint a bejárathoz igazítottam magam, lassan elmerültem Hazza-ban. Visszafojtott lélegzettel figyeltem reakciót és közben a derekába kapaszkodva felegyenesedtem. A takaróra csapva rám dörrent. - Mozogj, a picsába is!

{Harry}

A fájdalom pillanatok alatt elszállt, csak az élvezet uralkodott az aktuson. Lou közepes tempóban mozgott és egy-egy váratlan percben a vállamba mélyesztette fogait. Alsó ajkamat véresre harapva nyöszörögtem a nevét és fittyet hánytam arra, hogy kisebb lyukakat vájt a derekamba. Amikor kihúzódott belőlem, mérgesen felnyögtem. Az őrületbe akar kergetni?
- Lovagolj meg! - kacsintott rám s a hátára feküdt. Mellkasán támaszkodva ereszkedtem rá méretes péniszére, amitől mindkettőnkből egyszerre tört fel egy megkönnyebbült sóhaj. Kezeit a csípőmre simítva megemelt egy picit, hogy mozogni tudjon. Lökéseivel érintette azt a pontot, ami az orgazmusomat segítette elő. Homlokán gyöngyözött az izzadság, akárcsak tetoválásokkal fedett mellén. Csípőmet ringatva hajoltam hívogató kulcscsontjára, hogy nyelvemmel és fogaimmal felszánthassam bőrét. Fejét hátravetve nyögött egy nagyot, ahogy szívni kezdtem nyakhajlatát. Ijedten húzódtam el, amikor megéreztem vérének fémes ízét. Boo mosolyogva a fülem mögé tűrt egy tincset. - Semmi baj, Haz. Csináld csak nyugodtan!
- Nem akarok fájdalmat okozni - suttogtam homlokomat a vállának döntve s közben egy pillanatra sem hagytam abba a mozgást. A hajamnál fogva kényszerített arra, hogy a szemébe nézzek. Félénken elhúztam a számat. Rendkívül szerencsétlennek éreztem magam. - Még sosem vadultam meg ennyire...
- Itt az ideje. Jelölj meg! Én kérlek meg rá... Jelölj meg, ahol csak akarsz! Rajta! - simított végig mellkasomon és kezébe vette férfiasságomat. Lefagytam. Egyszerre futkosott rajtam a hideg és a forróság. Louis kegyetlen lökése és farkam fejése zökkentett vissza a valóságba. Elködösült tekintete szikrákat szórt. - Harry, könyörögve kérlek téged... Hagyj valami nyomot a bőrömön! Hadd tudják, hogy hozzád tartozom!
Nagy levegőt vettem, aztán a nyakához érintettem ajkaimat. Fogammal csak súroltam lüktető ütőerét, amit elégedett sóhajtással fogadott. Óvatosan haraptam bőrébe s ugyanilyen odafigyeléssel szívtam. Mire észbe kaptam, már a hátamon feküdtem és úgy ostromoltam a fiú finom bőrét. Lábaimat a dereka köré fontam, így még jobban hozzám férkőzhetett. Nem fogta vissza magát, amit egy cseppet sem bántam.
Nyögéseink egyre hangosabbá és sűrűbbé váltak. Nyelvemmel alaposan körbejártam a Lou nyakán ejtett harapást, majd szemügyre is vettem. Idegesen kerestem a bennem egyre gyorsabban mozgó tekintetét.
- Mi a baj? - vált kétségbeesetté hangja. Fejemmel a nyaka felé böktem, mire megkönnyebbülve elmosolyodott. Elsüllyedek szégyenemben, komolyan mondom! - Én kértelek meg rá. Semmi okod arra, hogy emiatt idegeskedj! Oké?
- Oké - suttogtam még mindig sokkosan. Szemeim elkerekedtek, amikor fogai közé vette bal mellbimbómat. A lábujjaimtól elindult egy megmagyarázhatatlan eszeveszett, szerelemmel és vággyal megbolondított érzés. Másodpercek alatt játszódott le orgazmusom. Hasamat és mellkasomat beborította élvezetem eredménye, amit Louis készségesen le is nyalt rólam. Lehunytam a szemem s újra meg újra felidéztem magamban, hogyan is juttatott fel a csúcsra ez a két lábon járó, kék szemű szexisten. Néhány percnyi regenerálódás után a légzésem is szabályossá vált, akárcsak szívverésem. Boo viszont még mindig hajszolta a gyönyörét. Arca fájdalmas grimaszba fordult, alsó ajkára már rászáradt a harapdálásnak köszönhető vér. - Kis csillag... Vedd gyorsabbra a tempót!
Aprót bólintott, majd belekapaszkodott az ágytámlába és kíméletlenül belém vágódott. Azt hittem, menten szétszakadok. Durva volt és megállíthatatlan. Fenekébe markolva késztettem mégis ennél vadabb mozgásra, mely hangos sikolyokat csikart ki belőlem. Alig telt el tíz perc, Lou morgott egy sort s rám borult.
- Jól vagy? - csókoltam homlokon, mire a nyakamba fúrta arcát és hümmögött egyet. Elmosolyodtam. Karjait körém fonva szuszogott, majd lassacskán elaludt. Alig észrevehetően magunkra terítettem a takarót és felsóhajtottam. Számat meggondolatlannak tűnően hagyta el a szó, melyre lehet, hogy Louis a felébredése után nem fog majd emlékezni. De nem érdekelt. Ki kellett mondanom, mert tényleg ezt éreztem iránta. Tisztában voltam vele, hogy a megismerkedésünkkor egy szexéhes tahó voltam... Ám megváltoztam, hála Boo-nak. Mellette megtapasztalhatom, mi is az igazi szerelem és az egymás iránti tisztelet. - Szeretlek, kis csillag.



2015. 06. 27.

24.fejezet

Sziasztok!
Mivel megírtam a jövő héten debütáló Niall fikcióm prológusát, így úgy gondoltam, itt is hasznossá teszem magam és megírom a folytatást :) Az elején ne haragudjatok, hogy Lou múltját boncolgatom kicsit, de jobb megismerni még jobban a szereplőket, nem? :) A rövidsége és a vége miatt ne öljetek meg! :3 Köszönöm az előző fejezethez érkezett 5 kommentárt - Mag Megy, Szász Bogi, Dreamy Girl, lilikee és Lufiimadoo♡♡♡ ♥ -, a 17 pipát, a 33.000 megtekintést és az 56 feliratkozót ♥! Egyre jobban elhiszem, hogy érdemes feljönnöm a blogra és írni :) Hálás vagyok azért, amiért itt vagytok velem ♥! További szép estét és jó pihenést ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy 

*.*.*.*.*.*

Listen To Your Heart
{Harry}

Egész éjjel ébren voltam, mert Zayn és Liam kissé hangosan adták egymás tudtára érzéseiket. Legtöbbször Payno hangját lehetett hallani, de a fekete szépfiút se kellett félteni. Nem tudom, Niall hogy viselte a két srác nyögésekkel s morgásokkal teli együttlétét, de Louis-t még talán egy bomba sem tudta volna kirobbantani álmából. Nyakig betakarózva, arcát a párnába fúrva szuszogott alig hallhatóan. Álmosan elmosolyodtam. Legalább Boo kipihent lesz kettőnk közül - gondoltam.
Egy unott nyögést követően kimásztam az ágyból, majd kiléptem a folyosóra. Az egyre halkuló morgásokhoz nevetés és csámcsogás társult, melyek a nappali felől érkeztek. Az ír bártulajdonos a kanapén fetrengve röhögött és közben tömte magába a chipset. Megpróbáltam észrevétlenül a konyhába sietni, de nem sikerült.
- Te se tudsz aludni? - kérdezte Ni, miközben feltornázta magát s csatlakozott hozzám. Megráztam a fejem, ő pedig elhúzta a száját. - Hajnalig itt bizony nem lesz csend. Végigaludtuk az idevezető utat, szóval...
- Majd pihenek délelőtt - rántottam meg a vállamat, aztán kinyitottam a hűtőt és elővettem egy doboz tejet. A szöszke felugrott a pultra és az egyik polcról lekapott két poharat. Az egyiket felém nyújtotta, a másik nála maradt. - Mindig ilyen hangosak szoktak lenni?
- Amikor együtt bandázunk és éjszaka is egy szálláson vagyunk, akkor elviselhetetlenek... De ritkán volt ilyen mostanában. Én egyetemre járok, a srácok pedig élik a maguk kis szerencsés életüket - mosolygott, mire nekem is felfelé kunkorodott a szám. - A ti hangotokat viszont nem lehetett hallani...
- Lou úgy alszik, mint akit leütöttek - mondtam az üressé vált poharat a mosogatógépbe téve. Nialler a szemöldökét húzogatva méregetett. Megadóan felsóhajtottam. - Még egyszer sem szeretkeztünk. Louis minden egyes alkalommal leállított, ha a szexre került volna a sor.
- Az előző kapcsolata az ok, pontosabban az a görény. Gondolom, ezt nem kell részleteznem - nemlegesen megráztam a fejem s felsóhajtottam. Magam előtt láttam annak a Dylan gyereknek a fejét, miközben erős ütéseket mértem rá az indiai étterem férfi mosdójában. A szöszi halovány mosollyal az arcán megveregette a vállam. - Adj időt neki, rendben? Nehéz időszakon van túl. A lepedőakrobatákkal és El-l megjártuk mi is a poklot, amikor Tommo nagy mennyiségű altatót szedett be... Azt hittük, nem kel fel a kétnapos kómából.
- K-kómában volt? - a vér kifutott az arcomból, meg kellett kapaszkodnom a konyhapultban. Forgott velem a világ. Megértem, hogy ilyesmiről nem szívesen beszél az ember, de erről igenis kötelességem lett volna tudni. Ni aprót bólintott. Nagyot nyeltem s beletúrtam a hajamba. - A kapcsolatunk elején elmondta, hogy megpróbálkozott az öngyilkossággal... De azt egy szóval sem említette, hogy ilyen következménye lett.
Negyed óra múlva egy-egy bögre forró, citromos teával a kezünkben telepedtünk le a kanapéra. Niall kikapcsolja a tévét, lábait pedig a dohányzóasztalra pakolja. Egy ideig szemezett a gőzölgő itallal, végül beleivott és mesélni kezdett Louis-ról...

Pár órával később...

A nyakamból úthengerrel lehetett volna kimasszírozni a csomót, amit a kanapén alvásnak köszönhettem. Bal karom lelógott a szőnyegre, a lábaim pedig a karján pihentek. A bögrék még az asztalon voltak, de az ír szépfiút sehol se láttam. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy nagyon nagy csend uralkodott a házban. Miután végeztem néhány nyakkörzést, a szobánk felé vettem az irányt. Óvatosan benyitottam s csak a fejem dugtam be először. Lou háttal volt az ajtónak. A takaró a derekáig lecsúszott, haja ezerfelé állt. Alig tudtam elfojtani kuncogásom. Megpróbáltam észrevétlenül bemászni az ágyba, de nem sikerült. Boo nyöszörögve felém fordult, majd kinyitotta szemeit és elmosolyodott.
- Szia! - suttogta rekedtesen, én pedig köszönésképp ajkaira tapadtam. Bal karommal szorosan magamhoz húztam s homlokomat az övének döntöttem. Elvörösödött arccal felsóhajtott. - Ezt miért kaptam?
- Ez nálam amolyan „Jó reggelt a legédesebb fiúnak!” köszönés volt... És piszkosul élveztem - vigyorogtam, aztán még egy csókot loptam tőle. Jobb kezével végigsimított a mellkasomon és elszakadva a számtól a nyakamra tapadt. A bokszerem az eddiginél is összébb szűkült, ujjaimat Louis bőrébe fúrtam. - Kis csillag... Miért... kínzol?
- Miről beszélsz, Haz? - gügyögte fülembe némi kéjjel a hangjában, majd elhúzódott s felült. Elkerekedett szemekkel méregettem, mire rám kacsintott. - Megyek zuhanyozni.

{Louis}

Le kellett volna fényképezni a göndörke arcát. Mielőtt még megszólalhatott volna, besiettem a fürdőbe s megváltam a bokszeremtől. Már meg se lepődtem a merevedésen, ami minden egyes reggel fogadott mostanában. Homlokomat a hideg csempének döntve fogtam marokra lüktető szerszámom, majd megkezdtem az utat a gyönyör felé. A langyos víz, mely végigszáguldott testemen egyfajta perzselő egyveleget alkotott az alhasamban épülő, fájdalmasan szorító vággyal. Halkan nyögdécseltem és harapdáltam a számat felváltva. Szemeimet szorosan összezártam s gyorsítottam egy picit kezem mozgásán. Tétlen mancsomat a heréimre simítottam, ennek köszönhetően akkorát nyögtem, hogy talán még a kabin fala is beleremegett. Arcom paradicsomszínűvé változott, amikor az ajtó felé pillantottam. Harry egy szál semmiben, fütyörészve dobta alsóját az enyémre, a hajgumijával együtt. Alsó ajkán végigfuttatta nyelvét, majd belépett a zuhanyzóba. Felsikítottam, ahogy rácsapott a seggemre. Derekamnál fogva szembefordított magával, aztán fogai közé vette jobb mellbimbómat. Fejem hátravetve nyögdécseltem és a fiú haját markoltam. Miután mindkettő bimbóm kellően feszített, Hazza letérdelt elém és kezelésbe vett. Ráérősen mozgatta a kezét, közben a heréimre mért néhány őrjítő nyalintást. Lábaim remegtek, kezeimmel kétségbeesetten kapaszkodtam a rajtam munkálkodó vállaimba. Éhes mosollyal az arcán végignyalta hosszomat s leengedett a torkán.
- Édes Istenem... - nyögtem fel a hangszínemtől elütő magasságon, majd akaratlanul is löktem egyet a csípőmön. Harry panaszosan morgott egy sort, de a szopást egy másodpercre sem hagyta abba. Fenekemet markolászva mozgatta ütemesen a fejét, aztán elhúzódott és felegyenesedve a fülemhez hajolt. Fogai súrolták a fülcimpám. - Dugj meg, kis csillag! Most!



2015. 06. 21.

23.fejezet

Sziasztok!
Megérkeztem a várva várt folytatással :) Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor tegnapelőtt megkaptam a bizonyítványom... Sikerült teljesítenem a 10. évfolyamot :D Nehéz és fárasztó volt, de vége :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 6 kommentárt - ~Zsófi, ♣Free♣, lilikee, Larry Hockey, Anne Becky és Mag Megy: Üdvözöllek az olvasók között! Örülök, hogy tetszik a történet :) Köszönöm, hogy írtál! ♥ -, a 14 pipát és a 31.000 megtekintést ♥! Lassan, de biztosan lesznek ugrások az időben és egyéb finomságok is :) De nem lövöm le a poént :3 Jó olvasást és pihenésben gazdag szünetet kívánok mindenkinek ♥! U.i.: A fejezetben elhangzó dalt nem Liam írta! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Torn (Glee version)
{Louis}

Köszönésképp biccentett egyet s elmosolyodott. Utoljára akkor láttam ezt a mosolyát, amikor megismerkedtünk. Egy pillanatra megszédültem a rám törő emlékektől. Első buli... Első csók... Első együttlét... Fájdalmas szakítás... Harry megcirógatta asztalon pihenő kezemet. Tekintetem elkaptam Dylan-ről s a göndör hajú fiúra összpontosítottam.
- Jól vagy? - kérdezte és közben hüvelykujjával körözött kézfejemen. Aprót bólintottam, majd szabad kezemmel a vizemért nyúltam. Nagyokat kortyoltam a hűsítő nedűből, hátha megnyugtat egy picit. - Biztos?
- Csak meglepődtem, hogy itt látom őt és a menyasszonyát - motyogtam egy hamiskás mosolyt arcomra erőltetve. Számat megtörölve álltam fel helyemről. - Mindjárt jövök.
Sietősen a férfi mosdó felé vettem az irányt, hogy végre könnyíthessek magamon. Lehunyt szemmel próbáltam elterelni a gondolataimat az exemről, de valahogy nem ment. Összerezzentem, amikor kinyílt a mosdó ajtaja. Alsó ajkamba haraptam, amikor Dylan mellém állt. Rekedtesen elnevette magát.
- Micsoda véletlen, hogy találkozunk... Nem? - csatolta ki övét, aztán felszisszent. Akaratlanul is ölére pillantottam. Férfiassága valósággal lüktetett kezében. Te-jó-ég! Hogy tud ekkora merevedéssel közlekedni? A fiú torokköszörülésére kaptam fel a fejem. - A húgod semmit sem változott. Ugyanúgy a pokolra kíván, ahogy régen is tette. De, legalább annyit megtudtam, hogy új kapcsolatod van.
- Igen. Harry és én nagyon jól kijövünk egymással - mondtam s közben felhúztam a sliccem. A mosdóhoz lépve a fenekemen éreztem Dylan tekintetét. - Rengeteget vagyunk együtt. A munkája most azonban egy hétre Los Angelesbe szólítja...
- Örülök, hogy sikerült továbblépned - mosolygott, aztán megigazította a nadrágját és odajött hozzám. Megmosta a kezét és miután megszárította a kézszárító alatt, nekidőlt a csempének. Felvontam a szemöldököm. Mit akarhat? - Furdalja az oldalam a kíváncsiság... Az ágyban ugyanolyan heves és kiéhezett vagy, mint amikor velem jártál?
- Mégis micsoda kérdés ez? - horkantottam fel. A fiú mosolya még szélesebb lett. - Én sem vájkálok a szexuális életedben és nem is akarok!
- Csak egy ártatlan kérdés volt, Lou... - lökte el magát a faltól és a hátam mögé lépett. Szinte észrevétlenül futtatta végig ujjait az oldalamon. Felmordultam. Lehelete csiklandozta a fülem. - Szóval? Milyen a szex az új fiúddal?
Ekkor csapódott ki az ajtó. Haz szemei rögtön Dylan kezén állapodtak meg, mely a derekamon pihent. Azonnal elléptem exemtől és odasiettem a göndörkéhez. Kezei ökölbe szorulva remegtek a dühtől, a levegőt szaporán vette.
- Mit csináltál Louis-val? - kérdezte rekedtesen D-től, aki rám nézett. Hazza közelebb ment hozzá. - Nem hallottad, amit mondtam? Mit-csináltál-vele?
- Csak beszélgetni próbáltam... Egy ujjal sem értem hozzá - mondta a rosszfiús külsővel hódító srác. Vacsorapartnerem egy „Én nem úgy láttam” felhorkantással megütötte Dylan-t, aki megtántorodott. Harry nem intézte el ennyivel. Jó néhány ütést mért a vőlegény arcára, aki megpróbálta kivédeni az ütéseket. - Louis... Segíts...!
Szemeimet ellepték a könnyek. Ott álltam egy helyben és csak néztem, hogy a volt barátomat péppé veri az új. Sosem gondoltam volna, hogy Haz ennyire harcias.
- Soha többet nem akarlak a közelében látni, világos? - lökte a földre a már-már vért köpködő D-t, majd mint aki jól végezte a dolgát, kezet mosott és egy puszit lehelt a homlokomra. - Menjünk, kis csillag!
- Erre igazán nem lett volna szükség... - szólaltam meg, miután Harry kifizette a vacsorát és kimentünk a terepjáróhoz. Tekintete még mindig ködös volt a dühtől. Fújtatva beindította a motort s erősen rálépett a gázra. A combjára simítottam a kezem és megszorítottam egy picit. - Bízz bennem, oké? Nem történt semmi a mosdóban.
- Azért ölelgetett, ugye? Ha nem nyitok rátok, biztosan ledugta volna nyelvét a torkodon - sistergett és a kormányra csapott. - A picsába is! Csak meg akarlak óvni a fájdalomtól, Louis... Ez olyan rossz dolog?
- Éppen ellenkezőleg - hajoltam arcához és megpusziltam. - Édes vagy, hogy ennyire törődsz velem. Köszönöm.
Csak egy pillanatra szakította el tekintetét az útról, hogy megcsókolhasson. Mosolyogva s gyorsan viszonoztam, majd összekulcsoltam ujjainkat. Remélem, Dylan hamar elfelejti a történteket és nem tesz a göndörke ellen feljelentést.

Egy héttel később; Portsmouth / Hayling Golf Klub


Mivel magamra vállaltam a sofőr szerepét, ezért jó néhány órán keresztül és még a kompon is hallgatnom kellett a fiúk horkolását. Liam és Zayn a hátsóülésen, míg Niall mellettem húzta a lóbőrt. Annyiból örültem, hogy legalább elmerülhettem a gondolataimba, melyek csak Harry körül forogtak. Minden nap beszéltünk telefonon s esténként webkamerán is elcsíptük a másikat. Látványosan barnult egy keveset, ami még dögösebbé tette.
Amikor átértünk a Lock Lake-n, a srácok egy emberként kezdtek el éledezni.
- Kellemes délutánt, álomszuszékok! Hogy fogtok így, kótyagosan golfozni? Vagy a nyaralóban fogunk egész nap dekkolni? - néztem a belső visszapillantóba. Z a vőlegénye nyakába fúrta arcát, Li pedig megrántotta a vállát. A szöszi az ölében pihenő szatyorban kotorászott. Egy diadalittas mosoly kíséretében kihámozta a fóliából a szendvicset és jóízűen enni kezdett. Megráztam a fejem. - Az egyik úgy eszik, mintha egy évig nem jutott volna ételhez, a másik meg úgy alszik, mint akit agyonvertek.
- Dugulj már el egy fél percre, Boo! - dörmögte Payno bőrébe a fekete szépfiú. Megforgattam a szemem s leparkoltam a golfpálya parkolójában. Amikor kiszálltunk a kocsiból, nyújtóztunk egy sort és a cuccainkat magunkhoz véve elindultunk a recepcióhoz. Zayn felsóhajtott. - Én elhúzok vécére!
Sietősen megcsókolta Liam-t, majd el is tűnt a szemünk elől. A recepciós Ni kezébe nyomta az öltözőkulcsot és jó szórakozást kívánt. Miután átöltöztünk, kimentünk a golfkocsikhoz.
- Majd én vezetek - pattant be a volán mögé az ír srác, én pedig mellé ültem. Külön bejáratú galambocskáink a hátunk mögött duruzsoltak úgy, hogy nem értettem egy szavukat se. A csók okozta cuppanásokat tisztán hallottam azonban. Az első lyukhoz érve mindenki magához vette az ütőkészletét. Niall végigfuttatta rajtunk a tekintetét. - Ki kezd?

***

Este már a portsmouth-i nyaraló kertjében melegedtünk a tábortűznél. Niall elhozta a gitárját is, így énekeltünk és összehoztunk egy-két saját szerzeményt is. Igaz, Leeyum az egyiket már régebben papírra vetette.
- Felosztottam köztetek a sorokat... - mondta mosolyogva, majd a kezembe nyomott egy lapot. Elkerekedett a szemem Harry neve láttán. Payno felkuncogott. - Hasonló reakcióra számítottam. Nemrégiben felvettem a kapcsolatot a fiúddal és örömmel vállalta, hogy felénekli a második versszakot.
- F-felénekli? - most már tényleg nem értettem, miről van szó. Li bólintott. Mi a fene folyik itt? - Szóval stúdióba akarsz rohanni ezzel a számmal?
- Remek lehetőség lenne számunkra. Gondolj bele, a fellépéseink nemcsak táncolásból, hanem éneklésből is állhatnának - mosolya valósággal fülig ért. Néhány percnyi hezitálás után biccentettem egyet. - Szuper! Akkor kezdjük!
Ni maga elé vette a saját lapját és gitározni kezdett. Mindössze pár másodperc volt, nekem azonnal elnyerte a tetszésem.
- Once in a lifetime, it's just right... We made no mistakes... Not even a landslide or riptide... Could take it all away... - alighogy Liam befejezte a szólóját, egy kéz simult a vállamra. Ijedten néztem fel, ám amikor megláttam a hatalmas mancs tulajdonosát, megdobbant a szívem és elmosolyodtam. Szívdöglesztő vigyorral az arcán ült le mellém s karolta át a derekam. Fejemet a vállára hajtottam és úgy hallgattam gyönyörű hangját. Szavakba nem tudtam volna önteni, mennyire örültem Harry jelenlétének. Pillangóim őrülten repkedtek a hasamban. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same... Out loud someone's calling my name...
- It sounds like you... When I close my eyes... All the stars align... And you are by my side... You are by my side... - énekltük mind az öten a refrént, majd a papírra pillantottam s egyedül folytattam. - Once in a lifetime, it's just right... That we are always safe...
- Not even the bad guys in the dark night... Could take it all away... - énekelte Niall, aztán megint én voltam soron. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same...
Ni gyermeki könnyedséggel dalolt és gitározott közben, mi pedig a refrént mantráztuk. A számot Li fejezte be. Miután a szöszi maga mellé rakta a hangszerét, nekiláttunk az evésnek.
- Honnan tudtad, hogy itt vagyunk? - kérdeztem két falat között a göndörkét, aki inkább engem tüntetett ki a figyelmével, mintsem az ételt. Futólag Zayn vőlegényére nézett, nekem pedig összeállt a kép. - Payno, szép kis barát vagy! Miért titkolóztál?
- Meg akartalak lepni, kis csillag - hajolt Hazza a nyakamhoz és egy puszit lehelt bőrömre. Ujjait a csípőmbe fúrva vont még közelebb magához. Ajkaink mindössze pár percre érintették egymást, mert a fiúk vigyorogva húzogatták a szemöldöküket. Megforgattam a szemem, Haz pedig beletúrt a hajamba. - Hiányoztál.
- Te is nekem - mosolyogtam, miközben végigsimítottam a mellkasán. Felsőtestét egy flamingós ing fedte, ami alig volt begombolva. Izmai megrándultak érintésemre. - Sikerült a megbeszélés?
Az este hátralevő részét végigbeszélgettük. Miután jó éjszakát kívántunk a fiúknak - Niall a kanapén fetrengett a tv előtt, Z pedig a szobájuk ajtajának kilincsére függesztette ki a „Ne zavarj!” táblát -, lezuhanyoztunk és bebújtunk a takaró alá.
- Szép álmokat, kis csillag! - duruzsolta fülembe Harry, miközben a hátamhoz simult. Ágyéka a fenekemhez feszült, amitől felsóhajtottam. - Mi az?
- Csak eszembe jutott valami - simítottam hasamon pihenő kezére az enyémet. - Jó éjt, Hazza!



2015. 06. 14.

22.fejezet

Sziasztok!
Végre valahára megérkeztem a már jól megérdemelt folytatással, amire sajnálom, hogy ennyit kellett várni :3 Ihletem és főként időm nem volt, hogy leüljek és írjak :3 Most viszont hivatalosan is visszatértem :) Ezentúl igyekszem nemcsak hétvégén érkezni... Természetesen, ha szeretnétek, hogy gyakrabban frissítsek... Köszönöm az előző fejezethez érkezett 7 kommentárt - ~Zsófi, Directioner Betty, Larry Hockey, Hope Flows: Köszönöm a kedves szavakat és üdvözöllek az olvasók között ♥!, Szász Bogi, Kékesi Kornélia és Dreamy Girl ♥ -, a 16 pipát, a 30.000 megtekintést és az 55 feliratkozót ♥! Remélem, a rész majd elnyeri tetszéseteket és leírjátok véleményeteket! :) Élvezzétek a pihenést és ne gondoljatok sokat az iskolára ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Lean On
{Louis}

Arra ébredtem fel kora este, hogy Harry telefonál. Fejem ölében pihent, onnan figyeltem jóképű vonásait. Arca komor volt; szemei dühtől és tehetetlenségtől csillogtak. Hangja a szokásosnál is rekedtesebbnek tűnt.
- Josh, már megmondtam... Egy hétnél tovább nem maradok Los Angelesben! ... Nem érdekel, hogy két hétre foglaltattatok lakosztályt... Egy hét vagy otthagyom a céget a szarban! - ezzel ki is nyomta készüléket, én pedig hevesen dübörgő szívvel vártam, hogy elmagyarázza, mi is történt az előbb. Tekintete ellágyult, ahogy lenézett rám. - Sajnálom, hogy felébresztettelek...
- Semmi baj - mormoltam, miközben felültem és megcsókoltam. Karjait a derekam köré fonta s hajamba fúrta arcát. Egyik kezemmel a füle mögé tűrtem egy tincset. - Mi történt?
- A vezetőség kitalálta, hogy utazzak az Államokba és kössek szerződést egy újonnan felbukkant zenekarral. A frontemberük olyannyira elkényelmesedett tökfej, hogy nem óhajt Londonba repülni a tárgyalásra. Josh és a többiek nagy jövőt jósolnak ennek a bandának, szerintük nem szabad veszni hagyni őket - mondta némi keserű szájízzel. Aprót bólintottam. - Holnap reggel indul a gépem...
Szomorúan felsóhajtottam, arcomat pedig a fiú nyakába fúrtam. Fogalmam sincs, hogyan fogjuk kibírni egymás nélkül ezt az egy hetet. Amióta megismertük a másikat, alig voltunk külön egymástól. Rövid idő alatt olyan erős kötelék alakult ki köztünk, amit senki és semmi sem tudott volna szétszakítani.
- Mit szólnál ahhoz, ha elvinnélek vacsorázni? - suttogta fülembe s közben felemelte a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni. - Nemrég nyílt egy indiai étterem a város másik felében. Állítólag isteni tandoori csirkét készítenek.
- Nem igazán rajongok más kultúrák gasztronómiájáért, de egye-fene... Egyszer ki kell próbálni az újdonságokat, nemde? - mosolyodtam el. Haz biccentett egy nagyot, majd felmentünk a szobájába. Az inge az ágyon landolt, az övével együtt. Beharapott alsó ajakkal méregettem feszülő nadrágját. Hosszú ujjai már a sliccénél jártak. Mindkettőnk lélegzete elakadt, ahogy összekapcsolódott a tekintetünk. Lábaim maguktól indultak meg a fiú felé, aztán letérdeltem előtte. Egyik kezével beletúrt hajamba s megcirógatta az arcom. - Mire készülsz, kis csillag?
- Annyi mindent tettél már értem... Meghálálom - pattintottam ki a gombot s lehúztam a cipzárt. Élesen beszívta a levegőt, amikor lerángattam combjain a szűk farmert és a bokszeren keresztül végigcsókoltam méretes szerszámát. Mutatóujjamat beakasztva az alsónadrág gumis részébe szabadítottam ki a göndörke legékesebb testrészét a ruhabörtönből, majd hüvelykujjammal elkentem élvezetének első cseppjét. Nyelvemmel laza köröket írtam le makkján, majd haladtam egyre lejjebb. Pisszenés nélkül engedtem le torkomon hosszát, amit nyöszörögve élvezett. - Édes istenem... Mindjárt elmegyek...
Ráérősen szoptam s közben a heréit masszíroztam. Hazza lábai állandóan remegtek, kezei ökölbe szorultak. Légzése rendezetlen és szapora volt, nyögései egyre hangosabbá és sűrűbbé váltak. Orrom már a hasát súrolta, amikor robbant. Orgazmusa az eddigieknél sokkal hosszabb volt. Miután minden cseppjét eltüntettem, megtöröltem a számat és felegyenesedtem. Harry azonnal magához szorított és szenvedélyesen az ajkaimra tapadt. Ujjai a csípőmbe fúródtak, nyelve vad táncot járt az enyémmel.
- Minden egyes alkalom után egyre jobban beléd szeretek... - mormolta alsó ajkamra, amit erősen meg is szívott. Felnyögtem az alhasamba nyilaló, fájdalmas gyönyörtől. A szemeim előtt már táncoltak a csillagok. Hangja cirógatta a dobhártyám. - Én köszönöm, hogy vagy nekem...

***

Amikor Haz leparkolt az étterem előtt, a gyomrom borsó nagyságúra zsugorodott. Általában mindig így szoktam reagálni, ha új dolog történik velem. Folyton csak az járt a fejemben, amit a göndörkének mondtam: „Egyszer ki kell próbálni az újdonságokat...” Felsóhajtottam, majd kiszálltam a kocsiból és elfogadtam Harry felém nyújtott jobbját. Megszorította ujjaimat és rám mosolygott.
- Lazulj el! Egy-kettőre megkedveled majd az indiai kaját - terelt maga elé s odament a recepcióshoz. Nem bízott semmit a véletlenre, hiszen egy eldugott részen le volt foglalva számunkra egy asztal. Elmosolyodtam. Miután leültünk, magunkhoz vettünk egy-egy étlapot. Hosszas töprengés után kértem egy mangó lassi-t és egy tandoori csirkét. A rendelés leadását követően hátradőltem a széken s karjaimat összefontam a mellkasom előtt. Amíg a göndörke a telefonját nyomkodta, körbenéztem. Főként a barna és a vörös színek domináltak és csupán egy-két festmény kapott helyet a falakon. A bárpulton egy hindu istennő szobra pihent, a hangfalakból pedig Arash egyik dala szólt. - Sosem gondoltam volna, hogy indiai étteremben fogok randizni valakivel.
- Az igazat megvallva, meglepődtem, hogy elfogadtad a meghívást - kortyolt bele az ásványvizébe, aztán megnyalta alsó ajkát. A farkam lüktetni kezdett. Miért vált ki belőlem ilyen reakciót? - Ó, majd elfelejtettem... Amíg készülődtél, felhívtam Niall-t. Jó szórakozást kívánt nekünk.
- Köszönöm, hogy értesítetted - mosolyogtam hálásan s az asztalon áthajolva megcsókoltam Hazza-t. Teljesen kiment a fejemből, hogy szólnom kéne a szöszinek a ma estével kapcsolatban. Remélem, Shayna és Liam fergeteges hangulatot csinál majd helyettem is. - Nem is tudom, mi lenne velem nélküled...
Végigfutott az agyamon a megismerkedésünk Harry-vel. Mit ne mondjak, elég nevetségesen viselkedtem... Haz viszont kitartóan ostromolt irántam való érdeklődésével, melyben némi vágy és szerelem keveredett.
- Boo, itt vagy? - zökkentett ki merengésemből az imádott hang. Fejemet megrázva bólintottam egyet s nekiláttam az evésnek. Már az első falat elnyerte a tetszésem, mondhatni kellemesen csalódtam. A göndörke mindvégig szeretetteljesen mosolygott rám, smaragdzöld íriszei csillogtak. Annyira tökéletes. - Látom, nem olyan vészes a kaja.
- Nagyon finom - mondtam s megittam a poharamba töltött vizet. Kis híján arcon köptem szegény srácot, amikor megláttam, kik ültek le a tőlünk nem messze megterített asztalhoz. A gyomromban liftezett az étel, majdnem rosszul lettem a látványtól. - Ezt nem hiszem el... Nem...
- Mi a baj? - nézett oda Hazza is. Nem tudtam megszólalni. A sokk sűrű ködként telepedett az agyamra. - Lou... Ugye ő nem a te...
- De. Az ott Dylan és a menyasszonya, Michelle - nem gondoltam volna, hogy ennyi idő után is ilyen rosszul fog érinteni, ha látom őket. Ahogy a srác ránézett... Igazi szerelmes pillantás volt, amit én sosem kaptam meg igazán a kapcsolatunk alatt. - A szakításunk óta nem találkoztunk...
Mintha meghallotta volna, Dylan úgy fordult felénk. Arcán teljes döbbenet és meglepettség tükröződött. A szívem a torkomban dobogott. Most mi tévő legyek?