26.fejezet

Sziasztok!
 Először is: Boldog évfordulót a világ legjobb, legédesebb és legviccesebb zenekarának ♥! Nélkülük ma nem lennék itt, mint fikció író :3 Nagyon de nagyon örültem, hogy ennyire tetszett nektek a 25.fejezet :) Ne aggódjatok, tervezek még ilyen részeket :D A zene most is Lilien érdeme, ezúton is köszönöm! Köszönet jár még a 7 kommentárért - ~Zsófi, Lótusz 99, Szarvas Gréta, Becky Anne, Mag Megy, Lufiimadoo♡♡♡ és Viki T.: Ne aggódj, nem hagyom abba a blogot :) Köszönöm a támogatásod! ♥ -, a 23 pipáért és a 39.000 megtekintéstért ♥! You're so incredible *--*! Nincs más hátra, minthogy jó olvasást kívánjak... További napszúrásmentes pihenést mindenkinek ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy   

*.*.*.*.*.*

Ready or Not

{Harry}

Néhány óra regenerálódás után igyekeztem észrevétlenül felkelni Louis mellől s közben lehámoztam még mindig lüktető férfiasságáról az óvszert, hogy kidobhassam. Nyöszörögve hátat fordított nekem, majd nyakig betakarózott és felsóhajtott. Kuncogva magamhoz vettem egy tiszta bokszert, aztán eltűntem a fürdőben.
Frissen mosott hajamat egy laza copfba fogva, fütyörészve kutattam a hűtőben, hátha találok valami ehetőt. Mivel nem jutottam sokra, így a konyhaszekrény polcain nézelődtem. A fenekembe nyilalló fájdalomtól a fütyülésem abbamaradt, csupán csak egy nyögés szökött ki számon. Ekkor akadt meg a tekintetem a pulton lévő papírfecnin.

„Srácok! 
Golfozni mentünk, késő estig tiétek a kégli! Kaja nincs a hűtőben, majd vásároljatok be! U.i.: Lehetőleg ne legyetek túl hangosak, ha visszaérünk! Ó...! Fájdalomcsillapító a dohányzóasztal fiókjában!  

Niall”

Mosolyogva megforgattam a szemem, majd a nappaliba botorkáltam a gyógyszerért. Miután magamhoz vettem a tárcám és a kocsikulcsot, elindultam a belvárosba. Szerény helyismeretemnek köszönhetően kénytelen voltam a GPS-re hagyatkozni, mert anélkül biztosan eltévedtem volna.

Közel egy óra múlva, jó néhány szatyorral a hátsóülésen parkoltam le a faház előtt. Két kört fordulva sikeresen elpakoltam a megvett élelmiszert a hűtőbe és a polcokra, aztán nekiláttam a vacsora elkészítésének. Amíg a hús sült, főztem rizst és csináltam tartármártást is. A gyomrom hangosan korgott s a nyál is összefutott a számban. Gondolataimat megpróbáltam elterelni inkább egy másik ínycsiklandozó teremtésre terelni, melynek eredményeként átázott az alsóm. Elhúztam a számat és miután tálaltam a reggelit, besiettem a szobába átöltözni. Halkan káromkodva, alig hozzáérve farkamhoz bújtam bele egy tiszta bokszerbe, a másikat pedig a szennyestartóba dobtam. Amikor kiléptem a fürdőből, tekintetem összeakadt a világ legédesebb fiújának álmosan csillogó, mélykék íriszével.
- Veled meg mi történt? - kérdezte felvont szemöldökkel, miközben kimászott az ágyból és odajött hozzám. Karjait a nyakam köré fonva hintett apró puszit a számra, amit egy hosszabb és szenvedélyesebb csók követett. Fintorogva húzódott el néhány perc után. - Mi ez a büdös?
- Ó, hogy az a... A hús! - rohantam a konyhába, melyet szürkés füstfelhő borított. Louis köhögve nyitotta ki az udvarra néző üvegajtót, aztán segített eloltani a kigyulladt s szénné égett húst. Mérgesen és csalódottan kapartam a szemétbe a serpenyő tartalmát, majd elmosogattam. Boo előkeresett egy ventilátort is, amivel megpróbáltuk minél gyorsabban kiterelni a helységből a füstöt. Elhúzott szájjal mértem végig a gáztűzhelyet. - Ennyit a vacsoráról. Mondjuk a rizsnek és a tartárnak semmi baja nem lett.
- Rendelünk pizzát - motyogta a mellkasomba Lou, miután hozzám bújt. Karjaimat csípője köré kulcsolva fúrtam orromat hajába, amit kuncogva fogadott. Fejét felemelve simított végig arcélemen és a hajgumit a pultra dobva a hajamba túrt. Beharaptam a szám. - Olyan szótlan vagy... Ennyire rossz volt az együttlétünk?
- Agyadra ment a füst, kis csillag! - ráztam meg a fejemet elnyelve nevetésem. Az engem ölelő fiú mérgesen a mellkasomra csapott. - Ez volt életem egyik legjobb, legvadabb és legélvezetesebb szeretkezése. Jobbat el sem tudtam volna képzelni. Köszönöm, hogy átélhettem veled.
- Én is szeretlek - húzódott mosolyra a szája, nekem pedig elkerekedtek a szemeim. Szóval hallotta... És eddig nem reagált rá... A kis mocsok! De én így szeretem. Gondolataimból puha ajkai zökkentettek ki. Azonnal viszonoztam csókját, amitől még szélesebb lett mosolya. - Nem akarom, hogy véget érjen ez a csodálatos hétvége. Itt akarok maradni, veled.
- A következő két hét nagyon mozgalmas és rendkívül sűrű lesz számomra. Megint utaznom kell, ezúttal Sydneybe - mormoltam letörten. Louis szomorúan felsóhajtott s a vállamba temette arcát. Ahogy gondolkodtam az utazáson, támadt egy ötletem. Reményteli mosollyal avattam be a szeretett fiút. - Gyere el velem Ausztráliába, kis csillag! 

{Louis}

Megismerkedésünk óta nem láttam ennyire elszántnak Harry-t. Tisztában voltam vele, mennyire akaratos. Mindig elérte, amit akart. Tekintetéből tisztán ki tudtam olvasni: komolyan gondolja a dolgot.
- Nem is tudom... Még sosem utaztam Anglián kívül sehova se - motyogtam a lábfejeinket fixírozva. Szégyen, nem szégyen, nem igazán volt lehetőségem a szülőországomon kívül eljutni bárhova is. Míg a korombeliek a középiskolás, illetve egyetemi éveik alatt bejárták a világot, addig én dolgoztam és éltem a megszokott, sivár kis életem. - Biztos, hogy jó ötlet ez?
- Nem bírnánk ki két hetet egymás nélkül, ezt lássuk be... Veled akarok lenni, ahogy te is velem. Csak így tudjuk kivitelezni, nem? - vonta fel szemöldökét. Bólintottam egyet. - Szóval, mit mondasz? Bejárjuk együtt Sydney-t vagy marad a Skype?
- Hülye lennék nemet mondani, mert... - nem tudtam befejezni, mert Haz azonnal lecsapott ajkaimra. Vadul csókolt, miközben a fenekemnél fogva az ölébe emelt. Lábaimat a dereka köré fontam; egyik kezemmel a mellkasán támaszkodtam, a másikkal pedig a haját túrtam. Egymás szájából lélegeztünk, valósággal megfulladtunk a hevességtől. A göndörke lihegve döntötte homlokát az enyémnek s úgy indultunk el a nappali irányába, ahol leültünk a kanapéra. - ... Nehéz volt az elmúlt hetet kibírnom nélküled.
- Egyik kapcsolatomban sem tudtam ennyire közel kerülni valakihez, főleg nem ilyen hamar - dünnyögte alsó ajkamba, majd fogai közé véve húzott rajta egy picit. Felnyögtem az euforikus érzéstől, mely a hasamban épült. Bolond pillangók!  - Már alig várom, hogy elutazzunk. Csak te meg én...
Éppen reagáltam volna, ha Niall nagy elánnal nem szelte volna át a nappalit. A konyhába érve vett egy mély levegőt és zavartan pislogva ránk nézett. Hazza a tarkóját vakargatta zavarában, még én a pólója aljával játszottam.
- Hol a vacsora? - szűrte fogai között az ír szőkeség. Mintha egy férj kérné számon a feleségét, aki mindvégig a gyerekkel foglalkozott és nem pedig a főzéssel. Elmosolyodtam. - Hahó, gerlicéim! Kérdeztem valamit!
- Odaégettem a húst, szóval kénytelenek leszünk pizzát rendelni - sóhajtott fel a mellettem ülő szépfiú, mire Ni elképedve felhorkantott. - Hol hagytad Liam-t és Zayn-t?
- Beugrottak az éjjelnappaliba... Elfogyott néhány „kellék” - vigyorodott el a szöszi, nekem pedig lángolni kezdett az arcom. Harry egy puszit lehelt az államra, de ettől még csak kótyagosabbnak éreztem magam. - Mit ne mondjak, titeket se kellett félteni... Ugye nálatok volt elég óvszer?
- Niall, kérlek! - suttogtam a halántékomat masszírozva, mire a fiú felnevetett s a telefonját elővéve kikereste a hűtőre ragasztott telefonszámok közül a kedvenc pizzériánk elérhetőségét. Fejemet Haz vállán pihentetve lehunytam a szemem. - Úgy tűnik, kissé hangosak voltunk.
- Kissé? A fiúkkal már majdnem evakuáltattuk a környéket - huppant le a fotelbe Nialler, miközben felpakolta a lábait a dohányzóasztalra. A göndörke unottan pislogva méregette a srácot, aki védekezően maga elé emelte kezeit. - Nyugi, skacok! Férj 1 és férj 2 sokkal hangosabban, de még durvábban is csinálja nálatok... Körülbelül egy hónapja sikerült rájuk nyitnom, mikor a bárban már elszabadult a pokol. Természetesen a két jómadár a vendégek helyett inkább egymással foglalkozott, aminek a Liam öltözőjében újrakárpitoztatott kanapé itta meg a levét. Szó szerint.
- Ne is emlékeztess! - mormoltam undorodva. - Ha Zayn nem üvölt rám, akkor beleültem volna valamelyikük élvezetébe... Brrr, inkább a szőnyeget választottam.
Jó pár ilyen és ehhez hasonló történet, illetve a pizza és a sokszor felemlegetett páros is előkerült. Hazza a fejét rázva hallgatta a szőkeség sztorijait, amiért Z már meg akarta fojtani. Li olyasmi árnyalatú arccal ült a vőlegénye ölében, amilyennel jómagam is rendelkeztem.
- Na, és azt elfelejtetted, amikor egy nyugisabbnak hitt estén a bárpultban estél neki Shayna-nak? A kis magánszámotok miatt sokáig tumultus volt a mosdók környékén - szólalt meg Payno, mire Niall elhallgatott egy pillanatra. Aki a táncparketten és fent, a V.I.P. részben tombolt, csak annyit láthatott, hogy a srác hátravetett fejjel kapkodja a levegőt s az ölére szorítja Shay fejét. - Élő pornóműsort csináltatok aznap éjjel.
- Ay élvezte és én is... De a bulizók is - húzta győztes vigyorra száját a szórakozóhely tulajdonosa, majd belekortyolt a sörébe. Mosolyogva megforgattam a szemem. - Tommo az egyedüli, akinek nincs semmilyen szexuális töltésű pillanata a bárból... Túl jó fiú vagy, barátom!
- Ha a sztriptízkedés annak számít, akkor oké - nevettem fel jóízűen, aztán magamhoz vettem egy utolsó szelet ananászos pizzát. - Jut eszembe... Két hétig nem tudok fellépni, mert elutazom. Illetve elutazunk, Harry-vel.
Mind a négyen meglepetten kapták felém a fejüket. Haz biztosan azért, mert nem gondolta volna, hogy egyedül el merem mondani a fiúknak. Nialler hümmögve bólogatott, a házasodni készülő páros pedig ránk mosolygott.
- Ezért a sok mulasztásért le kell, hogy vonjak a béredből - mondta komor arccal a szöszi, de a szája sarkában ott bujkált egy tipikus Horan-vigyor. Unottan megcsóváltam a fejem. - Csak hülyülök! Érezzétek jól magatokat, gyermekeim! Aztán vigyázni a másikra és ha netalántán megkívánnátok egymást, mindenképpen védekezzetek!
- Niall! - dörrentünk rá mindannyian, de közben mosolyogtunk. Miután elfogyasztottuk a két doboz pizzát és a sörösüvegek is kiürültek, rendet raktunk. Ahogy jó éjszakát kívántunk egymásnak, Hazza és én elvonultunk a szobánkba. A göndörke kulcsra zárva az ajtót lopakodott mögém s zárt a karjaiba. Lehelete csiklandozta fülem. - Mit szólnál egy forró fürdőhöz, hm?
- Benne vagyok - fordítottam úgy fejemet, hogy egy puszit nyomhassak az arcára. Kézen fogva mentünk be a fürdőszobába. Amint megváltunk a feleslegessé vált ruhadaraboktól, Harry engedett a kádba vizet. A zuhanykabin falához dőlve, karjait a mellkasa előtt összevonva méregetett. Feketévé vált íriszei éhesen itták a látványt. Jobb kezem felé nyújtva felnyögtem. - Gyere ide!
Kérnem sem kellett volna, úgy estünk egymásnak. Hatalmas kezeivel a fenekemet markolta erőszakosan és közben a nyakamat szívta megunhatatlanul. Bicepszébe kapaszkodva morogtam nevét összeszorított szemmel. Akartuk egymást. Újra és újra.

25.fejezet

Sziasztok!
Előre félek, hogy még páran le fognak majd iratkozni... De kell olyan fejezet, ahol a szereplők kicsit kimozdulnak a megszokott kis zónájukból :) Igazából nem értem azt a 2 embert, aki leiratkozott... Mindegy, ők tudják :3 Hálás köszönetem Liliennek, amiért egy alapos elbeszélgetést követően megajándékozott a fejezet dalával ♥! Köszönöm az előző részhez érkezett 8 kommentárt - Becky Anne, Névtelen, Mag Megy, ~Zsófi, lilikee, Dreamy Girl, Csató Csenge és Lótusz 99: Üdvözöllek az olvasók között, kedves! Remélem, a további fejezetek is majd elnyerik tetszésedet! :) ♥ -, a 12 pipát és a 35.000 megtekintést ♥! Most jönne az a rész, hogy aki nem bírja a +18-as tartalmakat, az ócsárlás és egyéb negatív megjegyzés helyett hagyja el az oldalt... Aki meg az ilyesmit bírja, annak jó olvasást kívánok ♥! Meseszép vasárnap estét és jó pihenést ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Mercy

{Louis}

Zavartan pislogva, zihálva próbáltam meg feldolgozni Harry kérését... Ami inkább könyörgés volt. Smaragdzöld íriszei valóságos lyukat égettek arcomba. Ha jobban átgondolom a dolgokat, arról nem volt szó, hogy Haz nem lehet alárendelt fél. Én még nem állok készen arra, hogy Ő legyen a domináns... A göndörke viszont most kínálta fel magát nekem. Biztosan elege lett az orális szexből... Teljesen meg tudom érteni. Az agyam egyik legeldugottabb részében már kismilliószor lepörgött egy film, melyben Hazza nyögdécselve markolja a lepedőt vagy rajtam lovagol és közben a nevem sikítja önkívületében. A picsába! Ezek eddig miért nem jutottal az eszembe? Átkozottul idióta vagy, Louis Tomlinson! Rövid hezitálást követően elzártam a csapot s anélkül, hogy megtörülköztünk volna, az ágy felé kezdtem el terelni a fiút. Arcán több érzelem futott át egyszerre. Izgalom, félelem, vágy, szerelem... Beharapott alsó ajakkal végigmértem testének minden egyes négyzetcentijét, majd óvatosan ráültem a combjára. Gyönyörű szemei éhesen időztek el rajtam, amitől remegett a farkam és a golyóim is fájdalmasan összehúzódtak. Kezeimmel többször végigsimítottam tetoválásokkal tarkított mellkasán és karjain. Hangosan sóhajtozott s lábait nyújtogatta az élvezettől. Vízcseppektől s némi előnedvtől csillogó pénisze az alhasán pihent... Csak énrám várt eme hibátlan testrész. Először marokra fogtam, a fitymán húztam néhányat és ütemesen verni kezdtem a fiú ékességét. Harry torokhangon felnyögött, ahogy a heréit is célba vettem. Szívtam és úgy nyalogattam, mintha egy-egy gombóc fagylalt lenne a számban. Pár perc múlva Haz a hajamba markolt és egyre lüktető férfiasságához igazította a fejem. Nyelvemmel körbejártam töviről hegyire, majd ráérősen bólogatni kezdtem. Tekintetem egy másodpercre sem szakítottam el a göndör hajú srácétól. Rosszallóan összevonta a szemöldökét, amikor abbahagytam a kényeztetést.
- Fordulj hasra és emeld meg a feneked! - adtam ki rekedtesen a parancsot s Hazza mellé térdeltem. Szó nélkül tette, amit mondtam. Kerek kis segge valósággal kiabált azért, hogy végre kezelésbe vegyem. Elismerően hümmögtem egy sort, aztán a fiú mögé kúsztam és egy-egy csapást mértem a félgömbökre. A göndörke párnába fúrt arccal morgott jólesően és hatalmas kezeivel szétfeszítette pirosló fenekét. Felnevettem. - Szeretnéd, hogy benned legyek, igaz?
- Ne tegyél fel ilyen idióta kérdéseket, jó? - sistergett oldalra fordított fejjel. Ujjai lassan elfehéredtek a feszítéstől, így én vettem át ezt a megtisztelő feladatot. Nyelvemmel többször ingereltem bejáratát, majd mutatóujjamat benyálazva felmértem, milyen szűk a terep. Harry már-már nemtetszését kifejezve káromkodott s közben folyamatosan szűkölt. - Nem a kibaszott ujjadat akarom, Louis! Dugj már meg, az istenit!
- Nyugodj meg! Nemsokára sort kerítünk arra is... Előbb fel kell, hogy készítselek - tüntettem el benne még egy ujjamat és puszikkal szórtam be fenekét. Forgattam és néha-néha begörbítettem ujjaimat, amitől hangszínétől eltérő magasságon sikoltozott. Néhány perc után megkegyelmeztem rajta s felsóhajtottam. - Te már készen állsz... Én még nem...
Azonnal felém fordult és kíméletlenül szopni kezdett. Hátravetett fejjel morogtam és belemarkoltam a fiú göndör fürtjeibe. Fogaival óvatosan karcolta péniszem, heréimet felbátorodva húzogatta és masszírozta felváltva.
- E-ennyi elég lesz... - szuszogtam, mielőtt még elélveztem volna a göndörke szájában. Nyáltól csillogó ajkait egy másodpercre az enyémekhez érintette s négykézlábra ereszkedett. Az éjjeliszekrény középső fiókjából kivettem egy csomag óvszert, amit gyorsan felgörgettem merevedő hímtagomra. Tenyerembe köpve húztam egyet-kettőt férfiasságomon és még mielőtt behatoltam volna, a fiú füléhez hajoltam. - Ha fáj, szólj és abbahagyjuk. Rendben?
- Leszarom a fájdalmat! Csak csináld már, kérlek! - egy ártatlan könnycsepp szaladt végig arcán, amit abban a pillanatban le is csókoltam. Amint a bejárathoz igazítottam magam, lassan elmerültem Hazza-ban. Visszafojtott lélegzettel figyeltem reakciót és közben a derekába kapaszkodva felegyenesedtem. A takaróra csapva rám dörrent. - Mozogj, a picsába is!

{Harry}

A fájdalom pillanatok alatt elszállt, csak az élvezet uralkodott az aktuson. Lou közepes tempóban mozgott és egy-egy váratlan percben a vállamba mélyesztette fogait. Alsó ajkamat véresre harapva nyöszörögtem a nevét és fittyet hánytam arra, hogy kisebb lyukakat vájt a derekamba. Amikor kihúzódott belőlem, mérgesen felnyögtem. Az őrületbe akar kergetni?
- Lovagolj meg! - kacsintott rám s a hátára feküdt. Mellkasán támaszkodva ereszkedtem rá méretes péniszére, amitől mindkettőnkből egyszerre tört fel egy megkönnyebbült sóhaj. Kezeit a csípőmre simítva megemelt egy picit, hogy mozogni tudjon. Lökéseivel érintette azt a pontot, ami az orgazmusomat segítette elő. Homlokán gyöngyözött az izzadság, akárcsak tetoválásokkal fedett mellén. Csípőmet ringatva hajoltam hívogató kulcscsontjára, hogy nyelvemmel és fogaimmal felszánthassam bőrét. Fejét hátravetve nyögött egy nagyot, ahogy szívni kezdtem nyakhajlatát. Ijedten húzódtam el, amikor megéreztem vérének fémes ízét. Boo mosolyogva a fülem mögé tűrt egy tincset. - Semmi baj, Haz. Csináld csak nyugodtan!
- Nem akarok fájdalmat okozni - suttogtam homlokomat a vállának döntve s közben egy pillanatra sem hagytam abba a mozgást. A hajamnál fogva kényszerített arra, hogy a szemébe nézzek. Félénken elhúztam a számat. Rendkívül szerencsétlennek éreztem magam. - Még sosem vadultam meg ennyire...
- Itt az ideje. Jelölj meg! Én kérlek meg rá... Jelölj meg, ahol csak akarsz! Rajta! - simított végig mellkasomon és kezébe vette férfiasságomat. Lefagytam. Egyszerre futkosott rajtam a hideg és a forróság. Louis kegyetlen lökése és farkam fejése zökkentett vissza a valóságba. Elködösült tekintete szikrákat szórt. - Harry, könyörögve kérlek téged... Hagyj valami nyomot a bőrömön! Hadd tudják, hogy hozzád tartozom!
Nagy levegőt vettem, aztán a nyakához érintettem ajkaimat. Fogammal csak súroltam lüktető ütőerét, amit elégedett sóhajtással fogadott. Óvatosan haraptam bőrébe s ugyanilyen odafigyeléssel szívtam. Mire észbe kaptam, már a hátamon feküdtem és úgy ostromoltam a fiú finom bőrét. Lábaimat a dereka köré fontam, így még jobban hozzám férkőzhetett. Nem fogta vissza magát, amit egy cseppet sem bántam.
Nyögéseink egyre hangosabbá és sűrűbbé váltak. Nyelvemmel alaposan körbejártam a Lou nyakán ejtett harapást, majd szemügyre is vettem. Idegesen kerestem a bennem egyre gyorsabban mozgó tekintetét.
- Mi a baj? - vált kétségbeesetté hangja. Fejemmel a nyaka felé böktem, mire megkönnyebbülve elmosolyodott. Elsüllyedek szégyenemben, komolyan mondom! - Én kértelek meg rá. Semmi okod arra, hogy emiatt idegeskedj! Oké?
- Oké - suttogtam még mindig sokkosan. Szemeim elkerekedtek, amikor fogai közé vette bal mellbimbómat. A lábujjaimtól elindult egy megmagyarázhatatlan eszeveszett, szerelemmel és vággyal megbolondított érzés. Másodpercek alatt játszódott le orgazmusom. Hasamat és mellkasomat beborította élvezetem eredménye, amit Louis készségesen le is nyalt rólam. Lehunytam a szemem s újra meg újra felidéztem magamban, hogyan is juttatott fel a csúcsra ez a két lábon járó, kék szemű szexisten. Néhány percnyi regenerálódás után a légzésem is szabályossá vált, akárcsak szívverésem. Boo viszont még mindig hajszolta a gyönyörét. Arca fájdalmas grimaszba fordult, alsó ajkára már rászáradt a harapdálásnak köszönhető vér. - Kis csillag... Vedd gyorsabbra a tempót!
Aprót bólintott, majd belekapaszkodott az ágytámlába és kíméletlenül belém vágódott. Azt hittem, menten szétszakadok. Durva volt és megállíthatatlan. Fenekébe markolva késztettem mégis ennél vadabb mozgásra, mely hangos sikolyokat csikart ki belőlem. Alig telt el tíz perc, Lou morgott egy sort s rám borult.
- Jól vagy? - csókoltam homlokon, mire a nyakamba fúrta arcát és hümmögött egyet. Elmosolyodtam. Karjait körém fonva szuszogott, majd lassacskán elaludt. Alig észrevehetően magunkra terítettem a takarót és felsóhajtottam. Számat meggondolatlannak tűnően hagyta el a szó, melyre lehet, hogy Louis a felébredése után nem fog majd emlékezni. De nem érdekelt. Ki kellett mondanom, mert tényleg ezt éreztem iránta. Tisztában voltam vele, hogy a megismerkedésünkkor egy szexéhes tahó voltam... Ám megváltoztam, hála Boo-nak. Mellette megtapasztalhatom, mi is az igazi szerelem és az egymás iránti tisztelet. - Szeretlek, kis csillag.

24.fejezet

Sziasztok!
Mivel megírtam a jövő héten debütáló Niall fikcióm prológusát, így úgy gondoltam, itt is hasznossá teszem magam és megírom a folytatást :) Az elején ne haragudjatok, hogy Lou múltját boncolgatom kicsit, de jobb megismerni még jobban a szereplőket, nem? :) A rövidsége és a vége miatt ne öljetek meg! :3 Köszönöm az előző fejezethez érkezett 5 kommentárt - Mag Megy, Szász Bogi, Dreamy Girl, lilikee és Lufiimadoo♡♡♡ ♥ -, a 17 pipát, a 33.000 megtekintést és az 56 feliratkozót ♥! Egyre jobban elhiszem, hogy érdemes feljönnöm a blogra és írni :) Hálás vagyok azért, amiért itt vagytok velem ♥! További szép estét és jó pihenést ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy 

*.*.*.*.*.*

Listen To Your Heart

{Harry}

Egész éjjel ébren voltam, mert Zayn és Liam kissé hangosan adták egymás tudtára érzéseiket. Legtöbbször Payno hangját lehetett hallani, de a fekete szépfiút se kellett félteni. Nem tudom, Niall hogy viselte a két srác nyögésekkel s morgásokkal teli együttlétét, de Louis-t még talán egy bomba sem tudta volna kirobbantani álmából. Nyakig betakarózva, arcát a párnába fúrva szuszogott alig hallhatóan. Álmosan elmosolyodtam. Legalább Boo kipihent lesz kettőnk közül - gondoltam.
Egy unott nyögést követően kimásztam az ágyból, majd kiléptem a folyosóra. Az egyre halkuló morgásokhoz nevetés és csámcsogás társult, melyek a nappali felől érkeztek. Az ír bártulajdonos a kanapén fetrengve röhögött és közben tömte magába a chipset. Megpróbáltam észrevétlenül a konyhába sietni, de nem sikerült.
- Te se tudsz aludni? - kérdezte Ni, miközben feltornázta magát s csatlakozott hozzám. Megráztam a fejem, ő pedig elhúzta a száját. - Hajnalig itt bizony nem lesz csend. Végigaludtuk az idevezető utat, szóval...
- Majd pihenek délelőtt - rántottam meg a vállamat, aztán kinyitottam a hűtőt és elővettem egy doboz tejet. A szöszke felugrott a pultra és az egyik polcról lekapott két poharat. Az egyiket felém nyújtotta, a másik nála maradt. - Mindig ilyen hangosak szoktak lenni?
- Amikor együtt bandázunk és éjszaka is egy szálláson vagyunk, akkor elviselhetetlenek... De ritkán volt ilyen mostanában. Én egyetemre járok, a srácok pedig élik a maguk kis szerencsés életüket - mosolygott, mire nekem is felfelé kunkorodott a szám. - A ti hangotokat viszont nem lehetett hallani...
- Lou úgy alszik, mint akit leütöttek - mondtam az üressé vált poharat a mosogatógépbe téve. Nialler a szemöldökét húzogatva méregetett. Megadóan felsóhajtottam. - Még egyszer sem szeretkeztünk. Louis minden egyes alkalommal leállított, ha a szexre került volna a sor.
- Az előző kapcsolata az ok, pontosabban az a görény. Gondolom, ezt nem kell részleteznem - nemlegesen megráztam a fejem s felsóhajtottam. Magam előtt láttam annak a Dylan gyereknek a fejét, miközben erős ütéseket mértem rá az indiai étterem férfi mosdójában. A szöszi halovány mosollyal az arcán megveregette a vállam. - Adj időt neki, rendben? Nehéz időszakon van túl. A lepedőakrobatákkal és El-l megjártuk mi is a poklot, amikor Tommo nagy mennyiségű altatót szedett be... Azt hittük, nem kel fel a kétnapos kómából.
- K-kómában volt? - a vér kifutott az arcomból, meg kellett kapaszkodnom a konyhapultban. Forgott velem a világ. Megértem, hogy ilyesmiről nem szívesen beszél az ember, de erről igenis kötelességem lett volna tudni. Ni aprót bólintott. Nagyot nyeltem s beletúrtam a hajamba. - A kapcsolatunk elején elmondta, hogy megpróbálkozott az öngyilkossággal... De azt egy szóval sem említette, hogy ilyen következménye lett.
Negyed óra múlva egy-egy bögre forró, citromos teával a kezünkben telepedtünk le a kanapéra. Niall kikapcsolja a tévét, lábait pedig a dohányzóasztalra pakolja. Egy ideig szemezett a gőzölgő itallal, végül beleivott és mesélni kezdett Louis-ról...

Pár órával később...

A nyakamból úthengerrel lehetett volna kimasszírozni a csomót, amit a kanapén alvásnak köszönhettem. Bal karom lelógott a szőnyegre, a lábaim pedig a karján pihentek. A bögrék még az asztalon voltak, de az ír szépfiút sehol se láttam. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy nagyon nagy csend uralkodott a házban. Miután végeztem néhány nyakkörzést, a szobánk felé vettem az irányt. Óvatosan benyitottam s csak a fejem dugtam be először. Lou háttal volt az ajtónak. A takaró a derekáig lecsúszott, haja ezerfelé állt. Alig tudtam elfojtani kuncogásom. Megpróbáltam észrevétlenül bemászni az ágyba, de nem sikerült. Boo nyöszörögve felém fordult, majd kinyitotta szemeit és elmosolyodott.
- Szia! - suttogta rekedtesen, én pedig köszönésképp ajkaira tapadtam. Bal karommal szorosan magamhoz húztam s homlokomat az övének döntöttem. Elvörösödött arccal felsóhajtott. - Ezt miért kaptam?
- Ez nálam amolyan „Jó reggelt a legédesebb fiúnak!” köszönés volt... És piszkosul élveztem - vigyorogtam, aztán még egy csókot loptam tőle. Jobb kezével végigsimított a mellkasomon és elszakadva a számtól a nyakamra tapadt. A bokszerem az eddiginél is összébb szűkült, ujjaimat Louis bőrébe fúrtam. - Kis csillag... Miért... kínzol?
- Miről beszélsz, Haz? - gügyögte fülembe némi kéjjel a hangjában, majd elhúzódott s felült. Elkerekedett szemekkel méregettem, mire rám kacsintott. - Megyek zuhanyozni.

{Louis}

Le kellett volna fényképezni a göndörke arcát. Mielőtt még megszólalhatott volna, besiettem a fürdőbe s megváltam a bokszeremtől. Már meg se lepődtem a merevedésen, ami minden egyes reggel fogadott mostanában. Homlokomat a hideg csempének döntve fogtam marokra lüktető szerszámom, majd megkezdtem az utat a gyönyör felé. A langyos víz, mely végigszáguldott testemen egyfajta perzselő egyveleget alkotott az alhasamban épülő, fájdalmasan szorító vággyal. Halkan nyögdécseltem és harapdáltam a számat felváltva. Szemeimet szorosan összezártam s gyorsítottam egy picit kezem mozgásán. Tétlen mancsomat a heréimre simítottam, ennek köszönhetően akkorát nyögtem, hogy talán még a kabin fala is beleremegett. Arcom paradicsomszínűvé változott, amikor az ajtó felé pillantottam. Harry egy szál semmiben, fütyörészve dobta alsóját az enyémre, a hajgumijával együtt. Alsó ajkán végigfuttatta nyelvét, majd belépett a zuhanyzóba. Felsikítottam, ahogy rácsapott a seggemre. Derekamnál fogva szembefordított magával, aztán fogai közé vette jobb mellbimbómat. Fejem hátravetve nyögdécseltem és a fiú haját markoltam. Miután mindkettő bimbóm kellően feszített, Hazza letérdelt elém és kezelésbe vett. Ráérősen mozgatta a kezét, közben a heréimre mért néhány őrjítő nyalintást. Lábaim remegtek, kezeimmel kétségbeesetten kapaszkodtam a rajtam munkálkodó vállaimba. Éhes mosollyal az arcán végignyalta hosszomat s leengedett a torkán.
- Édes Istenem... - nyögtem fel a hangszínemtől elütő magasságon, majd akaratlanul is löktem egyet a csípőmön. Harry panaszosan morgott egy sort, de a szopást egy másodpercre sem hagyta abba. Fenekemet markolászva mozgatta ütemesen a fejét, aztán elhúzódott és felegyenesedve a fülemhez hajolt. Fogai súrolták a fülcimpám. - Dugj meg, kis csillag! Most!

23.fejezet

Sziasztok!
Megérkeztem a várva várt folytatással :) Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor tegnapelőtt megkaptam a bizonyítványom... Sikerült teljesítenem a 10. évfolyamot :D Nehéz és fárasztó volt, de vége :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 6 kommentárt - ~Zsófi, ♣Free♣, lilikee, Larry Hockey, Anne Becky és Mag Megy: Üdvözöllek az olvasók között! Örülök, hogy tetszik a történet :) Köszönöm, hogy írtál! ♥ -, a 14 pipát és a 31.000 megtekintést ♥! Lassan, de biztosan lesznek ugrások az időben és egyéb finomságok is :) De nem lövöm le a poént :3 Jó olvasást és pihenésben gazdag szünetet kívánok mindenkinek ♥! U.i.: A fejezetben elhangzó dalt nem Liam írta! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Torn (Glee version)

{Louis}

Köszönésképp biccentett egyet s elmosolyodott. Utoljára akkor láttam ezt a mosolyát, amikor megismerkedtünk. Egy pillanatra megszédültem a rám törő emlékektől. Első buli... Első csók... Első együttlét... Fájdalmas szakítás... Harry megcirógatta asztalon pihenő kezemet. Tekintetem elkaptam Dylan-ről s a göndör hajú fiúra összpontosítottam.
- Jól vagy? - kérdezte és közben hüvelykujjával körözött kézfejemen. Aprót bólintottam, majd szabad kezemmel a vizemért nyúltam. Nagyokat kortyoltam a hűsítő nedűből, hátha megnyugtat egy picit. - Biztos?
- Csak meglepődtem, hogy itt látom őt és a menyasszonyát - motyogtam egy hamiskás mosolyt arcomra erőltetve. Számat megtörölve álltam fel helyemről. - Mindjárt jövök.
Sietősen a férfi mosdó felé vettem az irányt, hogy végre könnyíthessek magamon. Lehunyt szemmel próbáltam elterelni a gondolataimat az exemről, de valahogy nem ment. Összerezzentem, amikor kinyílt a mosdó ajtaja. Alsó ajkamba haraptam, amikor Dylan mellém állt. Rekedtesen elnevette magát.
- Micsoda véletlen, hogy találkozunk... Nem? - csatolta ki övét, aztán felszisszent. Akaratlanul is ölére pillantottam. Férfiassága valósággal lüktetett kezében. Te-jó-ég! Hogy tud ekkora merevedéssel közlekedni? A fiú torokköszörülésére kaptam fel a fejem. - A húgod semmit sem változott. Ugyanúgy a pokolra kíván, ahogy régen is tette. De, legalább annyit megtudtam, hogy új kapcsolatod van.
- Igen. Harry és én nagyon jól kijövünk egymással - mondtam s közben felhúztam a sliccem. A mosdóhoz lépve a fenekemen éreztem Dylan tekintetét. - Rengeteget vagyunk együtt. A munkája most azonban egy hétre Los Angelesbe szólítja...
- Örülök, hogy sikerült továbblépned - mosolygott, aztán megigazította a nadrágját és odajött hozzám. Megmosta a kezét és miután megszárította a kézszárító alatt, nekidőlt a csempének. Felvontam a szemöldököm. Mit akarhat? - Furdalja az oldalam a kíváncsiság... Az ágyban ugyanolyan heves és kiéhezett vagy, mint amikor velem jártál?
- Mégis micsoda kérdés ez? - horkantottam fel. A fiú mosolya még szélesebb lett. - Én sem vájkálok a szexuális életedben és nem is akarok!
- Csak egy ártatlan kérdés volt, Lou... - lökte el magát a faltól és a hátam mögé lépett. Szinte észrevétlenül futtatta végig ujjait az oldalamon. Felmordultam. Lehelete csiklandozta a fülem. - Szóval? Milyen a szex az új fiúddal?
Ekkor csapódott ki az ajtó. Haz szemei rögtön Dylan kezén állapodtak meg, mely a derekamon pihent. Azonnal elléptem exemtől és odasiettem a göndörkéhez. Kezei ökölbe szorulva remegtek a dühtől, a levegőt szaporán vette.
- Mit csináltál Louis-val? - kérdezte rekedtesen D-től, aki rám nézett. Hazza közelebb ment hozzá. - Nem hallottad, amit mondtam? Mit-csináltál-vele?
- Csak beszélgetni próbáltam... Egy ujjal sem értem hozzá - mondta a rosszfiús külsővel hódító srác. Vacsorapartnerem egy „Én nem úgy láttam” felhorkantással megütötte Dylan-t, aki megtántorodott. Harry nem intézte el ennyivel. Jó néhány ütést mért a vőlegény arcára, aki megpróbálta kivédeni az ütéseket. - Louis... Segíts...!
Szemeimet ellepték a könnyek. Ott álltam egy helyben és csak néztem, hogy a volt barátomat péppé veri az új. Sosem gondoltam volna, hogy Haz ennyire harcias.
- Soha többet nem akarlak a közelében látni, világos? - lökte a földre a már-már vért köpködő D-t, majd mint aki jól végezte a dolgát, kezet mosott és egy puszit lehelt a homlokomra. - Menjünk, kis csillag!
- Erre igazán nem lett volna szükség... - szólaltam meg, miután Harry kifizette a vacsorát és kimentünk a terepjáróhoz. Tekintete még mindig ködös volt a dühtől. Fújtatva beindította a motort s erősen rálépett a gázra. A combjára simítottam a kezem és megszorítottam egy picit. - Bízz bennem, oké? Nem történt semmi a mosdóban.
- Azért ölelgetett, ugye? Ha nem nyitok rátok, biztosan ledugta volna nyelvét a torkodon - sistergett és a kormányra csapott. - A picsába is! Csak meg akarlak óvni a fájdalomtól, Louis... Ez olyan rossz dolog?
- Éppen ellenkezőleg - hajoltam arcához és megpusziltam. - Édes vagy, hogy ennyire törődsz velem. Köszönöm.
Csak egy pillanatra szakította el tekintetét az útról, hogy megcsókolhasson. Mosolyogva s gyorsan viszonoztam, majd összekulcsoltam ujjainkat. Remélem, Dylan hamar elfelejti a történteket és nem tesz a göndörke ellen feljelentést.

Egy héttel később; Portsmouth / Hayling Golf Klub

Mivel magamra vállaltam a sofőr szerepét, ezért jó néhány órán keresztül és még a kompon is hallgatnom kellett a fiúk horkolását. Liam és Zayn a hátsóülésen, míg Niall mellettem húzta a lóbőrt. Annyiból örültem, hogy legalább elmerülhettem a gondolataimba, melyek csak Harry körül forogtak. Minden nap beszéltünk telefonon s esténként webkamerán is elcsíptük a másikat. Látványosan barnult egy keveset, ami még dögösebbé tette.
Amikor átértünk a Lock Lake-n, a srácok egy emberként kezdtek el éledezni.
- Kellemes délutánt, álomszuszékok! Hogy fogtok így, kótyagosan golfozni? Vagy a nyaralóban fogunk egész nap dekkolni? - néztem a belső visszapillantóba. Z a vőlegénye nyakába fúrta arcát, Li pedig megrántotta a vállát. A szöszi az ölében pihenő szatyorban kotorászott. Egy diadalittas mosoly kíséretében kihámozta a fóliából a szendvicset és jóízűen enni kezdett. Megráztam a fejem. - Az egyik úgy eszik, mintha egy évig nem jutott volna ételhez, a másik meg úgy alszik, mint akit agyonvertek.
- Dugulj már el egy fél percre, Boo! - dörmögte Payno bőrébe a fekete szépfiú. Megforgattam a szemem s leparkoltam a golfpálya parkolójában. Amikor kiszálltunk a kocsiból, nyújtóztunk egy sort és a cuccainkat magunkhoz véve elindultunk a recepcióhoz. Zayn felsóhajtott. - Én elhúzok vécére!
Sietősen megcsókolta Liam-t, majd el is tűnt a szemünk elől. A recepciós Ni kezébe nyomta az öltözőkulcsot és jó szórakozást kívánt. Miután átöltöztünk, kimentünk a golfkocsikhoz.
- Majd én vezetek - pattant be a volán mögé az ír srác, én pedig mellé ültem. Külön bejáratú galambocskáink a hátunk mögött duruzsoltak úgy, hogy nem értettem egy szavukat se. A csók okozta cuppanásokat tisztán hallottam azonban. Az első lyukhoz érve mindenki magához vette az ütőkészletét. Niall végigfuttatta rajtunk a tekintetét. - Ki kezd?

***

Este már a portsmouth-i nyaraló kertjében melegedtünk a tábortűznél. Niall elhozta a gitárját is, így énekeltünk és összehoztunk egy-két saját szerzeményt is. Igaz, Leeyum az egyiket már régebben papírra vetette.

- Felosztottam köztetek a sorokat... - mondta mosolyogva, majd a kezembe nyomott egy lapot. Elkerekedett a szemem Harry neve láttán. Payno felkuncogott. - Hasonló reakcióra számítottam. Nemrégiben felvettem a kapcsolatot a fiúddal és örömmel vállalta, hogy felénekli a második versszakot.

- F-felénekli? - most már tényleg nem értettem, miről van szó. Li bólintott. Mi a fene folyik itt? - Szóval stúdióba akarsz rohanni ezzel a számmal?

- Remek lehetőség lenne számunkra. Gondolj bele, a fellépéseink nemcsak táncolásból, hanem éneklésből is állhatnának - mosolya valósággal fülig ért. Néhány percnyi hezitálás után biccentettem egyet. - Szuper! Akkor kezdjük!

Ni maga elé vette a saját lapját és gitározni kezdett. Mindössze pár másodperc volt, nekem azonnal elnyerte a tetszésem.

- Once in a lifetime, it's just right... We made no mistakes... Not even a landslide or riptide... Could take it all away... - alighogy Liam befejezte a szólóját, egy kéz simult a vállamra. Ijedten néztem fel, ám amikor megláttam a hatalmas mancs tulajdonosát, megdobbant a szívem és elmosolyodtam. Szívdöglesztő vigyorral az arcán ült le mellém s karolta át a derekam. Fejemet a vállára hajtottam és úgy hallgattam gyönyörű hangját. Szavakba nem tudtam volna önteni, mennyire örültem Harry jelenlétének. Pillangóim őrülten repkedtek a hasamban. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same... Out loud someone's calling my name...
- It sounds like you... When I close my eyes... All the stars align... And you are by my side... You are by my side... - énekltük mind az öten a refrént, majd a papírra pillantottam s egyedül folytattam. - Once in a lifetime, it's just right... That we are always safe...
- Not even the bad guys in the dark night... Could take it all away... - énekelte Niall, aztán megint én voltam soron. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same...
Ni gyermeki könnyedséggel dalolt és gitározott közben, mi pedig a refrént mantráztuk. A számot Li fejezte be. Miután a szöszi maga mellé rakta a hangszerét, nekiláttunk az evésnek.
- Honnan tudtad, hogy itt vagyunk? - kérdeztem két falat között a göndörkét, aki inkább engem tüntetett ki a figyelmével, mintsem az ételt. Futólag Zayn vőlegényére nézett, nekem pedig összeállt a kép. - Payno, szép kis barát vagy! Miért titkolóztál?
- Meg akartalak lepni, kis csillag - hajolt Hazza a nyakamhoz és egy puszit lehelt bőrömre. Ujjait a csípőmbe fúrva vont még közelebb magához. Ajkaink mindössze pár percre érintették egymást, mert a fiúk vigyorogva húzogatták a szemöldöküket. Megforgattam a szemem, Haz pedig beletúrt a hajamba. - Hiányoztál.
- Te is nekem - mosolyogtam, miközben végigsimítottam a mellkasán. Felsőtestét egy flamingós ing fedte, ami alig volt begombolva. Izmai megrándultak érintésemre. - Sikerült a megbeszélés?
Az este hátralevő részét végigbeszélgettük. Miután jó éjszakát kívántunk a fiúknak - Niall a kanapén fetrengett a tv előtt, Z pedig a szobájuk ajtajának kilincsére függesztette ki a „Ne zavarj!” táblát -, lezuhanyoztunk és bebújtunk a takaró alá.
- Szép álmokat, kis csillag! - duruzsolta fülembe Harry, miközben a hátamhoz simult. Ágyéka a fenekemhez feszült, amitől felsóhajtottam. - Mi az?
- Csak eszembe jutott valami - simítottam hasamon pihenő kezére az enyémet. - Jó éjt, Hazza!

22.fejezet

Sziasztok!
Végre valahára megérkeztem a már jól megérdemelt folytatással, amire sajnálom, hogy ennyit kellett várni :3 Ihletem és főként időm nem volt, hogy leüljek és írjak :3 Most viszont hivatalosan is visszatértem :) Ezentúl igyekszem nemcsak hétvégén érkezni... Természetesen, ha szeretnétek, hogy gyakrabban frissítsek... Köszönöm az előző fejezethez érkezett 7 kommentárt - ~Zsófi, Directioner Betty, Larry Hockey, Hope Flows: Köszönöm a kedves szavakat és üdvözöllek az olvasók között ♥!, Szász Bogi, Kékesi Kornélia és Dreamy Girl ♥ -, a 16 pipát, a 30.000 megtekintést és az 55 feliratkozót ♥! Remélem, a rész majd elnyeri tetszéseteket és leírjátok véleményeteket! :) Élvezzétek a pihenést és ne gondoljatok sokat az iskolára ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Lean On

{Louis}

Arra ébredtem fel kora este, hogy Harry telefonál. Fejem ölében pihent, onnan figyeltem jóképű vonásait. Arca komor volt; szemei dühtől és tehetetlenségtől csillogtak. Hangja a szokásosnál is rekedtesebbnek tűnt.

- Josh, már megmondtam... Egy hétnél tovább nem maradok Los Angelesben! ... Nem érdekel, hogy két hétre foglaltattatok lakosztályt... Egy hét vagy otthagyom a céget a szarban! - ezzel ki is nyomta készüléket, én pedig hevesen dübörgő szívvel vártam, hogy elmagyarázza, mi is történt az előbb. Tekintete ellágyult, ahogy lenézett rám. - Sajnálom, hogy felébresztettelek...

- Semmi baj - mormoltam, miközben felültem és megcsókoltam. Karjait a derekam köré fonta s hajamba fúrta arcát. Egyik kezemmel a füle mögé tűrtem egy tincset. - Mi történt?

- A vezetőség kitalálta, hogy utazzak az Államokba és kössek szerződést egy újonnan felbukkant zenekarral. A frontemberük olyannyira elkényelmesedett tökfej, hogy nem óhajt Londonba repülni a tárgyalásra. Josh és a többiek nagy jövőt jósolnak ennek a bandának, szerintük nem szabad veszni hagyni őket - mondta némi keserű szájízzel. Aprót bólintottam. - Holnap reggel indul a gépem...

Szomorúan felsóhajtottam, arcomat pedig a fiú nyakába fúrtam. Fogalmam sincs, hogyan fogjuk kibírni egymás nélkül ezt az egy hetet. Amióta megismertük a másikat, alig voltunk külön egymástól. Rövid idő alatt olyan erős kötelék alakult ki köztünk, amit senki és semmi sem tudott volna szétszakítani.

- Mit szólnál ahhoz, ha elvinnélek vacsorázni? - suttogta fülembe s közben felemelte a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni. - Nemrég nyílt egy indiai étterem a város másik felében. Állítólag isteni tandoori csirkét készítenek.

- Nem igazán rajongok más kultúrák gasztronómiájáért, de egye-fene... Egyszer ki kell próbálni az újdonságokat, nemde? - mosolyodtam el. Haz biccentett egy nagyot, majd felmentünk a szobájába. Az inge az ágyon landolt, az övével együtt. Beharapott alsó ajakkal méregettem feszülő nadrágját. Hosszú ujjai már a sliccénél jártak. Mindkettőnk lélegzete elakadt, ahogy összekapcsolódott a tekintetünk. Lábaim maguktól indultak meg a fiú felé, aztán letérdeltem előtte. Egyik kezével beletúrt hajamba s megcirógatta az arcom. - Mire készülsz, kis csillag?
- Annyi mindent tettél már értem... Meghálálom - pattintottam ki a gombot s lehúztam a cipzárt. Élesen beszívta a levegőt, amikor lerángattam combjain a szűk farmert és a bokszeren keresztül végigcsókoltam méretes szerszámát. Mutatóujjamat beakasztva az alsónadrág gumis részébe szabadítottam ki a göndörke legékesebb testrészét a ruhabörtönből, majd hüvelykujjammal elkentem élvezetének első cseppjét. Nyelvemmel laza köröket írtam le makkján, majd haladtam egyre lejjebb. Pisszenés nélkül engedtem le torkomon hosszát, amit nyöszörögve élvezett. - Édes istenem... Mindjárt elmegyek...
Ráérősen szoptam s közben a heréit masszíroztam. Hazza lábai állandóan remegtek, kezei ökölbe szorultak. Légzése rendezetlen és szapora volt, nyögései egyre hangosabbá és sűrűbbé váltak. Orrom már a hasát súrolta, amikor robbant. Orgazmusa az eddigieknél sokkal hosszabb volt. Miután minden cseppjét eltüntettem, megtöröltem a számat és felegyenesedtem. Harry azonnal magához szorított és szenvedélyesen az ajkaimra tapadt. Ujjai a csípőmbe fúródtak, nyelve vad táncot járt az enyémmel.
- Minden egyes alkalom után egyre jobban beléd szeretek... - mormolta alsó ajkamra, amit erősen meg is szívott. Felnyögtem az alhasamba nyilaló, fájdalmas gyönyörtől. A szemeim előtt már táncoltak a csillagok. Hangja cirógatta a dobhártyám. - Én köszönöm, hogy vagy nekem...

***

Amikor Haz leparkolt az étterem előtt, a gyomrom borsó nagyságúra zsugorodott. Általában mindig így szoktam reagálni, ha új dolog történik velem. Folyton csak az járt a fejemben, amit a göndörkének mondtam: „Egyszer ki kell próbálni az újdonságokat...” Felsóhajtottam, majd kiszálltam a kocsiból és elfogadtam Harry felém nyújtott jobbját. Megszorította ujjaimat és rám mosolygott.
- Lazulj el! Egy-kettőre megkedveled majd az indiai kaját - terelt maga elé s odament a recepcióshoz. Nem bízott semmit a véletlenre, hiszen egy eldugott részen le volt foglalva számunkra egy asztal. Elmosolyodtam. Miután leültünk, magunkhoz vettünk egy-egy étlapot. Hosszas töprengés után kértem egy mangó lassi-t és egy tandoori csirkét. A rendelés leadását követően hátradőltem a széken s karjaimat összefontam a mellkasom előtt. Amíg a göndörke a telefonját nyomkodta, körbenéztem. Főként a barna és a vörös színek domináltak és csupán egy-két festmény kapott helyet a falakon. A bárpulton egy hindu istennő szobra pihent, a hangfalakból pedig Arash egyik dala szólt. - Sosem gondoltam volna, hogy indiai étteremben fogok randizni valakivel.
- Az igazat megvallva, meglepődtem, hogy elfogadtad a meghívást - kortyolt bele az ásványvizébe, aztán megnyalta alsó ajkát. A farkam lüktetni kezdett. Miért vált ki belőlem ilyen reakciót? - Ó, majd elfelejtettem... Amíg készülődtél, felhívtam Niall-t. Jó szórakozást kívánt nekünk.
- Köszönöm, hogy értesítetted - mosolyogtam hálásan s az asztalon áthajolva megcsókoltam Hazza-t. Teljesen kiment a fejemből, hogy szólnom kéne a szöszinek a ma estével kapcsolatban. Remélem, Shayna és Liam fergeteges hangulatot csinál majd helyettem is. - Nem is tudom, mi lenne velem nélküled...
Végigfutott az agyamon a megismerkedésünk Harry-vel. Mit ne mondjak, elég nevetségesen viselkedtem... Haz viszont kitartóan ostromolt irántam való érdeklődésével, melyben némi vágy és szerelem keveredett.
- Boo, itt vagy? - zökkentett ki merengésemből az imádott hang. Fejemet megrázva bólintottam egyet s nekiláttam az evésnek. Már az első falat elnyerte a tetszésem, mondhatni kellemesen csalódtam. A göndörke mindvégig szeretetteljesen mosolygott rám, smaragdzöld íriszei csillogtak. Annyira tökéletes. - Látom, nem olyan vészes a kaja.
- Nagyon finom - mondtam s megittam a poharamba töltött vizet. Kis híján arcon köptem szegény srácot, amikor megláttam, kik ültek le a tőlünk nem messze megterített asztalhoz. A gyomromban liftezett az étel, majdnem rosszul lettem a látványtól. - Ezt nem hiszem el... Nem...
- Mi a baj? - nézett oda Hazza is. Nem tudtam megszólalni. A sokk sűrű ködként telepedett az agyamra. - Lou... Ugye ő nem a te...
- De. Az ott Dylan és a menyasszonya, Michelle - nem gondoltam volna, hogy ennyi idő után is ilyen rosszul fog érinteni, ha látom őket. Ahogy a srác ránézett... Igazi szerelmes pillantás volt, amit én sosem kaptam meg igazán a kapcsolatunk alatt. - A szakításunk óta nem találkoztunk...
Mintha meghallotta volna, Dylan úgy fordult felénk. Arcán teljes döbbenet és meglepettség tükröződött. A szívem a torkomban dobogott. Most mi tévő legyek?

21.fejezet

Sziasztok!

Nem vagyok benne biztos, hogy... Minek is papolok? :3 Tudom, hogy mindenki elfoglalt meg minden, de könyörgöm... Az 53 feliratkozóból 1 ember tartotta fontosnak, hogy leírja a véleményét :3 Nem tetszik már a történet? Túl unalmas? Túl sok? Kétségek között forgolódom és ez csak annak köszönhető, hogyan fogalmam sincs, miért csappant meg a kommentárok száma :3 Na, mindegy... Nem nyavalygok... Ha írtok, írtok, ha nem, akkor nem... Köszönöm az előző fejezethez érkezett 1 kommentárt Becky Anne-nek, a 16 pipát, a 26.000 megtekintést és az 53 feliratkozót ♥! Remélem, tetszeni fog a fejezet :) Kitartást a szünetig ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy   

*.*.*.*.*.*

Edge of Glory

{Louis}

Égdörgésre ébredtem, amihez a redőny is társult, amit a szél mozgatott jó erősen. Nyakig felhúztam a takarót s felültem. Összehúzott szemöldökkel mértem fel a helység minden egyes négyzetcentiméterét. Ez nem az én szobám - állapítottam meg. Kómásan kimásztam az ágyból, majd benyitottam a fürdőbe. Bárgyú vigyor kúszott arcomra, amikor megpillantottam Harry-t. Hátravetett fejjel engedte magára a vizet, miközben halkan énekelt. Megbabonázott rekedtes hangja. Alsó ajkamat beharapva dőltem neki az ajtófélfának és úgy hallgattam tovább a fiút.

- Shadows come with the pain that you're runnin' from... Love was something you never heard enough... Yeah, it took me some time but I figured out... How to fix up a heart that I let down... - kevésen múlott, hogy ne kezdjek el tapsolni. Nem akartam, hogy Haz észrevegyen. Legalábbis addig, míg énekelt. - Are you sleepin', baby, by yourself? Or are you givin' it to someone else? Tryin' to find you but I just don't know... Where do broken hearts go?

- Tell me where you're hiding now... - nyögtem ki hangosan, mire a göndör hajú szexisten rám kapta tekintetét. Ajkait széles mosolyra húzva intett, hogy csatlakozzam hozzá. Miután megváltam bokszeremtől, beálltam a kabinba. Hazza körém fonta karjait, majd beletúrt a hajamba és megcsókolt. Nyöszörögve fúrtam ujjaimat csípőjébe, miközben a fenekem markolászta. Két csók között megpróbáltam szóhoz jutni. - Miért nem hozzám mentünk az éjjel?

- Lottie és a lemezlovas srác igencsak összemelegedett... Noha a húgod nem kérte, hogy ne legyünk ott, mégis így éreztem helyesnek - mormolta nyakamba s szívni kezdte bőrömet. Oldalra döntöttem a fejem, hogy még jobban hozzáférhessen. Idegesen lettem amiatt, hogy Lottie egy idegesen fiúval kavart a házamban. Ráadásul még kiskorú... - Nem volt szívem hozzá, hogy felkeltselek és megkérdezzelek... Olyan édesen aludtál az anyósülésen összekuporodva...

- Gondolom, mennyire édes lehettem büdösen és borostásan - ráztam meg a fejem, majd elvettem a helyéről a hajsampont. Ekkor eszembe jutott valami. Haz füle mögé tűrve egy tincset pattintottam fel a tubustetőt. Kíváncsian felvontam a szemöldököm. - Megmoshatom a hajad?

- P-persze - vágta rá értetlenkedve, miközben fejet hajtott előttem. Egyik kezembe nyomtam a mentás illatú samponból s elkezdtem belemasszírozni a srác fejbőrébe. Farkam automatikusan megrándult, ahogy nyöszörgött az élvezettől. Amint kész lettem, lemosta a habot és egy puszit nyomott a számra. - Most én jövök.

Miután lefürödtünk, egy-egy törülközőbe csavarva álltunk a tükör elé. Harry keresett nekem egy fogkefét meg egy borotvát, illetve egy doboz borotvahabot. Hálásan leheltem egy csókot az arcára, amitől mosolya még szélesebb lett. 

- Ha végzel, gyere le a konyhába... Készítek reggelit - rakta le a fogkeféjét és megtörölte a száját, aztán végigsimított a hátamon és kisétált a fürdőből. Komótosan eltüntette néhány napos borostámat, fogat mostam és a bokszeremet a szennyestartóba dobva slattyogtam vissza a szobába. Némi hezitálást követően elkoboztam Haz alsónadrágjai közül egyet s egy melegítőt meg egy trikót hozzácsapva felöltöztem. Röhejesen nézhettem ki, de nem érdekelt. Mezítláb robogtam le a földszintre és indultam el a hangok irányába. A göndörke kis híján elejtette a kezében levő serpenyőt, amikor meglátott. - Eszméletlenül dögös vagy, kis csillag.
Már épp válaszoltam volna, amikor dörrent egyet az ég és elment az áram. Mivel a tűzhely elektromos, így Harry nem tudott tovább ott ügyködni... Így maradt a müzli és a narancslé. Csendben, a vihart figyelve s egymást ölelve falatoztunk a kanapén.
- Nem megyek be a stúdióba. Veled szeretném tölteni a napom - duruzsolta a fülembe, miután a dohányzóasztalra pakolta a tányérjainkat. Elmosolyodva bólintottam és fejemet úgy fordítottam, hogy megcsókolhassam. Lustán viszonozta és kezeit a hasamra simította. Pillangóim már repkedésre készen álltak. - Kíváncsi leszek, mit fognak szólni a barátaim hozzánk... Ha Ed egyáltalán elkotyogta nekik...
Láttam rajta, hogy aggasztja a dolog. Gemma mesélte, hogy csak ők tudtak arról, hogy Hazza homoszexuális. Ezért most félt, hogy milyen véleménnyel lehetnek róla. Óvatosan megfordultam és arcomat a nyakába fúrtam.
- Az igaz barátok megértenek téged - mormoltam bőrébe, miközben benyúltam az inge alá s a hasát cirógattam. Halkan sóhajtozott, ölelése erősebbé vált. - Az én esetemben nem volt szokatlan, hogy fiúkkal ismerkedtem. Zayn és Liam... Nos ők elég göröngyös utat jártak be a boldogságig...

***

Kora délután visszatért az áram, így összedobtunk egy könnyed ebédet. Időközben felhívtam Lottie-t is, aki egy körülbelül negyedórás beszámolót tartott az új hódolójáról. Igazából csak annyi maradt meg a mondandójából, hogy nem feküdtek le egymással. Az egész éjszakát végigbeszélgették, társasoztak, de azért egy-egy csók is elcsattant közöttük. 

- Megnyugodtál egy kicsit? - ölelt át hátulról Harry. Amikor letettem a telefont, rögtön beavattam Haz-t is. Számomra ez volt a természetes. Lehunyt szemmel dőltem a fiú széles mellkasának. - Lottie okos lány. Tudja, mit tesz. 

- Mégis benne volt a pakliban, hogy a srác ráveszi a szexre és a húgom nem tud majd nemet mondani neki - töröltem meg a kezem és szembe fordultam az engem ölelővel. Egyik kezét az arcomra simította, a másikat pedig a derekamra csúsztatta. - Nem szeretném, ha elkövetné azt a hibát, amit én anno... 16 éves voltam, mikor elvesztettem a szüzességem. Részeg és őrülten szerelmes voltam... Azt sem tudtam, mit csinálok. Csak megtörtént...
- Az ex barátod vette el? - kérdezte kíváncsian, miközben visszafeküdtünk a kanapéra. A földre dobott pokrócot magunkra terítette s karjait szorosan körém fonta. Hümmögtem egy sort válasz gyanánt. - Megbántad, hogy vele feküdtél le először?
Aprót bólintottam. Habár tiszta szívből szerettem Dylan-t, mégsem akartam olyan fiatalon odaadni magam neki. Sajnos az alkohol és az ex-m hevessége romba döntötte a terveimet.
- Dylan kihasználta a gyengeségem - mondtam Harry gyűrűit piszkálgatva. Élesen beszívta a levegőt, de nem szólt semmit. - Talán ha nem lettem volna berúgva, sokkal jobb lett volna nekem is. Esetleg le tudtam volna állítani...
Akaratlanul is felrémlett előttem az a bizonyos átázott éjszaka. Kirázott tőle a hideg, de nem jó értelemben. Összeszorított szemekkel bújtam még közelebb Haz-hoz. Ajkait a homlokomhoz nyomva szorított magához, ahogy csak tudott.
- Szeretném, ha magad mögött hagynád a múltad - suttogta rekedtesen, amitől meglódult a szívem. Alsó ajkamba harapva simítottam kezemet a fiúéra s összekulcsoltam ujjainkat. - Segíteni fogok neked. Boldognak akarlak látni, Boo.
Eltört a mécses. Halk, férfihoz nem méltó zokogásban törtem ki. Ismételten felgyülemlett bennem mindaz, ami már hosszú ideje a lelkemet nyomta. Hazza puszikkal hintette be arcomat és a hátamat simogatta vagy édes kis semmiségeket suttogott a fülembe. Ujjaim elfehéredtek, ahol a felkarjába kapaszkodtam.
- Lou... Nyugodj meg, jó? Itt vagyok veled - mormolta fülembe, miközben letörölte könnyeimet. Egy idő után már csak hüppögtem. Rettentően szégyelltem magam, amiért elsírtam magam Harry előtt. Másodjára törtem össze. - Csinálok egy jó forró teát, attól hátha jobban leszel és...
- Ne hagyj magamra! - könyörögtem hatalmas szemekkel. A göndörke beharapta a szája szélét, majd megcsókolt. Mohón viszonoztam s belül azért imádkoztam, sose érjen véget ez a kedves és szeretettel teli gesztus. - Nincs szükségem semmi másra, csak rád!

20.fejezet

Sziasztok!
Egy hetes kihagyást követően, kissé szétcsúszva, de megérkeztem a folytatással... Elnézést a rövidsége miatt, de jelenleg ihlethiánnyal is küzdök az időhiány mellett :") Jövő hétvégén egyáltalán nem lesz fejezet, mert tanulnom kell a szóbelire :3 Utána viszont remélhetőleg zökkenőmentesen érkeznek majd a részek :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 3 kommentárt - Hortobágyi Hajnalka, Boo és Szász Bogi ♥ -, a 10 pipát és a 24.000 megtekintést ♥! Remélem, egy picivel többen írtok és pipáltok majd! :) További szép vasárnapot és kitartást a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy  

*.*.*.*.*.*

Made to Love

{Louis}

Legalább 2 órán át táncoltunk, megállás nélkül. Verejtéktől csatakosan, sípoló füllel s tüdővel törtünk utat a bárpulthoz. Liam mosolyogva szolgált ki minket, míg vőlegénye és Niall egy-egy karton alkohollal egyensúlyozott oda hozzá. Zayn egy futó csókot lehelt Li nyakára, aki beharapta alsó ajkát. Elmosolyodtam.
- Ugye nem akartok még lelépni, srácok? - kérdezte az ír szőkeség Harry-től és tőlem, miközben feltöltötték a fekete szépfiúval a polcokat. Megrántottam a vállam, a göndörke pedig megrázta a fejét. Ni csettintett egyet a nyelvével és összecsapta immáron üres tenyereit. - Szuper! Legalább nem hagyjátok ki a meglepetésfellépőt...
- Ajjaj, milyen fellépő? - a tavalyi bulira Emeli Sandé volt meghívva, akiért Niall még egy felhőkarcoló tetejéről is leugrana. Szegény szöszi először nem merte megszólítani az énekesnőt, ezért megivott csaknem egy üveg vodkát s úgy próbálkozott meg egy beszélgetés kezdeményezésével. Ez nem lett volna annyira rossz, ha Nialler nem hányja le a nőt. Shayna mindezt felvette videóra és ha az ír matador fel óhajtana önteni a garatra, csak elindítjuk ezt a videót. Nevetve megráztam a fejem. - Sandé kisasszony a klub területére csak és kizárólag esernyővel érkezne, amit maga előtt nyitna fel, ha meglát téged.
- Hahaha, marhára vicces vagy - dünnyögött és összepréselt ajkakkal elvegyült a tömegben. Liam és Zayn nevetve pacsiztak le velem, Haz pedig értetlenül mosolygott. Kuncogva a füléhez hajoltam. - Majd elmesélem.

{Harry}

Aprót bólintottam, majd előhalásztam rezgő telefonomat a zsebemből. Ed küldött egy üzenetet, amit futtában végigolvastam.

„Pár perc múlva látjuk egymást! Ti a tömegből, én a színpadról! :)”

Meglepetten elmosolyodtam. Lou kíváncsian fürkészte arcom, de már nem tudtam választ adni ki nem mondott kérdésére. Egy emberként tört ki üdvrivalgás a bulizókból, amikor vörös hajú barátom feltűnt a reflektorfényben. Nyakában ott lógott jó öreg gitárja, ami szinte az összes fellépésénél vele szokott lenni.
- Szép jó estét, Stockport! Jó a buli? - enyhe halláskárosodást szenvedtem a sikításoktól és füttyentgetésektől. Ed rekedtesen felnevetett s rám nézett. A tüdőmben rekedt a levegő. - Külön köszönteném legjobb barátomat, aki valahogy elfelejtette megemlíteni, hogy itt lesz ma este...
Lehajtott fejjel beletúrtam a hajamba, aztán felnéztem. Louis előttem állt és jót derült rajtam. Fejemet a nyakába fúrtam, mire felsóhajtott és a derekam köré fonta karjait.
- Ó! Úgy látom, megvolt az oka arra, hogy megfeledkezzen rólam egy kis időre... - szinte láttam magam előtt Sheeran önelégült vigyorát. - Szóljon az első dal Harry-nek és partnerének!
Boo valósággal transzba esett, mikor felcsendültek a Kiss Me első akkordjai. Csókra termett ajkait angyali vigyorra húzta s egy csókot nyomott a szám sarkába. Sután viszonoztam és szorosan magamhoz öleltem. Tekintetem akaratlanul is az asztalok felé terelődött; Niall hátulról húzta magához Shayna-t, aztán dülöngeni kezdtek a dallamra. Lottie a lemezlovassal beszélgetett a DJ pultban és közben egy-egy kósza csók is becsúszott.
- Romantikus hangulatodban vagy, mit ne mondjak?! - dünnyögte kissé sértetten Lou, miközben el akart húzódni tőlem. Ujjaimat az ingébe fúrtam, ajkaimat pedig az övéhez illesztettem. Nyelvem kiengesztelés s egyfajta kirándulás céljából járta végig alsó ajkát, aztán bejutásért könyörögtem. Louis egy ideig rendíthetetlenül ellenállt csókomnak, ám ahogy fenekére siklott kezem, a jég megtörni látszott. Óvatos csatánk egy rekedtes nyögéssel dőlt el, melyet én adtam ki magamból. Homlokomat a táncosfiúénak döntve suttogtam mondanivalómat csillogó szájába. - Ne haragudj, kis csillag! Csak meglepődtem, hogy Ed lesz a sztárvendég...
- Biztos, hogy nincs más probléma? Gondterheltnek tűntél - simított végig arcomon. Fejemet a tenyerébe hajtva mosolyogtam, mint egy idióta. Törődik velem... Megráztam a kobakom, Boo pedig kifújta az eddig bent tartott levegőt. - Vegyük úgy, hogy hiszek neked.
- Sosem hazudnék neked - simítottam végig hüvelyujjammal alsó ajkán és lassan megcsókoltam. Kezeit a farzsebembe bújtatta, így markolt rá fenekemre. Belenyögtem a csókba; farkam lüktetni kezdett s félő volt, hogy eldurranok. - Eltűnhetnénk néhány percre...

{Louis}

- Legalább a dal végéig bírd ki, jó? - leheltem egy puszit a fülcimpájára, amitől teste megremegett. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora szenvedélyt és szerelmet fogok majd valaki iránt érezni. A Dylan-nel való szakításom után abban a hitben éltem, hogy már soha nem lehetek boldog és egyedül élem le az életem. Haz vágytól elfeketedett íriszei a szám és a szemeim között cikáztak. Hirtelen ötlettől vezérelve énekeltem Ed-l az utolsó sort. - We're falling in love...
- Én már akkor szerelmes voltam beléd, amikor először megláttalak. Épp felléptél - mosolygott féloldalasan. A szívem hevesen dobogott és a lepkék is őrült szárnycsapásba kezdtek a gyomromban. Úgy éreztem magam, mint egy tinilány. - Amikor úgy döntöttél, hogy hazamész, egészen a lakásodig követtelek és az éjszakát is ott töltöttem. Néztem, ahogy alszol...
- Fel is jelenthettelek volna zaklatásért - tetettem felháborodást és hitetlenkedve megráztam a fejem. Igazából el tudtam képzelni, mert felettébb nyúzott voltam az azt követő reggel. Jobban mondva frusztrált, nem is nyúzott. Harry beharapta alsó ajkát. - A focipályás kis incidensért is. Niall majdnem lehányt, hála neked...
- Valld be, hogy te élvezted, amit látsz - ragadta meg egyik kezem s a férfiasságához vezette, ami valósággal szétrepesztette a nadrágját. Egyszerre nyögtünk fel, ahogy elkezdtem masszírozni. - Lou... Kérlek... Menjünk innen...!
Aprót bólintottam, majd megfogtam a kezét és elindultunk az öltözőmhöz. Tekintetét mindvégig fenekemen éreztem. Amikor benyitottam a helységbe és felkapcsoltam a villanyt, Haz azonnal a falhoz taszított. Fürge ujjaival másodpercek alatt gombolta ki ingem s szabadított meg a fehér anyagtól. Nyelvével felváltva körözött mellbimbóimon és közben kicsatolta az övem. Én sem tétlenkedtem sokat. Fordítottam a helyzetünkön és letérdeltem előtte.
- A bokszerrel nem kell sokat bajlódnod - mormolta, nekem pedig elakadtam a lélegzetem. Remegő kezekkel toltam le lábain a szűk anyagot, majd feltérképeztem a göndörke méretes férfiasságát. Ajkaimat benedvesítve hajoltam rá és lustán szopni kezdtem. Harry nyöszörögve túrta a hajam; lábai remegtek az élvezettől. - Mindjárt elmegyek...
Fogaimmal végigkarcoltam érzékeny tagját, nyelvemmel pedig körbejártam a tetejét. Robbanásszerű orgazmusa nem ért váratlanul. Miután mindketten rendeztük légzésünket, felegyenesedtem és megcsókoltam a fiút.
- Hmm... Furcsa, hogy a saját ízemet érzem a számon - morfondírozott, miközben a kanapéhoz vezetett. - Ereszkedj négykézlábra! Szeretnék valamit kipróbálni...
Zavartan pislogtam párat, aztán úgy tettem, ahogy Hazza kérte. Hümmögve a fenekemre simította kezeit s a bokszerrel együtt lerántotta a farmerem. Homlokomat a kanapé karjának döntöttem, a göndörke pedig közelebb húzott magához egy-egy puszit lehelt a farpofáimra. Felnyögtem, amikor megéreztem ánuszom környékén a nyelvét. Ujjai a bőrömbe fúródtak; az adrenalin a véremmel együtt egy bizonyos testrészembe irányult.
- Az előbb történteket leszámítva, még mindig lüktet a farkam... Nem mindennap lát az ember ilyen formás feneket - harapott bele, mire megugrottam. Rekedtes nevetése simogatta a fülem. - Már alig várom, hogy elmerülhessek benne... Addig gyűrnénk a lepedőt, amíg el nem ájulunk...
Nagyokat sóhajtoztam. Kettős érzelmek kavarogtak bennem. Én is kívánom Harry-t, nagyon. Ám félek, hogy... Hogy nem lesz megelégedve velem és elhagy. Akkor végképp kikészülnék és olyan dologhoz folyamodnék, amit jómagam is ellenzek.