15.fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a soron következő fejezetet, amihez reménykedem, többen írtok majd :) Az eleje kissé megdöbbentő, hiszen újabb dolgok derülnek ki Louis életével kapcsolatban... Köszönöm az előző részhez érkezett 3 kommentárt - Szász Bogi, Mary-Anne és Cool Girls ♥ -, 14 pipát, a 15.000 megtekintést és a 41! feliratkozót ♥! Csodálatosak vagytok ♥! Kifogytam a mondandóból... Jó olvasást és kellemes hétvégét kívánok, a jövő héthez pedig sok-sok erőt küldök ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Family Portrait

{Louis}

Hajnalig romantikáztunk, aztán lefeküdtünk aludni. Harry-t azonnal magával ragadta az álommanó, engem viszont messziről elkerült. Nyugtalanul őrlődtem. A gyomrom azóta volt görcsben, mióta Haz bejelentette, hogy bemutat a családjának. Egyáltalán nem voltam erre felkészülve. Még nem.
Némán bámultam kifelé az ablakon, miközben az engem ölelő göndörke édes szuszogását hallgattam. Egyik karja a fejem alatt pihent, a másikkal a csípőmet melegítette. Arca a hátamba fúródott, ajkai elnyíltak egy-egy szusszanáskor. Beharaptam alsó ajkam, amikor felsóhajtott s egy határozott mozdulattal szembe fordított magával. Tekintete álmosan és kíváncsian csillogott.
- Nem tudsz aludni, kis csillag? - cirógatta meg arcomat, majd egy puszit lehelt az orrom hegyére. Aprót bólintottam. - Mi a baj?
- Félek, hogy a családodnak nem fogok tetszeni - motyogtam elfojtott hangon. Harry megforgatta a szemeit. - Az előző barátom apja konkrétan gyűlölt minket. Mindenáron olyan férfit akart faragni a fiából, akinek nincsenek alvilági ügyei, tetoválásai és nem züllik el. Pont az ellenkezője történt. 17 évesen drog- és alkoholfüggővé vált, tetkók tönkelege borította a testét... Rossz fényben feltüntetett ketrecharcosként kereste a kenyerét. Az egyik mérkőzése után nem jött haza, hanem megcsalt... Egy gyönyörű és dúsgazdag lánnyal, aki azóta a menyasszonya és az első gyereküket várja.
- Nyugodj meg, Robin nem fog elítélni! Velem is elbeszélgetett négyszemközt, de nem volt közöttünk vita és nem is kiabáltunk a másikkal. Elfogadta, hogy nem a nők keltik fel az érdeklődésem, hanem a férfiak. Bízz bennem, kérlek! - csókolt meg gyengéden, amitől kezdtem feloldódni. A fejemben ettől függetlenül ott motoszkált a jelenet, amikor Dylan bevallotta, hogy csak a szexre kellettem neki és már talált magának valaki mást. Akaratlanul is egy könnycsepp surrant le arcomon. Haz aggodalmasan letörölte hüvelykujjával. - Lou?!
- Sosem csalódtam még ekkorát valakiben, mint abban a féregben. Voltam olyan kis naiv, hogy még az öngyilkosságot is megkíséreltem, miután elhagyott - vallottam színt. Először nem hittem el, hogy valóban elmondtam a göndörkének. Arca elfehéredett, a levegőt élesen szívta be. Felsóhajtottam. - Eleanor és a fiúk nélkül most nem feküdnék itt. Maximum egy koporsóban, a föld legmélyén.
- A családod nem segített? - kérdezte még mindig vérbe fagyott orcával. Hevesen megráztam a fejem, mire összevonta a szemöldökét. - Miért nem?
- Nem akartam, hogy megtudják, mit tettem velem Dylan. A kezdettől fogva ellenezték a kapcsolatunkat, én pedig túl szerelmes és hajthatatlan voltam, hogy igazat adjak nekik. Lottie, az idősebbik húgom állandóan figyelmeztetett, hogy vigyázzak ezzel a pöcsfejjel. Képzelheted, milyen volt akkoriban a kapcsolatom a testvéreimmel - húztam el a számat visszagondolva a vadóc, szerelmes időszakomra. Azóta se felejtettem el, hogyan bántam a húgaimmal. Magasról tettem arra, hogy egy kevéske időt is velük töltsek. Csak Dylan számított és semmi, illetve senki más. - Már bánom, hogy egy tapló voltam. A szakítás kettős érzést épített fel bennem. Letargiába estem, hogy elveszítettem a páromat, de örültem is, hogy visszakaptam a családomat.
A göndörke csak bólintott, szavak nem igen hagyták el csókra termett száját. Laposakat pislogva figyeltem reakcióját vallomásomra, de az álom hosszas gyötrődés után végre magával rángatott.

***

Harry már régen fent volt, amikor dél környékén kitámolyogtam a konyhába. Arcom rögtön lángba borult, ahogy megpillantottam Őt. Mindössze egy feszes, fekete bokszer takarta hibátlan testét. Fütyörészve tett-vett a tűzhely körül; a levegőben sült szalonna és frissen facsart narancslé kavargott, némi fűszerkeverékkel megspékelve. Megnyalva alsó ajkam kulcsoltam karjaimat a félisten dereka köré, majd egy puszit leheltem a hátára.

- Remélem, éhes vagy - fordította úgy fejét, hogy megcsókolhasson. Hümmögve bólintottam egy nagyot, majd felugrottam a konyhapultra. Haz tovább ügyködött a reggelivel, vagyis inkább már ebéddel, én pedig le sem vettem a szemem Róla. - Amint végeztünk az evéssel és rendbe kaptuk magunkat, indulunk anyáékhoz. Már kora reggel felhívott, hogy biztosan ott leszünk-e. Gemma sütött is. Díjnyertes a csokis muffin-ja.

- Hm, azt imádom - mosolyodtam el, miközben belekortyoltam a narancslébe. Pont úgy lett elkészítve, ahogy szeretem. A göndörke nem rakott bele cukrot vagy más édesítőt, a narancs természetes édessége és enyhén savanykás ízé simogatta az ízlelőbimbóm. - Honnan tudtad, hogy így iszom?

- Nem tudtam, csak nem igazán szeretem a cukortól burjánzó ételeket és italokat. Gem ezért is készíti nyírfacukorral a süteményeit - mondta mosolyogva s lehúzta a tűzről a rántottát. Összefutott a nyál a számban és a hasam is megkordult. Haz felkuncogott. - Együnk!

A fiú ölében falatoztam jóízűen, miközben a hasamat cirógatta. Hátam széles mellkasának, fenekem pedig feszülő ágyékának nyomódott. Szívem hevesen kezdett el kalimpálni, ahogy a tegnap estére gondoltam. Még most is magam előtt láttam Harry-t, ahogy orgazmusa magával ragadja és a számba robban. Szemeim előtt csillagok ugráltak, alhasam meg-megrándult az emlékek hatására.
- Te is arra gondolsz, amire én? - suttogta fülembe rekedtesen, miután elmosogattam. Szorosan a karjaiban tartott, állát a vállamon pihentette. Sután biccentettem, mire fájdalmasan felsóhajtott. - A számba akarlak venni és addig kényeztetni, amíg el nem élvezel. Hangosan és mindenféle feszélyezettség nélkül.
- Haz... M-mennünk kell a-a családodhoz... - nyögtem ki nagy nehezen, mire szembe fordított magával és szenvedélyesen megcsókolt. Annyira hirtelen jött hevessége, hogy meg kellett kapaszkodnom bicepszében. Beleharapott alsó ajkamba s húzott rajta egy kicsit. - Ah...

***

Feszengve igazítottam meg magamon Harry pólóját, amit kölcsönbe kaptam. Egyedül a cipőm, a farmerom és a dzsekim volt a sajátom, még az alsót is a göndörke szolgáltatta. Szokatlan, de jó érzés volt a ruháit viselni. 

- Megjöttek! - mielőtt Haz csengethetett volna, már nyílt is a bejárati ajtó és egy fekete hajú nő mosolygott ránk. Ő biztosan Anne. A göndörke azonnal a karjaiba kapta és egy hatalmas puszit lehelt az arcára. Mire feleszméltem, már én kaptam a fiú anyukájától a cuppanóst. - Üdvözöllek, Louis! Anne Twist vagyok.

- Nagyon örülök, hogy megismerhetem - mosolyogtam, mire rosszallóan nézett rám. Megszeppentem. Talán valami rosszat mondtam?! - Én...

- Tegeződjünk, drágám. Nem vagyok még olyan öreg - rázta meg a fejét s beljebb invitált minket a nappaliba. A konyhából egy szőkés-barna hajú lány és egy zömökebb, őszes hajú és körszakállú férfi lépett ki. Gemma és Robin. Harry mindkettőjüket egy-egy csontropogtató öleléssel köszöntötte, nővérének viszont még egy homlokpuszit is adott. - Gondolom, Hazza már mesélt Gem-ről és a nevelőapukájáról. 

- Igen, kaptam némi információt - mondtam, majd bemutatkoztam az idősebb Styles gyereknek és Robinnak. Gemma azonnal a kanapé felé terelt, míg Anne-ék elvonultak a teraszra, ami a kertre nyílt. Haz nővére előkeresett néhány fényképalbumot és gyerekkori képeket kezdtünk el nézegetni. Rengeteg olyan fotó volt, amin csak ketten voltak. Egy képen viszont megakadt a tekintetem. - Ez de édes, istenem!

- Alig változott, csak a haja lett nagyobb és göndörebb - nevetett fel a fiú testvére, mire én is felkuncogtam. Azok a jellegzetes szemek és gödröcskék már babakorában Harry védjegyévé váltak. Ahogy végére értünk az első albumnak, jött egy újabb. Abban már iskoláskori képeket láttam. Gemma persze kommentált egy-egy fotót. - Az öcsém imádott a rivaldafényben lenni. A sulis darabokban rendszeresen szerepeket vállalt. Sosem járt énektanárhoz, mégis hibátlan énekhangja volt és ezt ki is használta... Néhány gimis haverjával alapított egy bandát, a White Eskimo-t. Különböző rendezvényeken és esküvőkön is felléptek. Aztán ahogy leérettségiztek, feloszlott a zenekar. A tagok egyetemre mentek, az öcskös pedig Londonba költözött. Ott egyengette az útját, mindössze 16 évesen.
- Mit szóltatok hozzá? Úgy értem, nem tartottátok vissza? Haz rendkívül fiatalon elkerült itthonról, biztosan féltettétek... - gondolkodtam hangosan. Oké, én is 18 évesen már dolgoztam és az egyetemet is otthagytam. Képtelen voltam összeegyeztetni a kettőt. Anya viszont azóta is boldogan él a férjével és a tesóimmal. Semmiben sem szenvednek hiányt, maximum abban, hogy keveset látjuk egymást. - Mondjuk, ahogy megismertem, nem egy beszari srác...
- Mindig is szerette maga intézni a dolgait. Amikor a szüleink elváltak, akkor tört meg egy kicsit. Azóta viszont megbocsátott apának és a mai napig is jó apa-fia kapcsolat van köztük - lapozott egyet az albumban. Esküvői képek? Hűha! - Anyu és Robin két éve házasodott össze, körülbelül 11 év együttélés után. Harry volt aznap a legizgatottabb és legboldogabb.
Figyelemmel hallgattam végig a történeteket, amiket a Styles lány mesélt nekem az öccséről. Egy-egy történeten jót nevettem, néhányon viszont megremegett a szám a sírástól.
- Ugye csak jót meséltél rólam? - vágódott le mellém a főhős, majd körém fonta karjait s megcsókolt. Gem vigyorogva figyelte testvérét. Haz értetlenkedve felvonta a szemöldökét. - Mi az?
- Semmi - rázta meg fejét a lány, aztán felsóhajtott és becsukta a fényképalbumokat. - Csak jó téged boldognak és szerelmesnek látni.